2024. április 29., hétfő

Kicsi, de jól szervezett, erős közösség

Megnyílt a XIX. Vajdasági Szabadegyetem a kishegyesi Kátai-tanyán

Cikkünkhöz képgaléria tartozik, amely ITT érhető el. Mozgóképes összeállításunk Magyar Szó Extra rovatunkban tekinthető meg.

A fiatalok már szerdán összegyűltek, megtartották az első előadást is, majd csütörtökön délelőtt hivatalosan is megnyílt a XIX. Vajdasági Szabadegyetem a kishegyesi Kátai-tanyán. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára mellett a megnyitón jelen volt Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, valamint Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke. Pásztor István alkalmi beszédében rámutatott, hogy a Szabadegyetem a közállapoti kondíció fokmérője is egyben. A padsorok teltsége, az ott ülők tekintete, a hangulat, egyfajta lenyomatát adja a vajdasági magyar közösség állapotának. Azt is kiemelte, hogy soha nem volt még példa arra, hogy a Délvidék politikai vezetői egy asztalnál üljenek, megosszák a gondolataikat egymással és a jelenlévőkkel.

– Ha semmi mást nem sikerül a Szabadegyetem folyamán elérni, csak ezt az egy dolgot, már nem volt fölösleges, hogy eljöttünk –emelte ki. Egyben köszönetet mondott a szervezőknek, a VIFÓ képviselőinek, hogy ismét a feladataik magaslatán állnak. Potápi Árpád János személyes tapasztalatain alapuló élményét osztotta meg a jelenlévőkkel.

– Ezekben a hetekben Kárpát-medence-szerte diáktáborok zajlanak, ezek közül a kishegyesinek van a legmagyarosabb, legotthonosabb kinézete és hangulata – húzta alá. Potápi kiemelt témaként beszélt az ukrajnai helyzetről. Hangsúlyozta, hogy, szolidaritásunkról, együttérzésünkről, támogatásunkról kell biztosítanunk a kárpátaljai magyarokat.

Fotó: Ótos András

Fotó: Ótos András

A megnyitót követően a Kicsi a bors, de erős – Délvidék mint a Kárpát-medence erőforrása című kerekasztal-beszélgetésre került sor. Potápi Árpád János rámutatott, hogy valójában akkor kezdődött meg a fejlődés a határon túli területeken, amikor tudatosult a magyar közösségben, hogy azoknak a támogatása és fejlődése a fontos, akik megmaradtak a szülőföldjükön. Hozzátette, hogy mostanára számos olyan kezdeményezés vált Kárpát-medencei szintűvé, amely Vajdaságból indult el. A kettős állampolgárságra vonatkozó kezdeményezés vagy a gazdaságfejlesztési program ötlete innen ered. A beszélgetés moderátora, Ternovácz István újságíró maga is beismerte, hogy kezdetben nem hitt abban, hogy az elképzelés sikeresen megvalósítható. Potápi viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy az a jó, ha egy magyar közösség maga akarja meghatározni a saját maga útirányát, és ehhez kér támogatást. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint fontos, hogy még egy lehetőséget, egy fórumot teremtettek arra, hogy az a hálóhálózat, amit az elmúlt években kialakítottunk, még erősebbé váljon. A nemzetpolitikát azonban az orosz–ukrán konfliktus is befolyásolja.

– A konfliktus elindított egy energiaválságot, nemcsak Európában, hanem az egész világon, és egy gazdasági válság is kezd kialakulni a háború következtében. Nekünk meg kell találnunk azokat a lehetséges válaszokat, ami egyrészt lehetővé teszi, hogy minden módon kimaradjon, mind Magyarország, mind pedig a magyarság, a magyar nemzet ebből a háborúból. Másrészt pedig azokat a válaszokat is meg kell találnunk, hogy az eddigi magyar közösségek, amelyeket építettünk, hogyan tudnak egymáshoz kapcsolódni, még akkor is, ha nehezebbé válik ennek megvalósítása. Az elmúlt 12 évben azért dolgoztunk, hogy megerősítsük a közösségeinket, hogy ezek a közösségek bármilyen nehéz helyzetet kibírjanak. Most nehéz helyzetbe kerültünk, de reméljük, hogy a magyarság egésze túl fogja tenni magát ezen, és nem éveken keresztül elhúzódó válságról beszélünk majd – fogalmazott Potápi.

Pásztor István azon véleményének adott hangot, hogy az ilyen rendezvények egyben a fokmérői annak, milyen állapotban van egy közösség.

– A Vajdasági Szabadegyetemen a résztvevők száma és a hangulat mindig leképezte azt, hogy a vajdasági magyarság milyen állapotban van – mondta. A VMSZ elnöke szerint a Fidesz–KDNP vezette kormány azt a hitet erősítette meg a vajdasági magyarokban az utóbbi 12 évben, „hogy egy nemzet vagyunk, erős nemzet vagyunk, 1100 éves nemzet vagyunk, keresztény nemzet vagyunk, olyan nemzet vagyunk, amelyik értéket jelent, akinek Nobel-díjasai vannak, amelyiknek különleges nyelve és hihetetlen irodalma van”. Meg kell maradnunk kicsi, de jól szervezett és erős közösségnek – nyomatékosította. Pásztor István arra is kitért, hogy gyakorta vitatkoznak azon, hogy mi vajdasági magyarok vagyunk, vagy délvidéki magyarok vagyunk.

– Én mindig vajdasági magyarnak tartottam és annak is vallom magam, viszont így mi most a délvidéki magyarok vagyunk – mondta.

A szerbiai választásokról szólva elmondta, hogy a VMSZ a következő időszakban is a kormánykoalíció része kíván lenni, akárcsak eddig is, államtitkári szinten részt venni a kormány munkájában.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének az elnöke rámutatott, hogy az anyaországi támogatásnak köszönhetően már nemcsak a kulturális autonómiára vonatkozó fejlesztéseket tudják megvalósítani, hanem a gazdaságfejlesztési program is elindult.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke kiemelte, hogy a szlovén–magyar kapcsolatrendszer mindig jól működött. 2010 óta azonban az anyaország még inkább a kisebb létszámú magyar közösségek felé fordult. Ott is elindulhattak az intézményfejlesztések, majd a gazdaságfejlesztés is.

Fotó: Ótos András

Fotó: Ótos András

A Vajdasági Szabadegyetem résztvevői elsősorban a Vajdaságban élő és tanuló magyar fiatalok, friss diplomások, valamint fiatal vállalkozók, Magyarországon tanuló vajdasági magyar hallgatók, valamint együttműködő szervezeteik tagjai, aktivistái. A rendezvény egy-egy napján 130–150 fiatal vesz részt. Délvidék legjelentősebb szakmai műhelyének számító szabadegyetem minden nyáron – immár 19. éve – több napon keresztül a fiatal értelmiségiek találkozóhelye. Számos politikus, művész, gazdasági szakember tart előadásokat. A vajdasági magyar értelmiség összefogását, együtt gondolkodását és véleményformálását érintő kérdések jelennek meg a előadások témájaként, illetve a beszélgetések során.

Búcsú Ákos, a szervezők egyike, a Magyar Ifjúsági Konferencia alelnöke elmondta, hogy több mint száz Kárpát-medencei fiatal jött el a kishegyesi Kátai-tanyára. Az őket is érintő gazdasági, politikai és társadalmi témákról hallhatnak előadásokat. A műhelymunkák során pedig többek között a közgazdaságtani ismeretekről és a vállalkozásindításról is ismereteket szerezhetnek.