2021. szeptember 23., csütörtök

Panelcsata az interneten

Panelunkban nem nyugszanak a kedélyek. Az egyik fickó sehogyan sem akar lenyugodni, a szomszédság felének már tele van a hócipője vele. Még az a magas, szakállas, csapott vállú, szende alaknak is, akin látszik, hogy a légynek sem ártana.

A szóban forgó, problémás lakó ugyanis a panel Viber-csoportjában (ahová én sem tudom, hogy hogyan kerültem be) kezdett el drámázni vasárnap délben az miatt, hogy ő többet nem hajlandó ennyi közös költséget fizetni, mert neki megfelel a rossz bejárati ajtó, a megboldogult Tito marsallal egyidős postaládák, és az sem érdekli, hogy a pincében lévő lakások néha úsznak a vízben, mert valaki az emeleten ökölnyi méretű vattadarabokat próbál eltüntetni a lefolyóban.
A minap az volt az úriember problémája, hogy valaki „meghúzta” az autóját, és ő körbenézte az épületben lakók autóját a parkolóban, de egyiken sem talált megegyező kék festéknyomot. Mondta is, hogy szégyellje magát az, aki meghúzta a kocsiját, meg azért is, hogy volt annyi lélekjelenléte, hogy a nyomokat is likvidálja.

Egyrészt megértem a fickót és szimpatizálok vele. Gondolom, nem szeretnék sohasem ennyire utálatos lenni, viszont annyi szent, engem is folyamatos etikai válaszút elé állítanak a panellakásban zajló élet mindennapjai.

Megértem, ha a fickó nehezen viseli azt, hogy a nyugalmát, az intim pillanatait is valahol kényszerülten meg kell osztania legalább még harminc ismeretlennel, akikkel aztán még szájkaratézni is kell vasárnap délelőtt vagy szombaton este azzal kapcsolatban, hogy milyen színűek legyenek az új postaládák.
Másrészt pedig én is úgy vagyok vele, mint a csapott vállú óriás a negyedikről. Mindannyian ugyanabban a slamasztikában vagyunk benne, mindannyian ugyanolyan jól halljuk a másikat egész nap, minden nap. Ha más alternatívánk nincs, megszokjuk, hogy márpedig a szomszéd is szöget ver a falba, belerúg az asztal lábába, hangosan felordít, és néha csakugyan nincs jobb dolga, mint vasárnap reggel hét órakor falfúrással köszönteni a napot.
Ha jobban belegondolok, legjobb, ha kimaradok ebből. Amúgy is csak albérlő vagyok, nekem ehhez nincs sok közöm.
Közben meg keresem az apróhirdetésekben a város körüli falvakban a kiadó olcsó házakat.