Most, hogy ősziesre fordult az idő, s reggelente zokni után kutatok, szomorúan veszem tudomásul, hogy ismét elszalasztottam a mezítláb járáshoz leginkább alkalmas hónapokat, a nyáron csupán néhány órát töltöttem a szabadban úgy, hogy valóban éreztem, mi van a talpam alatt. De azt hiszem, nem vagyok ezzel egyedül, sokan megfeledkeznek róla, a mai gyerekek meg nem is ismerik a kellemes érzést: mezítláb szaladgálni nyáron a kellemes árnyékot nyújtó fák között, patak mellett vagy vízben, kavicson, homokban... Magyarországon már több ösvényt is létrehoztak ennek érdekében, az út a talpat kellemesen masszírozó kavicsokon, süppedős homokon és agyagon, fatörzseken és füves területeken keresztül kanyarog, a herbaparkban pedig 30-féle fűszer- és gyógynövény látható, zsálya, koriander, kapor, mindenféle illatos növény. Egészségmegőrző szerepe sem ismeretlen, a Kneipp-terápia egyik legfontosabb eleme a mezítlábas séta, a vízben járás és a nedves fűben vagy akár a havon járás. A leggyakrabban alkalmazott Kneipp-taposóban bokáig érő meleg, majd hideg vízben kell sétálni a kövekkel és kavicsokkal borított medencében.
A mezítláb járás – gondolom, mindannyian tudjuk – minden korosztálynak ajánlott, nemcsak a lúdtalp és a bokasüllyedés kialakulását előzi meg ugyanis, hanem a megfelelő koordináció kialakulásában is segít, és enyhíti a gerincproblémákat. Sajnos ma már nehéz olyan helyet találni, ahol biztonságos a mezítlábas séta, ahol a talpunk természetes talajjal találkozhat, ezért örvendetes, hogy mind több helyen a játszóterek keretében mezítlábas ösvény kialakítására is törekszenek.
