2023. január 30., hétfő

Amikor mindenki segítsége számít

Szerbiában szinte napról napra lehet olyan bejegyzésekkel találkozni a közösségi oldalakon, amelyek eltűnt személyekre, gyerekekre, fiatalokra, idősekre hívják fel a figyelmet. A közösségi médiának, az összefogásnak ugyanis hihetetlen ereje van.

Ez a felismerés nem új jelenség, az Amerikai Egyesült Államokban már több, mint húsz éve minden médiát segítségül hívnak, amikor eltűnt gyerek után kutatnak. Christopher Hill, az Egyesült Államok belgrádi nagykövetének elmondása szerint az Amber Alert riasztórendszernek köszönhetően ma már az esetek 97 százalékában 72 órán belül sikerül megtalálni az eltűnt gyereket.

Éppen ezek a jó eredmények ösztönözték a civil szférát arra, hogy kezdeményezze ennek az Amber Alert rendszernek, vagyis a borostyán riasztásnak a bevezetését Szerbiában is. A kezdeményezés szószólója, Igor Jurić, az Eltűnt és Bántalmazott Gyermekek Központjának alapítója októberben még kritikával illette a belügyminisztériumot, azt állította ugyanis, hogy fékezi a riasztás bevezetését. Miután azonban tárgyalt az új belügyminiszterrel, a múlt héten bejelentette, úgy tűnik, sikerült leküzdeni a bürokratikus falakat és 2023 végére Szerbiában is elérhetővé válhat az Amber Alert rendszer.

(Illusztráció – Pixabay.com)

A borostyán riasztás a leghatékonyabb módszere annak, hogy az eltűnt gyermeket a lehető legrövidebb időn belül megtalálják. Az úgynevezett Tijana-törvény életbe lépését követően, aminek köszönhetően már nem kell várni a bejelentéstől 24 órát, hogy a kiskorú keresésére induljanak a rendőrök, most sokan arra számítanak, hogy a hazai rendszer is úgy működik majd, hogy amikor eltűnt gyereket jelentenek be, az illetékes szervek életbe léptetik a riasztást, aminek következtében majd megszakad minden televíziós és rádiós műsor, és minden médiafelületen megjelenik a hír az eltűnt gyerekről, fotóval, személyleírással és minden olyan információval együtt, amelyet a rendőrség abban a pillanatban megosztott a médiával. A digitalizált világban a tájékoztatásra a bevásárlóközpontokban, a benzinkutakon és minden olyan helyen lehetőség nyílik, ahol az emberek nagy számban fordulnak meg.

Igor Jurić felhívta a figyelmet arra, hogy a felmérés szerint azokban az országokban, ahol működik ez a riasztás, tíz elrabolt gyerek közül hét azonnal előkerül, amint életbe lép a borostyán riasztás.

Az Amber Alert rendszer 1996-ban indult az Amerikai Egyesült Államokból. Nevét egy 9 éves texasi kislányról, Amber Hagermanról kapta, akit kerékpározás közben raboltak el, majd meggyilkoltak.

A közzétett adatok alapján évente 300 000 gyermek tűnik el Európában, ahol a rendszert az Amber Alert Europe koordinálja. Az ókontinensen 28 országban működik és 44 szervezettel működik együtt. Jelenleg a Nyugat-Balkán egyik országában sem alkalmazzák a riasztórendszert. Szerbiában nincs hivatalos adat arról, hogy hány gyermek tűnik el évente, a Tijana Jurić Alapítvány adatai alapján 2021-ben összesen 1287 gyermek, azaz kiskorú eltűnését jelentették be Szerbiában. Közülük 1274-et megtaláltak, ám 13 gyerekről még az év végén nem lehetett tudni, hol vannak.

Hivatalos adatok híján csak becslésekbe tudnak bocsátkozni a civil szervezetek: amíg a Tijana Jurić Alapítvány becslései szerint Szerbiában évente 1300–1500, az Astra civil szervezet adatai alapján éves szinten 1000–2000 gyermek, illetve kiskorú tűnik el különböző okok miatt. Legtöbbször emberrablással kapcsolják össze az illetékes szervek az eltűnésüket, de néha a gyermekek önszántukból menekülnek el otthonról, vagy éppen abból az intézményből, ahol élnek. Arra is van példa, hogy a szülők maguk rabolják el gyermekeiket. De mint arra a civil szervezetek rámutatnak, a legveszélyesebb az ismeretlen személyek által szervezett gyermekrablás, hiszen életveszélyes körülmények közé sodorhatja a fiatalokat.

A közvélemény sajnos a legtöbb gyermek eltűnéséről nem szerez tudomást, kevés esetet tesznek közzé, az is legtöbbször a család kétségbeesett lépéseinek köszönhető.