Bálba készülök, és elvileg örülnöm kellene, hogy egy kicsit kilépek a hétköznapokból. Van azonban egy apró részlet, ami nálam most mindent felborított, méghozzá a dress code: fehér, arany és zöld. Szép színek, elegáns elképzelés. Ismerem a báli viselet általános szabályait, és fontosnak tartom az alkalomhoz illő megjelenést, sőt nagyon is szeretek hosszú ruhákat hordani, csak éppen nincs ilyen színű ruhám. De van egy zöld nadrágkosztümöm: vasalt nadrág zakóval – gondoltam, meg is van a megoldás, szép kiegészítőkkel felturbózom. A férfi szervező azonban utólag szólt, hogy nőknek nadrágkosztümben megjelenni tilos, mert nem engedik be őket. És itt megálltam egy pillanatra. 2026-ban valóban ott tartunk, hogy egy nő nem mehet bálba nadrágban és zakóban? Értem én az etikettet, a hagyományokat, de fiatalok vagyunk, és olyan világban élünk, amelyben esküvőn sportcipőben mondanak igent, és amelyben az önazonosság egy érték. Fehéret nem szeretnék, mert sápaszt, az arany színt pedig egyszerűen utálom, tehát ott tartok, hogy vásárolnom kell egy zöld báli ruhát, ami nem kevés pénz. Nem azért költök majd, mert szeretnék, hanem mert muszáj. Fel vagyok háborodva, de nem azon, hogy meghatározták a viselhető színeket, hanem azon, hogy a szabályok továbbra is előírják, hogy nőként miben nem jelenhetek meg a bálban.
