2024. április 19., péntek

Az elnökválasztás második fordulóját tartják Montenegróban vasárnap

Milo Đukanović hivatalban lévő köztársasági elnök és Jakov Milatović korábbi gazdaságfejlesztési miniszter méri össze erejét a montenegrói elnökválasztás második fordulójában vasárnap.

A két héttel ezelőtti első fordulóban Milo  Đukanović a szavazatok 35,37 százalékát szerezte meg, míg Jakov Milatovićra a választópolgárok 28,92 százaléka adta a voksát.
A 61 éves Đukanović, a Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) jelöltje öt évvel ezelőtt már az első fordulóban megszerezte a szavazatok több mint felét, így nem kellett második fordulót tartani.
Milo  Đukanović 2006-ban függetlenítette Montenegrót Szerbiától, később pedig a Nyugat felé fordult, szakított Oroszországgal, valamint elindította az európai uniós és NATO-csatlakozási tárgyalásokat, amelyek eredményeként Podgorica a 35 uniós tárgyalási fejezetből már 30-at megnyitott Brüsszellel. A balkáni ország 2017-ben a NATO tagja lett. Az utóbbi években azonban csökkent népszerűsége.
A politikus 32 éve, 29 éves kora óta vezeti az országot, hat mandátumban miniszterelnökként, kétszer pedig köztársasági elnökként állt Montenegró élén, bár háromszor is lemondott a miniszterelnöki tisztségről, és ilyenkor két-két évre „visszavonult".
Ellenfele szerint most itt az ideje, hogy végleg visszavonuljon, ám Đukanović már korábban bejelentette, ha nem nyeri meg az elnökválasztást, akkor a június 11-i előrehozott parlamenti választáson ő lesz pártjának listavezetője és várhatóan miniszterelnök-jelöltje is.

nova.rs

nova.rs

A politikus az Amerika Hangja (VOA) műsorszolgáltatónak adott szerdai interjúban kiemelte, hogy vasárnap Montenegró nemcsak elnököt választ, hanem megerősítheti kitartását az európai értékrendszer elérése felé vezető úton, illetve bizonyíthatja, hogy helye van az Európai Unióban. Hozzátette: amennyiben ismét ő lesz az ország elnöke, Montenegró a következő megbízatási ideje alatt az EU teljes jogú tagjává válik.
A 37 éves Jakov Milatović közgazdász, az Európa most! nevű mozgalom jelöltje 2020 és 2022 között az Adria-parti ország gazdaságfejlesztési minisztere volt, korábban pedig amerikai, brit, osztrák és olasz egyetemeken tanult. A politikus népszerűsége részben annak köszönhető, hogy rövid kormányzati szerepvállalása alatt 163-ról 270 euróra emelte a minimális nyugdíjak összegét, míg a minimálbér 250-ről 450 euróra növekedett.
Az Európa most! mozgalom a tavaly októberi önkormányzati választásokon Podgoricában megszerezte a szavazatok 21,7 százalékát, és a koalíciós tárgyalások alapján mindenki arra számított, hogy Jakov Milatović, a mozgalom alelnöke lesz a főváros új polgármestere. Ám az elnökválasztás kiírását követően kiderült, hogy az Európa most! mozgalom elnökének, a szervezet államfőjelöltjének, Milojko Spajićnak szerb állampolgársága és Szerbiában bejelentett lakóhelye is van, emiatt pedig nem indulhat az államfői tisztségért. Helyette „ugrott be" Jakov Milatović.
Az Európa most! mozgalom politikusa a montenegrói közszolgálati televízió csütörtöki választási interjújában azt mondta, az állampolgárok arról döntenek vasárnap, hogy hajlandók-e hátat fordítani a múltnak, és elindulni a jövő felé. „Az Európai Unió tagjaivá kell válnunk, hogy a mostani évi 30-40 millió euró helyett 200-300 millió euróhoz legyen hozzáférésünk évente. Április másodika történelmi nap Montenegró számára, amikor együtt küldhetjük vissza a múltba a megosztás, a szegénység, az elmúlt 30 év rossz politizálását, és kinyithatjuk az ajtót Montenegró új, gazdasági és európai fejlődése előtt" – fogalmazott.
Vasárnap a valamivel több mint 542 ezer választópolgár 7 és 20 óra között adhatja le szavazatát.
Az államfőt közvetlen, titkos szavazással öt évre választják. A 2007-es alkotmány szerint az elnök megbízatása öt évig tart, s legfeljebb még egy időszakra választható újra. Az államfő tisztsége elsősorban protokolláris, képviseli az országot külföldön, jóváhagyja a törvényeket, kiírja a parlamenti választásokat, javaslatot tesz a miniszterelnök személyére, valamint az alkotmánybíróság elnökére és tagjaira. Emellett javaslatot tehet a parlamentnek népszavazás megtartására, amnesztiát hirdethet, állami kitüntetéseket adományozhat.

Nyitókép: nova.rs