2022. január 22., szombat

Az EBRD bizakodva figyelmeztet

Az európai feltörekvő térség (részeként a Nyugat-Balkán) országainak gazdaságai az eddig várt ütemnél gyorsabban küzdhetik le a koronavírus-járvány okozta sokkot. A biztató előrejelzést megfogalmazó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerint a Nyugat-Balkánon 6,4 százalékos lehet az átlagos gazdasági növekedés az idén, a szervezet hatáskörébe tartozó mind a 37 országban pedig várhatóan „csak” 5,5 százalék.

Szerbiának nem lehet oka panaszra, legalábbis a nemrég ismertetett EBRD-jelentés alapján, hiszen az ország bruttó hazai összterméke (GDP) 2021-ben 6,5 százalékkal növekedhet, jövőre meg 4,3 százalékkal. A régiós országok közül az első helyet Montenegró foglalja el a listán. Az EBRD arra számít, hogy ebben az országban a gazdasági növekedés az idén 12,3 százalék lehet, 2022-ben pedig 5,7 százalék.

Több elemző azonban arra figyelmeztet, hogy a régió sok gazdaságában, sőt másutt is visszafoghatja a fellendülést a földgáz, a kőolaj és az egyéb árupiaci termékek magas ára. Az utóbbi időben globális szinten tapasztalt energiaárrobbanás ráadásul felpörgetheti az inflációt, amely már októberben több évtizedes rekordokat döntött világszerte. A nemzetközi gazdaság meghatározó tagjának számító Egyesült Államokban (éves szinten) már elérte a 6,2 százalékot, az EU vezető hatalmaként számon tartott Németországban pedig a 4,5 százalékot.

A jegybankok sokfelé, főként a fejlett országokban és az EU-ban ennek ellenére azt állítják, hogy csupán átmeneti jelenségről van szó. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke szerint az infláció meglódulása (az euróövezetben) arra vezethető vissza, hogy a gazdaság még a járvány okozta korlátozások következményeivel bajlódik, így a fogyasztói árak emelkedése átmenetinek tekinthető. Az ECB-nek pedig – üzente többször is az utóbbi időben – nincs oka a beavatkozásra csak azért, mert az infláció egy ideig a kétszázalékos célérték felett van. Az EU jegybankja arra számít, hogy az infláció középtávon két százalék alatt marad. Az idén ugyan még 2,2 százalék lehet (éves átlagban), ám jövőre már 1,7 százalékra csökkenhet.

A vezetők és főhivatalnokok optimista nyilatkozatai, s az áremelkedések bagatellizálása sokakat nem nyugtat meg. A drágulások átmeneti jellegére vonatkozó állításokat pedig egyre többen kérdőjelezik meg Európában, Amerikában és másutt is. A kétkedők közben arra figyelmeztetnek, hogy a pénzromlás sokkal nagyobb problémát okozhat, mint amit a jegybankok többsége jelenleg feltételez.

Az EBRD is azt várja immár, hogy az érintett kormányok mielőbb vezessenek be megfelelő óvintézkedéseket. Horvátország és Magyarország már lépett is: ideiglenesen befagyasztották az üzemanyag árát. Ez aligha meglepő, hiszen Közép-Európát különösen sújtja az infláció. A régióban egyre többen készülnek, kényszerülnek szigorításokra, hogy a pénzromlást a jegybanki célokhoz igazítsák.

Az idő mutatja meg, sikerül-e a művelet. Több elemző is attól tart, hogy ez lehetetlen vállalkozás rövid távon, és a régióban még jó sokáig jó magasan tanyázni fognak az árak, aminek aligha örül majd a lakosság.