2022. január 17., hétfő

Lelő, meglő, agyonlő

A thaiföldi biztonsági erők agyonlőtték vasárnap azt az ámokfutó katonát, aki többeket megölt és megsebesített az ország északkeleti részén – olvashattuk az újságban a pontos megfogalmazást. Egyértelmű tehát, hogy a biztonsági erők fegyverből leadott lövéssel eltalálták a katonát, és ennek következtében meghalt. Az agyonlő szó ugyanis magában foglalja a „halálos lövés” jelentést.

A lő igének más igekötős változatai azonban gyakran elbizonytalanítják az olvasót, mert az írások szerzői is bizonytalanok, helyenként tévesen fogalmaznak. Lássuk a példákat!

A Scotland Yard szerint a kivonuló fegyveres rendőri egységek egy embert lelőttek. A tájékoztatás nem terjed ki arra, hogy az illető életét vesztette-e.

Címben: Lelőtte a gyerekeket, akik megdobálták az autóját hógolyóval. A szövegben pedig ez olvasható: két gyereket eltalált, őket kórházban ápolják.

A le- igekötővel ellátott lő ige mindkét esetben azt jelenti, hogy a lövés következtében az eltalált személyek meghaltak, nem csak megsebesültek. Az előbbi példa első mondatából az derül ki, hogy a rendőrök agyonlőttek egy embert; a második, a történteket részletesebben magyarázni igyekvő mondat (életét vesztette-e az illető) viszont zavart okoz a megértésben, mert ellentmond az elsőnek: ha lelőtték, akkor meghalt, további magyarázatra pedig nincs szükség. Amennyiben viszont bizonytalan, hogy életét vesztette-e a meglőtt ember, akkor másként kell fogalmazni, pl. belelőttek egy emberbe, a rendőrök lövésétől megsebesült az illető stb.

Az utóbbi példában szinte ugyanezzel az ellentmondással találkozunk, itt azonban egyértelműen kizárja a tudósításban olvasható mondat a címben foglaltakat: amennyiben a gyerekeket kórházban ápolják, semmiképp sem lőhette le őket, hanem pl. lőfegyverrel megsebesítette a hógolyóval dobálózó gyerekeket.

Állításaink bizonyítására ezúttal is érdemes elővenni A magyar nyelv értelmező szótárát, amely szerint a lelő ige 1. jelentése: „Lövéssel úgy talál el vkit, vmit, hogy az helyéről leesik, lehull v. leválik. Lelőtt a fáról egy verebet. Lelőtte az üveggömböt a karóról.” A 2. jelentés szerint „Embert, állatot lövéssel megöl, elejt; agyonlő. Szökés közben lelőtték. A vadászok lelőtték a menekülő szarvast. Szóláshasonlat(ok): lelövi, mint egy kutyát. Véres a föld lábam alatt, Lelőtték a pajtásomat. (Petőfi Sándor) Megbírságolják a parasztot, aki lelövi a nyulat. (Móra Ferenc) A lovasok körülvették a falut, hogy a menekülőket lelőjék. (Móricz Zsigmond)”

A meglő ige jelentéséről már nem alakíthatunk ki a föntebbiekhez hasonló kategorikus megállapítást. A szótár így értelmez: „Élőlényt fegyver lövedékével eltalál, megsebez v. megöl. (átvitt értelemben, bizalmas) Meg vagyok lőve: váratlan nehézségre bukkantam, és most nem tudom, mit csináljak. A vadász meglőtte a nyulat. Stíriában, Ajk faluban mi történt! Pálfi Istvánt mulatságban meglőtték. (népköltés) Balázs … azért biceg a jobb lábán, mert Dobó meglőtte. (Herczeg Ferenc) Reggelenkint meglövöm a mindennapi pecsenyét. (Gárdonyi Géza)”

A Nyelv és Tudomány honlap arról ír, hogy „egy kommentelő – szerencsére nem a mienk – a »lelő« és a »meglő« közötti különbséget kéri számon a magyar médián”. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy a kommentelő a meglő ige alatt azt érti, hogy megsebesít, a lelő pedig azt jelenti számára, hogy agyonlő valamilyen élőlényt. Bár az említett honlap határozottan kimondja, hogy nincs igaza az észrevételezőnek (ez a szótári idézetből is kiolvasható), mert „valójában tehát a lő mindkét igekötővel használható, akár halálos a lövés, akár nem”. Igen, de a sajtóban megjelent írásokban – a tapasztalataim szerint – nagyon ritkán jelentkezik a meglő ige agyonlő jelentésben (nyilván nem véletlen, hogy a szótárban sem az első helyen szerepel). Rendszerint megsebesít jelentésben használják. Frappáns megoldásnak is tekinthetjük a következő példát: Halálos késszúrás ért egy rendőrnőt a franciaországi Rambouillet-ben a kora délutáni órákban, a támadót meglőtték és őrizetbe vették, de később belehalt sérüléseibe – közölte pénteken az Europe 1 rádió és a BFM hírtelevízió. Ez ugyanis azt mondja el, hogy a támadót megsebesítették (nem lőtték le, mert nem halt meg a helyszínen), viszont később mégis meghalt a sebesülése következtében. Amennyiben humorizálni volna kedvünk a tragikus eseten, azt mondhatnánk, hogy a meglő ige tökéletesen illik rá: nem halt meg (eltalál, megsebez), mégis meghalt, így a megöl jelentés is helyes.

A vadászok a meglő ige alkalmazásában inkább kivételnek számítanak, mert ők valóban gyakran használják agyonlő jelentésben is. Persze ilyenkor nem egyértelmű, hogy csak megsebesítették-e a vadat, vagy valóban lelőtték.

Csupán lazán kötődik a témánkhoz az igekötők más vonatkozású téves használata, vagyis az, hogy az ige előtt vagy utána áll-e. Ez ugyanis befolyásolja vagy meghatározza, hogy mely mondatrészre esik a főhangsúly, de időnként azt tapasztalhatjuk, hogy az írás szerzőjének más volt a szándéka, mint amit leírt. A merénylőt a rendőrök lelőtték mondatban azon van a hangsúly, hogy megölték a bűnelkövetőt. Ám ha a mondat úgy szól, hogy a merénylőt a rendőrök lőtték le, akkor a hangsúly a rendőrökön van, tehát nem a járókelők, katonák stb. ölték meg.

Címben olvashattuk: Heten haltak meg a hétfő éjszakai mórahalmi balesetben. Az újságíró nyilván azt akarta közölni, hogy heten meghaltak a balesetben. Helyesbítésként, módosításként helyezhető a hangsúly az áldozatok számára: (nem öten, hanem) heten haltak meg.