Piacra menet arra lettem figyelmes, hogy a szomszéd épület előtt egyre kevesebb az autó, sok parkoló üresen áll, pedig igen forgalmas helyről van szó. Én is parkoltam itt párszor, mert a nagy ostorfák egész napos hűvöst biztosítanak. Csakhogy, egyszer valaki összekaristolta az autóm oldalát. Nem volt komoly, egy kis csiszolással lejött, de aztán elkerültem azt a helyet. Megfigyeltem, hogy a hosszú épület előtt két nyugdíjas áll strázsát egész nap. Az egyik délelőtt, a másik délután sétálgat ezen a távon, és figyelik a parkolókat. Kezükben, igaz rejtve, egy golyóstollal, és amikor azt gondolják senki sem figyeli őket, megközelítik az áldozat járgányát, és a kezüket a testük mellé szorítva alig észrevehető körkörös mozdulatokkal, „aláírják” magukat. A nyugdíjaskommandó néha bevonja a feleségeket is, feltételezem ilyenkor sürgős dolga van a „váltásnak”. Az asszonyok nem próbálnak „elvegyülni” a polgárokkal, megállnak az épületbe vezető lépcsők felső fokán, és árgus szemekkel figyelnek. A mit sem sejtő áldozatok aztán majd kapnak egy eredeti nyugdíjaskommandó aláírást a verdájukra, de nem hiszem, hogy büszkék lesznek rá.
