Jó reggelt

Távozni készül az EU-ból Nagy-Britannia. A válás azonban évekig elhúzódhat.

A hétvégén Gyulán voltam, a Viharsarok kis ékszeres dobozában, az emberi léptékkel mérve még élhető városkában, amelyet általában a róla elnevezett kolbászról, a várról és a fürdőről ismernek. Ehhez még újabban kapcsolódik a Grosics Fociakadémia is, s a pár ott töltött nap alatt mindent megnéztem.

Mámorító a magyar futball válogatott teljesítménye. Az, hogy az anyaországban meg azon kívül is, a magyarok örülnek, szurkolnak, az természetes, és lehetünk elfogultak is, hiszen ki vagyunk éhezve a sikerre.

Mi kell egy nyaraláshoz? Erre a kérdésre a legtöbb ember kapásból rávágja, hogy fürdőruha, törölköző, strandpapucs, napszemüveg, naptej, váltás ruha stb.

Semmiben sem tudunk egységesek lenni mi, magyarok, még a sikeren érzett örömben sem. Épp olyanok vagyunk, mint az általunk belakott terület, a Kárpát-medence, amely a Nyugat és a Kelet, az Észak és a Dél közötti választóvonal földje, legalább már kétezer éve.

Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy sokan tartanak a tolóablakok mögött ülő hölgyektől. Jómagam sem vagyok kivétel ez alól, főként akkor csökken a gyomrom térfogata, amikor a rendőrségen kell hivatalos ügyet intéznem.