2024. április 23., kedd

Kincs, ami van, de még sincs

Végképp megüresedett az évtizedek óta hanyagolt temerini kádas fürdő – Továbbra is húzódnak a vagyon-visszaszármaztatási eljárások

Az elmúlt nyolc hónapban semmilyen előrelépés nem történt abban a vagyon-visszaszármaztatási eljárásban, amelyet Grísza Mária indított meg évekkel ezelőtt a temerini kádas fürdő és gyógyvízforrás visszaigénylésére. Az évtizedek óta hanyagolt épület időközben megüresedett, mert olyannyira tönkrement, hogy a helyi egészségház sem tart tovább igényt rá. Az egykor méltán híres temerini kádas fürdőben ugyanis már régóta nem végeztek olyan kezeléseket, amelyekhez a messze földön híres Grísza-gyógyvizet használták. Az utóbbi időben csak fizikoterápiában részesítették itt a betegeket, mert a vagyon-visszaszármaztatási eljárás alatt levő épületbe senki sem fektetett be.

És nem is fog, míg vissza nem kerül a jogos tulajdonos kezébe – mondta lapunknak Grísza Mária, aki a kezdetektől harcol szülei örökségéért. A századfordulón ugyanis a Grísza család 80 hold föld árát fektette be annak a kútnak a fúrásába, amelyből azóta is csörgedezik a jódot és ként tartalmazó gyógyvíz, amelynek kivételes minőségét több hazai és külföldi neves intézmény is hitelesítette. A reumás fájdalmakat és gyomorbántalmakat csillapító víz értékét már akkoriban felismerték, és így Mária szülei a saját három hold területükön gyógyvizes medencét ásattak, de megépítették a jelenleg siralmas állapotban levő kádas fürdőt is. Hasznosították a vízzel feltörő etángázt is: ezzel fűtötték a fürdőt, és egy malmot is működtettek. Így 1950-ben, a nacionalizáció folyamán egy jól menő vállalkozást vettek el a családtól.

Mária a vajdasági vagyon-visszaszármaztatási egyesület oszlopos tagjaként az elsők között adta át a kérelmét annak a 3 holdnyi területnek a visszaszolgáltatására, amelyen a kút és a kádas fürdő van. Édesanyja minden iratot megőrzött, így másfél évvel ezelőtt még úgy nézett ki, hogy a gyógyvízforráson kívül a vagyon többi részét természetben visszakapja, és a fürdő is visszakerülhet a nevére.

EGYET ELŐRE, KETTŐT HÁTRA

Az ügynökség azonban több mint nyolc hónapja leállította az eljárást. Ahogyan arról szeptemberben beszámoltunk, a tárgyat vezető munkatárs egyik állami hivatalban sem bukkant rá arra a nacionalizációról szóló végzésre, amelynek eredetije Mária kezében volt. A tárgyhoz ezen dokumentum közjegyző által hitelesített másolatát csatolta.

– Az eredetit soha nem adtam, és nem is adom ki a kezemből. A kezdetektől tudva lévő volt, hogy a nacionalizáció folyamán számtalan tulajdonjogi bizonylat került süllyesztőbe, így csak az emberek által megőrzött hivatalos dokumentumokra lehet alapozni az eljárások folyamán. Időközben több szakosodott ügyvéddel is konzultáltam: egyhangúlag állítják, hogy az ügyvezetőmnek be kellett volna kérnie tőlem az eredeti okmányokat felmutatásra. Ennek ellenére inkább nem létezőnek nyilvánították az eltulajdonításról szóló végzést. Ezzel pedig hiteltelenítették még azt a közjegyzőt is, aki a kérelem átadásához szükséges eredeti okmányok fénymásolatát hitelesítette.

Mária több olyan temerini eljárás késleltetéséről is beszámol, amelyeknél az egyesület képviselőjeként közbenjárt. Mesél olyan termőföld visszaigénylésekről, amelyek tárgyát évekig Újvidéken kezelték, majd nemrégiben Belgrádba irányították át, és ezzel szinte újrakezdték a tárgyalásukat. Említ pár olyan kérelmet is, amelynek tárgyalását még meg sem indította az ügynökség. Állításait különböző határozatokkal és hivatalos levelekkel igazolja. Majd hozzáteszi:

Grísza Mária a gyógyvízforrás mellett, amely láthatóan mindenkié, de igazán senkié (Fotó: Dávid Csilla)

Grísza Mária a gyógyvízforrás mellett, amely láthatóan mindenkié, de igazán senkié (Fotó: Dávid Csilla)

– Az ügynökség úgy kezeli az eljárásokat, mintha szándékosan késleltetné a döntések meghozatalát. Eközben pedig az emberek nem kevés pénzt áldoznak arra, hogy visszaszerezzék az őket megillető vagyonukat. A kezdetben ugyanis azt ígérték, hogy az ügynökség biztosítja az eljárások levezetését biztosító szakembereket. Ennek ellenére a kérelmezőkkel fizettetik meg azoknak a szakértőknek a munkáját, akik például a Temerinben elkobzott termőföldek helyett másutt keresnek visszaadható területeket.

– Temerinben – akárcsak más vajdasági községben – nincs állami tulajdonban levő, visszaadható szabad földterület. Így a restitúciós eljárás folyamán legtöbbször Bánátban keresnek olyan földeket, amik megfelelnek az elkobzott terület nagyságának. A termőföld minőségét viszont nem igazán veszik figyelembe – tér ki a természetben visszaszolgáltatott ingatlanok fő problémájára Marika néni. Kiemeli: – Nagyon sokan belefáradtak már abba, hogy anyagi befektetéseik ellenére sem halad az ügyük. Így inkább elállnak az őket megillető vagyon visszakövetelésétől. Ezt a kérelmet viszont azonnal teljesíti az ügynökség – mondta felháborodva Mária.

CSIGATEMPÓ

A restitúciós törvényt 12 évvel ezelőtt érvényesítették Szerbiában. Azóta a vagyon-visszaszármaztatási ügynökség országos szinten az átadott kérelmek 84,4 százalékát dolgozta fel, ami 63.650 határozatot jelent – írták abban a válaszlevélben, amelyet az országos ügynökség újvidéki képviselete küldött felkeresésünkre.

Összehasonlításképpen tavaly szeptemberben ugyanezen hivatal 82 százalékos feldolgozottságról küldött jelentést szerkesztőségünknek. Ugyanekkor még 80 ezer hektárnyi terület visszaszolgáltatásáról számoltak be az illetékesek, ami mára országos szinten 84 ezer hektárra nőtt a kérelmezett 100-110 ezer hektár termőföldből. Az egyéb ingatlanok illetően 5 ezer üzlethelyiséget, több mint ezer lakást, 1300 épületet adtak vissza a jogos tulajdonosoknak. Emellett több mint 600 hektár városi építési területet és 6 ezer hektárnyi erdőt is visszaszolgáltattak: ennyi erdős területről számoltak be a nyolc hónappal ezelőtti válaszlevelükben is, amikor viszont még 554 hektárnyi visszaadott városi építési területről szólt a jelentés.

Az adatokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az elmúlt nyolc hónapban országos szinten 4 ezer hektár termőföld, illetve 46 hektárnyi városi építési terület visszaszolgáltatásáról döntöttek az illetékes hivatalok. Az egyéb ingatlanok (üzlethelyiségek, lakások és épületek) esetében nincsenek releváns adataink az összehasonlításhoz. A kapott információk alapján azonban leszögezhetjük, hogy bár haladnak az ügyek, de igen lassan.

MI SZÁMÍT EREDETINEK?

A vagyonukért harcolók többsége már évek óta átadta az igénylését az ügynökségnek. Akkoriban a törvény által előírt kérelem mellé csatolniuk kellett mindazokat a dokumentumokat, amelyek a szóban forgó termőföld, épület vagy más ingatlan eltulajdonítását igazolták. A bizonyításhoz eredeti iratokat is átadhattak, de elfogadták a közjegyző által hitelesített másolatokat is – mutatott rá Jasna Selaković, az újvidéki képviselet igazgatója.

– A kérelmekhez csatolt dokumentumok bizonyító jellegét az ügynökség azon szakmunkatársa ellenőrzi, akit a hivatal megbízott az eljárás levezetésével. Az ellenőrzés folyamán az átadott iratokat összehasonlítja azokkal a dokumentumokkal, amelyeket hivatalos úton szerez be az illetékes állami szervektől és intézményektől. A fénymásolatok és az eredeti dokumentumok azonosságát természetesen a közjegyző garantálja a hitelesítéssel. Az átadott és az ügynökség által beszerzett dokumentációt az ügyvezető mindazok rendelkezésére bocsátja, akik érintettek az ügyben: elsősorban a Legfelsőbb Ügyészségnek és az állam törvényes képviselőjének továbbítja, de a legtöbb esetben a dokumentációt megkapják az érintett önkormányzati hivatalok is. Így lehetővé válik, hogy ezen állami szervek is ellenőrizzék az iratok hitelességét. Mindez a visszaélések elkerülése és a hamis okiratok érvényesítésének meggátolása érdekében történik – magyarázta az igazgató. Ugyanakkor kiemelte: a törvényes rendelkezések szerint az igénylést csak abban az esetben utasítja el az ügynökség, ha a kérelem mellé az ügyfél nem csatolja az eredeti iratokat vagy hitelesített másolatokat. Ezek közül a legfontosabb az eltulajdonításról szóló végzés – tette hozzá.

Az újvidéki képviselet vezetőjét azt is megkérdeztük, hogy vajon a visszaszolgáltatás folyamán eljáró szakemberek munkáját az ügynökség honorálja, vagy a kérelmezőt terhelik ezen költségek?

– Az erről rendelkező törvény kimondja, hogy amennyiben olyan tényeket kell megállapítani az eljárás folyamán, amelyekhez az ügynökség jogászának nincs megfelelő képesítése, akkor külső szakembert kell alkalmazni. A szakértő személyét a kérelmező is ajánlhatja, de az ügynökség hivatalból is elrendelheti az alkalmazását. A költségek az érvényben levő rendelkezések szerint minden esetben a kérelmezőt terhelik – válaszolta az igazgató.

A PÉNZBELI KÁRTÉRÍTÉST (IS) LASSAN FIZETIK

Kérdéseinkben kitértünk a természetben nem visszaadható vagyonok kártalanítására is. Ezen ingatlanok megtérítését ugyanis hatszor odázta el az állam. Az utolsó ígéret arról szólt, hogy az idén március 31-én megkezdik a kifizetéseket. Az igazgató elmondta, hogy ez valóban megtörtént, és az előlegek megérkeztek azoknak a számláira, akik már rendelkeznek határozottal. Ők jövő év január 15-én kapják meg a kötvényeket, amelyeket évente osztanak ki.

Emlékeztetőül: az illetékes állami szervek 12 évig törlesztenek azoknak, akiknek természetben nem tudták visszaadni a második világháború után államosított ingatlanjaikat. A törvény szerint az eltulajdonított vagyonok értékének 15 százalékát kaphatják meg azok, akik a pénzbeli térítést választották.

Az országos restitúciós ügynökség az eddigiekben 3500 kártérítési határozatot hozott meg, és előreláthatólag még 9-10 ezer esetben kell majd dönteniük az eltulajdonított vagyonok pénzbeli megtérítéséről – írta az újvidéki képviselet válaszlevelében.