Az államnak szánt szándéka javítani azok helyzetén, akiknek a hozzátartozója a múlt háborús borzalmainak áldozatává, eltűnt személlyé vált – jelentette be tegnap Milica Đurđević Stamenkovski munkaügyi, foglalkoztatási, harcosügyi és szociális kérdésekkel megbízott miniszter, beharangozva azt is, hogy az idén elfogadják az eltűnt személyekről szóló törvényt. A tárcavezető kiemelte, hogy a kezdeményezést Aleksandar Vučić államfő is támogatja, már korábban megtartották a szükséges egyeztetéseket a szóban forgó témában.
A miniszter a szerbiai képviselőházban megnyílt, az 1990-es évek háborús borzalmait és a szerb áldozatok sorsát bemutató Emlékek (Sećanja) című kiállításon vett részt. Értékelése szerint ez az egyik legmegrázóbb tárlat, amelyen valaha járt. Hangsúlyozta, hogy minisztériuma intézményi háttérrel kívánja segíteni azokat az egyesületeket, amelyek igyekeznek megőrizni a mai Horvátország és Koszovó területén eltűnt szerettek emlékét.
– Ez a harminckét fotó a félbetört ifjúságról, a meggyilkolt gyermekkorról és az elvágott életutakról szól. Olyan üresen maradt helyeket mutatnak be a családi asztaloknál és az otthonokban, amelyeket senki sem tölthet be. Népünk tragédiája, hogy a háború viharában ennyi embert vesztettünk el, de még nagyobb a fájdalma azoknak a családoknak, akik méltóságteljesen eltemetni sem tudták hozzátartozóikat, mert a mai napig keresik maradványaikat – fogalmazott a tárlat megtekintése során tett nyilatkozatában az illetékes tárcavezető.
TÖRTÉNELMI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
Szerbia 2026-ban a törvény elfogadásával kívánja orvosolni azt a több évtizedes történelmi igazságtalanságot, amely az érintetteket érte. Stamenkovski rámutatott, hogy bár az igazságtalanságot nem a jelenlegi vezetőség okozta, kötelességük azt jóvátenni. Kiemelte, hogy a háborús uszítók és az állam véres szétesését akaró erők nem kíméltek sem gyermeket, sem időst, sem civilt.
A miniszter emlékeztetett az 1995-ös horvátországi hadműveletekre, a „Villámra” (Bljesak) és a „Viharra” (Oluja), valamint a Koszovó területén történt eseményekre. Kifejtette, hogy az eltűntekről szóló jogszabály lesz az az út, amelyen keresztül az állam méltányos anyagi kártérítéssel és jogi eszközökkel védelmezheti a családokat. Becslések szerint több mint 7000 személy válhat jogosulttá az új törvény biztosította jogokra.
ELHALLGATOTT ÁLDOZATOK
Velko Odalović, az eltűnt személyekkel foglalkozó állami bizottság elnöke rámutatott, hogy a törvény végre megadja a családoknak azt, ami megilleti őket, és amit a régió más országaiban a hasonló sorsú emberek már megkaptak. Éles kritikával illette Zágrábot, Szarajevót és Pristinát, amiért véleménye szerint nem hajlandók elismerni a szerb áldozatok létezését sem.
Odalović a nemzetközi közösség felelősségét is hangsúlyozta, kijelentve, hogy a tragédiák az ENSZ békefenntartó misszióinak jelenlétében, azok szeme láttára történtek.
– Ez azoknak a szégyene, akik azzal a mandátummal érkeztek, hogy megőrizzék a békét és megvédjenek mindenkit, különbségtétel nélkül. Fontos, hogy ez a kiállítás bejárja a világot, és mindenki megismerje az igazságot – tette hozzá a testület vezetője a kiállításon.
A „Suza” (Könny) Eltűnt és Elhunyt Személyek Egyesületének elnöke, Dragana Đukić elmondta: a kiállítás célja, hogy ne csak a tragédiára emlékezzünk, hanem az áldozatok életének szép pillanataira is. A fotók bemutatják hobbijaikat, munkájukat és azt, amit szerettek, egyfajta új szemléletű emlékezetkultúrát teremtve. Megfogalmazása szerint minden egyes fénykép egy sorsot, életutat, örömteli vagy bánattal teli időt elevenít fel.
Az Emlékek című kiállítás az 1990-es évek szerb áldozataira fókuszál, új megközelítést alkalmazva a múlt feldolgozásához és a megbékélés előmozdításához – állapította meg tegnapi jelentésében a Tanjug hírügynökség.
Nyitókép: Beta
