Sikerült összeszednem egy jó kis fülgyulladást, a doktor pedig antibiotikummal és fájdalomcsillapítóval orvosolta bajaimat. A régi és ismert antibiotikum helyett teljesen új fajtát írt fel az orvos, így a gyógyszeres doboz után nyúltam, hogy elolvassam a kétoldalnyi apró betűs tudnivalókat is, amelyben például figyelmeztettek, hogy ne egyek sok csokit! A lehetséges mellékhatások részhez érve a sorok mennyiségét tekintve intenzív homlokráncolásba kezdtem, hát még mikor olvasni kezdtem! Nos, a fülgyulladásomat kikezelem vele, de mellette egy csomó más átmeneti kellemetlenségre vagy betegségre kell számítanom (amire majd újabb bogyókat szedhetek a gyógyszeripar legnagyobb örömére), ugyanis a teljesség igénye nélkül a következő mellékhatásokkal jár(hat) a gyógyszer: hányinger, hasmenés, fejfájás, szédülés, nyugtalanság, zavarodottság, alvási zavarok, gyengeség, étvágytalanság, emésztési zavarok, hasfájás, ízületi fájdalom, bőrirritáció, zavarok a máj működésében. Ezek a leggyakoribbak. Majd sorban a többi: allergiás reakció, mellkasi fájdalom, vérsejtszámváltozás – ami hosszú távú torokfertőzéshez vezethet, vércukorszint-növekedés, eszméletvesztés, alacsony vérnyomás, nyelési problémák, vastagbélfertőzés, hasnyálmirigy-gyulladás, akut vesebetegség, de rémálmokat, depressziót, hallucinációt, kéz- és lábzsibbadást, napérzékenységet, bőrgyulladást, valamint különféle gombás fertőzéseket, pszichózist, az érzékszervek károsodását, kettős látást, színtévesztést, fülzúgást, átmeneti süketséget, bőrhólyagosodást, májgyulladást, has- és bélgombásodást és egyéb „nyalánkságokat” is előidézhet.
Eddig sem voltam a bogyók híve, ezután pláne nem leszek az, de hát éljen a gyógyszeripar! Mi meg majd túléljük valahogy, hogy ilyen orvossággal „gyógyítanak” minket...
