A helyi ombudsman intézményét Topolya községben elsőként vezették be Szerbiában 2003-ban. Csernik Dénes munkáját polgárjogi biztosként kezdte meg, majd polgári jogvédő néven működött, jelenleg pedig helyi ombudsmanként van definiálva.
Szedlár Pétert 2024 októberében nevezte ki községi ombudsmanná a topolyai községi képviselő-testület. A jelenlegi ombudsman az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán szerzett oklevelet, majd 1992-től a Községi Közigazgatási Hivatalnál tevékenykedett. Megkeresésünkre elmondta, hogy 2025-ben az elmúlt évekkel megegyező szinten volt azon polgárok száma, akik az ombudsmanhoz fordultak. Ez is lényegében arról tanúskodik, hogy a polgároknak folyamatosan szükségük van erre a jogvédelmi formára. Nagyszámú polgári tanácsot kértek tőle azzal kapcsolatban, hogy milyen módon, illetve mely szervnél érvényesíthetők bizonyos jogok. Ilyen esetekben konkrét eljárásokra és meghatározott intézményekhez küldte őket, aminek következtében lehetővé vált jogaik hatékonyabb érvényesítése. Szükség van arra, hogy a polgárokat időben és megfelelően tájékoztassák, különösen komolyabb jogviszonyok létesítése előtt. A tapasztalatok szerint ugyanis sok probléma éppen abból fakad, hogy a lakosok az olyan jogi aktusokból származó kötelezettségek esetén, mint például az adásvétel, hitelek, szerződések, jelzálogok vállalása előtt nem tájékozódnak kellőképpen. Emellett a megkeresések jelentős hányada a munkaviszonyból eredő jogok érvényesítésével állt kapcsolatban, habár nincs közvetlen hatásköre ezen a területen. Ezekben az esetekben az illetékes szervekhez irányította a polgárokat, az esetleges közvetítés igénybevételének lehetősége mellett.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt jelzik, hogy a munkaviszonyból eredő kérdésekkel kapcsolatban külön gondot jelent, hogy az alkalmazottak nem kellőképpen felvilágosultak jogaikat illetően, ami gyakran kedvezőtlen következményekkel jár számukra. Többször is megkeresés történt a munkaviszony megszüntetése kapcsán, főleg a meghatározott időre szóló szerződés esetében, amikor az esetek többségében nem volt alapja a további eljárásnak. Hangsúlyozta, hogy az ombudsmanhoz benyújtott minden beadvány bizalmas, és az ezekről szóló adatok nem nyilvánosak. A beadványok és megkeresések elemzése alapján megállapítható, hogy a problémák nagy része azért keletkezett, mert az emberek jogilag nem eléggé tájékozottak, a reagálás nem időben zajlik, valamint úgy bonyolódnak jogügyletekbe, hogy előtte nem konzultálnak szakemberekkel. Az ilyen esetekben a polgárok gyakran kerülnek olyan helyzetbe, amelyben jogvédelmük megnehezül, hosszadalmas és bizonytalan, gyakran pedig anyagilag is megterhelő.
Szedlár Péter számadatokkal is illusztrálta a múlt évet. 2025-ben 393 esetben fordultak az ombudsmanhoz, ebből 49-en a szociális védelem területén zajló jogérvényesítés kapcsán. Vagyonjogi viszonyok rendezésével kapcsolatban 38-an, munkaviszonnyal kapcsolatos problémákkal 32 esetben, míg családon belüli erőszak esetében három alkalommal. Harminc esetben csak tanácsot kértek, hogy kihez fordulhatnak ügyes-bajos problémáikkal. Adókötelezettségekkel kapcsolatban 42, míg a nyugdíjjogosultsággal kapcsolatban 87 megkeresés bonyolódott le.
Azt is hozzátette, hogy elődje, Miladin Nešić már az előző jelentésekben is felhívta a figyelmet az internetes csalásokra, ennek ellenére az ilyen átverések száma tovább emelkedett. Egyre gyakoribb problémáról van szó, amely külön figyelmet igényelme mind az intézmények, mind a polgárok részéről. Elmondta, hogy hetente többször kapott olyan üzeneteket az interneten keresztül, amelyek adathalászatra utalnak. Külön gondot jelent, hogy azok a személyek, akik bedőlnek ezeknek a csábító ajánlatoknak, és áldozatul esnek, legtöbbször hallgatnak a történtekről, nem értesítik az illetékes hatóságokat, még a családjuknak sem merik beismerni, ami még inkább megnehezíti a jelenség elleni küzdelmet. Legtöbbször szinte lehetetlen a csalók nyomára bukkanni, ahogy az ily módon eltűnt pénznek is. A polgároknak szem előtt kell tartaniuk, hogy az esetek többségében előre eltervezett forgatókönyvről van szó, amelynek célja bizalmat és érzelmi reakciót kiváltani. Az ilyen üzenetekben gyakran hivatkoznak olyanokra, hogy a levelet küldő a családja egyetlen élő tagja, aki rengeteg pénzzel rendelkezik. Egyéb formái is megjelennek a csalásoknak, többek között hamis hitelajánlatokat küldenek, üzleti együttműködést szeretnének kialakítani, beteg gyerekek részére gyűjtenek, vagy hasonló indokkal keresik meg a károsultakat. A csalók sok esetben hamis dokumentumot küldenek, amelyek nagyon meggyőzőek, és gyakran ügyvédeknek, közjegyzőknek vagy bankok és nemzetközi szervezetek képviselőinek adják ki magukat. A hivatalosra nagyon hasonlító domaineket használnak, amelyek azonban egyetlen betűben vagy részletben eltérnek az eredetitől. Amikor kialakul a kommunikáció, gyakran kérik a polgároktól bizonyos összeg befizetését, amit azzal indokolnak, hogy átutalási költségekről, illetékekről vagy hasonló kiadásokról van szó. A helyi ombudsman minden polgárnak azt tanácsolja, ne válaszoljon az ilyen üzenetekre, és azonnal törölje ki azokat a levelezéséből. Visszaélések történtek még a Szerbiai Posta nevével is. Egyre gyakoribbak a telefonos átverések, amelyek során a polgárokat állítólag a bank nevében hívják, és az alábbi adatokat kérik: számlaszám, személyi szám, a kártya száma, PIN-kód. Az ombudsman fontosnak tartotta kiemelni, hogy a bankok soha nem kérnek ilyen adatokat telefonon.
Nyitókép: Tóth Péter
