A török–szerb kapcsolatok aranykora

Szerbia azt szeretné, ha Törökország továbbra is a biztonságot szavatoló egyik jelentős tényezőnek számítana a Nyugat-Balkánon, s kihasználná a befolyását, melyet Pristinában élvez arra, hogy rábírja a koszovói adminisztrációt a brüsszeli megállapodás alkalmazására, értékelte ma Ankarában Ivica Dačić szerb külügyminiszter, aki Recep Tayyip Erdoğan államfővel és Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszterrel is találkozott.

A Çavuşoğluval folytatott megbeszélést követően tartott sajtótájékoztatóján a szerb diplomácia vezetője elmondta, teljesen biztos abban, hogy az idén nyáron már megvalósul a tavaly megbeszélt elképzelés, mely szerint a török és a szerb állampolgárok személyi igazolvánnyal, útlevél nélkül is beutazhatnak a másik országba. Dačić közölte, a török parlament már ratifikálta az erről szóló egyezményt, a szerb képviselőház ezt tavaly nyár előtt nem tehette meg a parlamenti választások, vagyis a képviselőház feloszlatása miatt, az idén már nincsenek efféle akadályok. Biztos benne, hogy az új üdülőszezont már ez a könnyített utazási procedúra határozza majd meg, húzta alá.

Visszatérve Koszovó kérdésére, elmondta, azt a kérését közvetíti a török államvezetőség felé, hogy legyen Szerbia segítségére a már megkötött megállapodások betartásában Koszovó esetében, de ettől eltekintve, egy olyan helyzet megteremtését szeretné Belgrád elérni a Nyugat-Balkánon, amelyben mindenki a megoldásnak, s nem a probléma fokozásának a részese. Konstruktívabb szerepet vár el Pristinától e tekintetben, jelentette ki. Úgy értékelte, a török–szerb kapcsolatok kimagasló szinten vannak, a kölcsönös bizalom építése azonban egy állandó jellegű folyamatnak számít, ezért már most megígérheti, hogy Aleksandar Vučić államfővel együtt maga is részt vesz majd minden fontosabb törökországi fórumon.

Gazdasági kérdésekről is szó esett az ankarai látogatás során, a szerb külügyminiszter kiemelte, tavaly 2,5 milliárd dollár tett ki a két ország közötti kereskedelem értéke, a cél pedig az, hogy ez az összeg elérje az ötmilliárd dollárt is. Ez egy középtávú célnak számít, melyet már korábban felvázoltak, Ankara és Belgrád már tíz éve elindult a kapcsolatfejlesztés útján, nem akarta az Európai Unió közbenjárására bízni ezeket a viszonyokat.

Aranykorba lépett a török–szerb együttműködés, állapította meg nyilatkozatában Çavuşoğlu, Szerbia az az ország, amelynek a képviselőivel a legtöbbször találkozott, készen áll Ankara arra is, hogy segítségére legyen országunknak az árvízkárok elhárításában, de egyéb területeken is. Mint mondta, a beruházások értéke évek alatt egymillióról 400 millió dollárra ugrott, ami a szerb kormány támogatásának köszönhető a gyors ügyintézés miatt. Bejelentette, hogy a török Halkbank újabb kirendeltségeket nyit, hamarosan már negyven lesz Szerbiában, ami nagy támogatást jelent a török beruházóknak. Növelni kell a repülőjáratok számát, közvetlen járatot kell indítani Izmirbe is, de infrastrukturális és védelmi projektumokban is vannak jelentős lehetőségek, értékelte Çavuşoğlu.