A lányom osztályában hónapok óta tervezgetik az erdélyi kirándulást, de sokáig sehogy sem jött össze. Aztán megvolt az öröm, amikor az osztályfőnöknek sikerült megbeszélni az egyik turistairodával, hogy kisebb busszal elvigyék őket egy többnapos erdélyi kiruccanásra. Lányom áttanulmányozta milyen érdekességek várják majd őket többek között Segesváron, Gyulafehérváron és Brassóban, mit fotóz majd le, és miket mutatnak majd meg nekik az idegenvezetők. Egy nappal előbb felhozta kofferét a garázsból, megvan kivel ül a buszban, és kivel alszanak majd együtt a szobában: minden kitervezve! Bizony ez lesz az első alkalom, hogy több napra elmegy a nagylány, de a nagy előkészületekben erre nem is gondolt. Aztán az utolsó napon odasomfordált hozzám a nappaliban, odabújt, mondom, mi a helyzet nagylány? Elmondta, hogy nagyon örül, de most több napra megy, és hiányozni fog neki a család. Meg a Marci is (cica). Megöleltem és mondtam neki, nem megyünk mi sehova, olyan érdekes lesz, hogy nem is jutunk majd az eszébe. És már pittyegett is a telefonja, elvonult a szobájába, hogy megdumcsizzák a barátnőjével, miket pakolnak a kofferbe…
