Újvidéken nemrég rendezték meg az 56. Nemzetközi Idegenforgalmi Kiállítást, amelyet mindig nagy érdeklődés övez. A kiállításon sétálva elgondolkoztam azon, hogy a turizmus hogyan vált ilyen fejlett ágazattá. Az utazás ugyanis egykor luxusnak számított, a gazdagabbak kiváltsága volt. Ma már divattá vált, gyakran úgy érezzük, mintha kötelező lenne minél több országot meglátogatni. Az utazásunkat pedig ki kell posztolni a közösségi oldalakon, hiszen ha nem készültek képek vagy videók, az olyan, mintha meg sem történt volna.
Az utazás régen személyes élmény volt, ma már szinte mindenkivel megosztjuk. A szép képeket nézegetve mi is kedvet kapunk az utazáshoz. Úgy gondoljuk, hogy ha mások megengedhetik maguknak, nekünk miért kellene otthon maradnunk. Persze mindenki más célból utazik. Valaki szeretne kiszakadni a fárasztó hétköznapokból, új élményre vágyik, vagy új kultúrákat szeretne megismerni. Ezzel természetesen nincs is semmi gond, viszont véleményem szerint téves azt gondolni, hogy ha mindenki utazik, nekünk is kötelező, különben lemaradunk az életről. Nem vagyunk kevesebbek attól, ha nem jártunk sok országban.
Szociológusok szerint az utazás státuszszimbólummá vált. Régen az autó, a ház vagy a drága ruha jelezte az ember társadalmi helyzetét. Manapság a státusz nemcsak pénzből áll, hanem kulturális tőkéből is, amelynek része az utazás.
