Az értékelés és a számonkérés az oktatási folyamat igen érzékeny pontjai, éppen ezért a tanárok gyakran találkoznak a leghatékonyabb módszer kiválasztásának dilemmájával. Dolgozat, teszt, beszámoló, projektum, felelés variációira van szükség, hogy a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazásáról számot adhasson a tanuló, vagyis a kompetenciák, készségek valamilyen módon mérhetőek legyenek, a diákok visszajelzést kaphassanak erősségeikről, valamint azokról a kihívásokról, amelyekkel szembekerülnek. És ne feledjük, maga a számonkérés folyamata is elmélyíti a tudást.
Talán a magyartanítás enged teret a legváltozatosabb metódusoknak, jóllehet nehéz kilépni a megszokott, „jól bevált” módszerek labirintusából, bár mindannyian tisztában vagyunk a kísérletezés hasznával (és éppen ezért nehézségeivel is). A házi dolgozatok egyik típusa a kutatási projektum, amelynek valamiféle következtetést kell levonnia, egy jelenséget kell megvizsgálnia, legtöbbször az órán tanultak továbbgondolása, felhasználása által. Egy ilyen projektumot követően érdemes a tanulókat meginterjúvolni a felmerült nehézségekről, arról, hogy milyen készségeiknek vehették leginkább hasznát, miben fejlődtek a folyamat során. Munkájukat ő maguk is számszerűsíthetik. Az efféle dolgozatok sok időt és tervezést, mentorálást igényelnek, a tanulók részéről viszont motiváló lehet, ha van választási lehetőségük, ha érvényre juttathatják saját érdeklődési körüket.
Járható út a játékosítás (gamification) is, amelyről igen sokat hallani az utóbbi időben. Ez egy komplex, egyénre szabott tanulási keretet ad, nem szükséges azonban az egész folyamatot e módszer segítségével szervezni, egyes elemei is átemelhetőek. Lehetséges az olyan (házi vagy iskolai) dolgozat, amely szerepjátékot követel meg. Ha a tanulónak valaki más bőrébe kell bújnia, álarcot kell felöltenie. Szkeptikus voltam, amikor először alkalmaztam a barokk irodalom kapcsán. Nem az okozott dilemmát, hogy helyes-e az (valljuk be: a felvizezett) élménypedagógia beemelése, inkább az merült fel bennem, hogy vajon megmarad-e az ily módon számonkért tudás. Erre csak a hónapokkal későbbi egri tanulmányi kirándulás adott választ, amikor a másodikosok sorolni kezdték, hogy mi mindenre emlékeznek a bazilika freskóin látható barokk alakokról. Ők is örültek, hogy ennyi mindenre emlékeztek, én pedig – nem tagadom – büszke voltam rájuk.
Mint mindent, ezt is beárnyékolja a mesterséges intelligencia térnyerése, a szövegalkotó programok sokszor rémisztőnek ható fejlettségi szintje. Egy ideig talán még túljárhatunk az AI eszén, ha olyan paramétereket kérünk, amelyeknek nem tud megfelelni. Amikor a tét már egy előre megszűrt információhalmaz (vagyis a tananyag) valamilyen szempontú elrendezése, újrastrukturálása, mindemellett stilisztikailag és formailag is kihívásokat adva. Két ilyen példafeladatot mutatok be most, amelyek a középkori egyházi és világi irodalom összefoglalására szolgálnak. A reális kronológiai hiányát az indokolja, hogy az összefoglalásnak nem volt célja az irodalomtörténeti pontosság, helyette a középkor jellegzetességeinek, jelenségeinek kreatív kontextusba helyezése dominált.
Kódexíró házi dolgozat
A feladat
Középkori vágáns vagy, aki bejárja Európát. Utazásaidról egy kódexben naplót vezetsz, úti célod Magyarország.
A napló elején beszélsz magadról, hogyan lettél vágáns (tanulmányaidról, származásodról), és arról, hogy te vagy a Carmina Burana egyik szerzője (idézel is a műből – idézet helyesírása!). – 5 pont
Utazásaid Párizsban kezded, ahol beszélsz a trubadúrokról és Villonról (említed a nevéhez köthető műformát, annak jellemzőit, legalább egy műcímet), Párizsban látsz egy gótikus és egy, a romanika jegyeit viselő templomot is, összefoglalod a két stílus jellemzőit. – 10 pont
Ezután Németországba utazol, ahol elzarándokolsz Walther von der Vogelweide sírjához, és megemlíted egy híres versét, illetve beszélsz a minnesängerekről. – 3 pont
Útközben egy lovagi tornát is megfigyelsz, a lovagi erényeket méltatja neked egy lovag, akinek cserébe egy lovagregényről mesélsz (meg is nevezed a Trisztán és Izoldát). – 4 pont
Észak-Olaszországban egy vándortársulat előadását nézed meg, erről is röviden tudósítasz (a commedia dell’arte jellemzői). – 3 pont
Magyarországra érve a királyi udvarban kapsz munkát: a királyi könyvtárban leszel kódexmásoló (a könyvtárban feljegyzed a legfontosabb középkori magyar szövegemlékek, krónikák és művek címét, röviden jellemzed őket). – 10 pont
Formai követelmények:
• Times New Roman, 12-es betűméret, másfeles sorköz, sorkizárt – 5 pont
• Naplóforma és iniciálé – 5 pont
Helyesírás: 5 pont
Stílus: + 3 pont
Összesen: 50 + 3 pont
B feladat
Egy középkori kódexmásoló vagy, aki Ráskai Leával (őt is megemlíted) együtt dolgozik egy gótikus vagy román stílusú zárdában. Bemutatod a középkori ember világlátását (a középkori esztétika alapjait, a kettős világképet stb.), és a zárda épületét is leírod (gótika vagy romanika bemutatása, keresztény szimbólumok a templomban). – 10 pont
Elolvasod Szent Ágoston Vallomások című művét, ezért te is vallomásaid lejegyzésébe kezdesz. Bemutatod a művet és a műfajt is (idézel is a műből – helyesírás!). – 4 pont
Lelki önéletrajzodban bemutatod azokat az egyházi és világi szövegeket, amelyek hatottak rád:
• olvastál ambroziánus himnuszt, és Szent Ambrus életét is érdekesnek találtad (bemutatod a himnusz műfaját és Szent Ambrust) – 3 pont
• legenda (Margit-legenda) – 2 pont
• haláltánc – 2 pont
• passiót és vásári komédiát is láttál, melyik miért tetszett (+ commedia dell’arte, össze is veted őket) – 4 pont
• elborzadtál Villon versein (bemutatod az életét, verseit mint lírai önéletrajzot, a ballada formáját, műcímeket is említesz, a vágánsokat is bemutatod) – 8 pont
• elgondolkodsz a szerelem természetén, hogyan is látták a szerelmet a korban a lovagi költők (a trubadúrok és a minnesängerek) – 3 pont
Formai követelmények:
• Times New Roman, 12-es betűméret, másfeles sorköz, sorkizárt – 5 pont
• Vallomásforma és iniciálé – 4 pont
Helyesírás: 5 pont
Stílus: + 3 pont
Összesen: 50 + 3 pont
Nyitókép: Illusztráció
