2021. április 21., szerda

Ukrajna a NATO-tól remél megoldást

Kelet-Ukrajnában egyre súlyosabb a helyzet, sokan már orosz–ukrán háborútól tartanak. Moszkva csapatokat küldött a térségbe, amit Kijev és a Nyugat is rossz néven vett. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a háború a NATO-csatlakozással kerülhető el.

Ismét lőtték egymást Kelet-Ukrajnában a szemben álló felek: a Kijevben szakadárokként kezelt helyi orosz fegyveresek és az ukrán hadsereg katonái. Az utóbbi napok lövöldözéseiben többen meghaltak és megsebesültek. A harcok kiújulásáért egymást hibáztatják az oroszok és az ukránok.

Kijev és a Nyugat közben azzal is megvádolta Moszkvát, hogy az utóbbi időben csapatokat vezényelt a válságövezet határtérségébe (és a 2014-ben annektált Krím-félszigetre), amivel tovább szította a feszültséget. A Kreml azzal vágott vissza, hogy a saját területén azt csinál, amit akar. Kijev ezt nem vitatja, de a Krímet továbbra is Ukrajna részeként kezeli, miként az ország keleti megyéiben önhatalmúlag kikiáltott Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat, ahol főként oroszok élnek, s akik Moszkva segítségével, fegyverrel érték el céljukat 2014-ben. Kijev arra gyanakszik, hogy Oroszország további ukrán területekre is ki akarja terjeszteni a konfliktust.

A kelet-ukrajnai lázadás és a Krím-félsziget annektálása óta rendkívül viharos a viszony a két ország között. Kelet-Ukrajnában elvben már jó ideje tűzszünet van, ám ennek ellenére időnként kisebb-nagyobb összecsapásokra kerül sor az ukrán haderő és az oroszok által támogatott szakadárok között. Kijev szerint az elmúlt hét évben már csaknem 14 ezren haltak meg a konfliktusövezetben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök segítségért fordult a NATO-hoz. Nem beavatkozást kért, csupán diplomáciai manővert hajtott végre. A héten felszólította a NATO-t, hogy készítse elő Ukrajna felvételét a szövetségbe, mert szerinte a háborút csak úgy lehet befejezni, ha hazája is csatlakozik a nyugati katonai szervezethez. Ennek első állomása, hogy a NATO biztosítja Ukrajna számára a tagjelölteket megillető cselekvési tervet (MAP).

„Arra törekszünk, hogy megreformáljuk hadseregünket és védelmi rendszerünket”, ám ez Zelenszkij szerint nem állíthatja meg Oroszországot. Ezért úgy véli, hogy a NATO az egyetlen módja a kelet-ukrajnai háború befejezésének. Az Ukrajna számára készített NATO-tagsági cselekvési terv pedig fontos üzenet lenne Moszkva számára. Egy olyan jelzés, amely elrettentené a további agressziótól.

Véleményét Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak is kifejtette keddi telefonbeszélgetésük során. Stoltenberg nem ígért sokat, de támogatta Ukrajna területi egységét. Azt azonban nem említette, hogy a szövetség hajlandó-e felajánlani Kijevnek a tagsági akcióprogramot. Annyit azonban elárult, hogy a tárgyalást Zelenszkijjel ő kezdeményezte, egyszersmind aggasztónak nevezte az Ukrajna körüli orosz katonai csapatmozgásokat, illetve a gyakori tűzszünetsértéseket.

A NATO főerejét adó Egyesült Államokban sem fűztek érdemben semmit Zelenszkij javaslatához. Joe Biden elnök „megingathatatlan támogatásáról” biztosította Kijevet, szóvivője pedig közölte: Ukrajna felvételéről nem Washington, hanem a NATO dönt.

A szövetség már 2008-ban meglengette Ukrajna előtt a tagság lehetőségét, és Kijev azóta lépéseket is tett a cél megvalósítása érdekében. Oroszország kezdettől fogva ellenzi Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz, mert ezt fenyegetésnek tartja. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a minap meg is jegyezte, hogy Ukrajna belépése a NATO-ba „még inkább elmérgesítené a helyzetet”.