Boleszny előadása1 nyomtatásban is megjelent a Történelmi és Régészeti Értesítőben2, s a munkája iránti nagy érdeklődés miatt, 1889 októberében előfizetési felhívást tett közzé külön füzetben való megjelentetésére.3 Műve 1889 decemberének elején került az olvasók kezébe.4
A RÉGÉSZKEDŐ ORSOVAI PLÉBÁNOS LELET-AJÁNDÉKAI
Az Al-Duna térségének gazdag múltja ásatásokra is sarkallta a szenvedélyes múltkutató orsovai plébánost. A régész ásója ott szinte mindenhol falmaradványokat, téglákat, edényeket vagy régi pénzeket hozott felszínre. Boleszny, adataink szerint, jómaga is itt-ott ásatásokba kezdett. 1873 júniusában egyik levelének tanúsága szerint Mehádia szomszédságában, a Bela Reka patak mellett fekvő Vallia-Bolvasnica helységnél ásatott egy vármaradvány tövében.5 Egy másik alkalommal, 1886 tavaszán, levélben fordult A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulathoz, hogy segítsenek Görény várának általa tervezett régészeti feltárásában. Ugyanis az ő nevéhez fűződött a vár maradványainak meglelése, de annak pontos méreteit csak egy alaposabb feltárással lehetett volna megállapítani. Ehhez a munkájához kérte a társulat anyagi támogatását.6
1 A Társulat az előadást „igen sok új, felette érdekes adatokat tartalmazó, nagy tudományú képzettségre és fáradhatatlan kutatásra valló értekezésnek” minősítette, s a szerzőnek jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. (Történelmi és Régészeti Értesítő, 1889/2–3. füzet, 112-113.)
2 Boleszny Antal: A magyar szent korona Orsova melleti elásatása 1849-ben és megtalálása 1853-ban. Történelmi és Régészeti Értesítő, 1880/2–3. füzet, 49–71.
3 Előfizetési felhívás. Krassó-Szörényi Lapok, 1889. nov. 21. Ebben a többi között olvassuk: „Hogy ezen nagy fontosságú, országos adatok és ismeretek mennél szélesebb körben terjesztessenek, elhatároztam ezeket a magyar olvasóközönség számára kinyomatni.”
4 Boleszny Antal. Budapesti Hírlap, 1889. dec. 6.
5 Történelmi Adattár, 1873, 35. Lásd Boleszny Antal 1873. június 5-én kelt levelét.
6 A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat rendes havi választmányi ülése, 1886. március 31-én. Történelmi és Régészeti Értesítő, 1886/2. füzet, 106-107. Lásd ott Boleszny 1886. február 26-án keltezett levelét.
Ugyanakkor számos adat tanúskodik arról, hogy időnként ajándékaival a társulat múzeumának gyűjteményeit gazdagította. 1875-ben 9 darab római pénzt és egy háromfülű bögrét ajándékozott, amely az orsovai plébánialaktól 20-30 ölnyire kútásás alkalmával került felszínre.7 1876 nyarán a múzeumnak ajándékozta a Szörénytoronyban meglelt római sírbolt általa megszerzett leleteit és hét római kori érmet.8 1878-ban egy Orsován felszínre került római kori téglával gyarapította a múzeum gyűjteményét.9 1879-ben IX. Pius pápa tiszteletére veretett réz-emlékéremmel és egy János-Kázmér lengyel király idejéből származó rézpénzzel gyarapította a múzeum anyagát.10 1883-ban „régiség tárgyakat és számos érmeket” küldött a múzeumnak.11 1884-1885-ben római kori ezüstpénzeket adott át.12 1892-ben az ajándékozott tárgyak között volt egy cseréplámpa-töredék, egy szép vaslándzsa, meg egy vékonyabb lándzsa stb.13
ELŐADÁSAI, TANULMÁNYAI
Kanonok-plébánosunk munkássága során számos al-dunai témát dolgozott fel és publikált, ami nagy munkabírásáról tesz tanúságot. A Történelmi és Régészeti Értesítőben jelentette meg az alábbi történelmi tárgyú munkáit: A belgrádi békekötés, tekintettel Orsova és mehádiai Herkulesfürdők vidékére (1876); A Veteráni barlang és Peth vára (1877); Széchenyi munkálatai az Al-Dunán, tekintettel a Duna-gőzhajózás és a Széchenyi út történetére (1878); A Trajánhíd; Alexander Severus tornya és vára; A középkori és mostani Szörénytorony (1880); Praetorium helyfekvése (1882); Ad Mediam, Miháld és Mehádia története (1884); Dácziának Malva tartománya és ennek nyugati várvonala (1884); A magyar szent korona Orsova melletti elásatása 1849-ben és megtalálása 1853-ban (1889); Még néhány szó a magyar koronáról (1889).14
Emlékezetesek, érdekesek, adatgazdagok és figyelemfelkeltők voltak előadásai is. Ezek közül emelünk ki most néhányat.
7 Történelmi és Régészeti Értesítő, 1875/4. füzet, 184.
8 Történelmi és Régészeti Értesítő, 1876/1. füzet, 44.
9 Történelmi és Régészeti Értesítő, 1878/1. füzet, 32-33.
10 Történelmi és Régészeti Értesítő, 1879/3. füzet, 151.
11 Történelmi és Régészeti Értesítő, 1883/4. füzet, 183.
12 Történelmi és Régészeti Értesítő, 1884/4. füzet, 191; 1885/2. füzet, 88.
13 Történelmi és Régészeti Értesítő, 1892/2–3. füzet, 111.
14 Történelmi és Régészeti Értesítő, 1911/3–4. füzet, 74.
A Magyar orvosok és természetvizsgálók 16. vándorgyűlésén, 1872 őszén olvasta fel érdekes értekezését A török szokásokról.15 1880. június 3-án Temesvárott, a megyeház dísztermében „általános elismerés nyert” a „Traján hídjáról és Szeverus tornyáról szóló felolvasásával”.16 1883 novemberében a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulatban tartott figyelemfelkeltő előadást Miháld (Mehádia) történetéről. „Értekezése osztatlan tetszéssel fogadtatott és a választmány jegyzőkönyvileg határozta érte kifejezni köszönetét.”17 1884 júliusában a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat temesvári közgyűlésén pedig „nagy tetszéssel fogadtatott” Boleszny értekezése „Dáczia múltjáról”.18
Vége
15 A magyar orvosok és természetvizsgálók 16. vándorgyűléséről. Reform, 1872. szept. 21. Előadását a Reform című lap, 1872. szept. 23-án tárcarovatában közölte.
16 Vasárnapi Ujság, 1880. jún. 6.
17 A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat. Krassó-Szörényi Lapok, 1883. dec. 20.
18 Vasárnapi Ujság, 1884. júl. 6.
Nyitókép: Az orsovai Korona-kápolna
