Több fényt!

Ma van a fény világnapja. Célja, hogy felhívja a figyelmet arra, milyen fontos a fény és a fényalapú technológia. A nemzetközi nap az érdeklődés középpontjába állítja a téma oktatási és kulturális vonatkozásait is, mint amilyen a vizuális művészet.

A fény központi szerepet játszik az életünkben, mondhatjuk, hogy létünk fizikai alapja. Olyan élet alakult ki a Földön, amelynek lényege a látható fény. Minden élőlény közvetlenül vagy közvetve ezt az energiát használja. A növények köztudottan fotoszintézis révén. A mezőgazdasági termelés, a táplálék is a napfényen alapul. A természetes fény forrása tehát a Nap. A fény a látás révén a világról szerzett információink legfontosabb forrása. A civilizáció elsősorban vizuális alapú, és története nagyrészt a fény fejlődése, a tűz használatától az elektromos áramig. Ez utóbbi modern társadalmunk alapja, világossággal árasztjuk el a lakásokat, a munkahelyeket, az iskolákat, az utcákat, városokat, falvakat. A társadalmi élet a fényre van berendezkedve.

Micsoda valójában a fény? Elektromágneses sugárzás, mégpedig a szemmel látható tartományban. Bármi, amit magunk körül vizuálisan észlelünk, leszámítva persze a fényforrásokat, azért látható, mert a fény visszaverődik róla. A fény a fizika szerint kettős természetű, hullámként és részecskeként is viselkedik. Ez utóbbiak a fotonok. A fény jellemző tulajdonsága az intenzitása, amit fényerőként tapasztalunk meg, és frekvenciája, amit színként érzékelünk. A tudomány számos területén tölt be központi szerepet a fény. Az egyik fontos kutatási eszköz, a mikroszkóp is fényalapú. Az optikai csillagászat a fényre épül. Az asztronómiában különösen fontos a spektroszkópia azaz a színképelemzés. Tágabb értelemben az emberi szem által nem látható infravörös és ibolyántúli sugárzás is fény. A csillagászok képesek ezen hullámok megfigyelésére is. A legszélesebb skála szerint a fényenergiához tartozik minden elektromágneses sugárzás, így a rádióhullámok, a mikrohullámok, a röntgensugárzás és a gammasugárzás is. Ne feledkezzünk meg a fényképezésről, ami a fény által közvetített képi információk rögzítése technikai eszköz segítségével. A fényképezőgépnek és a fényképnek már a nevében is szerepel a fény. A film szintén fényalapú technológia, és egyúttal vizuális művészet is. A televízió képalkotó technológia, lényege ugyancsak a fény, a vizualitás, persze a hangeffektus mellett.

A fénynek jelentős munkahelyi és főként oktatási vonatkozásai is vannak. A kutatások kimutatták, hogy a kellő mennyiségű természeti fény vagy a megfelelő mesterséges megvilágítás révén egészségesebb, hatékonyabb és biztonságosabb a munkavégzés. Ami az oktatást illeti, itt nagy mulasztások voltak, úgyhogy nem túl „fényes” a helyzet. Nézzük meg a modern és a régi iskolaépületeket. Mit látunk? Óriási a különbség, ez utóbbiaknál kevés az ablak, és azok is gyakran kicsik. A szakértők már régóta tudják, hogy amire talán a legnagyobb figyelmet kell fordítani, az a felnövekvő nemzedék egészsége. Márpedig az iskolában írnak, olvasnak, ami kifogástalan fényviszonyokat igényel. Ezért érthetetlen, hogy a ma is működő egyes régi iskolák, jobbára gimnáziumok épületeit milyen felelőtlenül tervezték meg több mint 100 évvel ezelőtt, pedig e szakértők neves építészeknek számítottak. Mondhatni, a Napnál is világosabb, hogy ezek az épületek nem diákbarát és nem is tanárbarát szemlélettel készültek, az emberközpontúság nem játszott szerepet. Aki a mai időkben ilyen régi létesítményekben tanult, megtapasztalhatta, hogy mivel kevés természetes fény jutott be, gyakran nappal is fel kellett kapcsolni a villanyvilágítást. Ez nemcsak energiapazarló, költségnövelő, hanem egészségkárosító is, hiszen a tudósok már régen kimutatták, hogy a természetes fény sokkal egészségesebb, mint a mesterséges. Mint ahogy számos kutatás azt is bebizonyította, hogy a nem kielégítő természetes vagy mesterséges megvilágítás fárasztja a diákok szemét, és csökkenti a koncentrációt, ezáltal a tanulmányi eredmény is romlik. A kellő erejű fény viszont elősegíti a jobb közérzetet és az eredményesebb tanulást. Ezért az optimális megvilágítási érték, azaz fényerő, lámpák esetében ma már legalább 500 lux.

Fontos megemlíteni, hogy a fény energia is. Ezenkívül új megoldásokat eredményez az adatátvitelben is, fényalapú hálózatokkal kísérleteznek. WiFi helyett LiFi. Mint ahogy jönnek a fényalapú számítógépek is, mivel fénnyel működő processzorokat fejlesztenek. Persze a lézert számtalan célra alkalmazzák már. Ez egy összetartott azaz koncentrált fénysugár. A technológia működési elve a fény gerjesztésén alapul. A lézerfényt nemcsak a szabad térben, hanem optikai szálban is lehet vezetni, adatátvitelre. Az iparban a lézertechnikát mérésre, anyagmegmunkálásra, így vágásra, hegesztésre használják. Az orvostudományban is széleskörűen alkalmazzák. Alapvetően két formában, az egyik a kemény, vagy sebészeti lézer különféle műtétekre. A másik a soft, azaz lágy lézer, többféle gyógyításra. A szemműtétekre és a szemvizsgálatokra a lézereket már régóta fejlesztik. Újabban fogorvosi célokra is. Az orvostudományban általában is vannak fényalapú technológiák. Ilyen a fényterápia vagy a fototerápia. A modern orvosi képalkotó berendezések egy része szintén fényalapú. Ismert a holográfia, a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárás, amellyel tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre. A lézert bizony fegyverként is alkalmazzák. Ezért nem csak a szó valódi jelentésében, hanem átvitt értelemben is, a józan észre utalva, ismét azt kellene hangoztatni: több fényt!