Felavatták Sárközi István emléktábláját

Cikkünkhöz FOTÓGALÉRIA kapcsolódik. 

Bácsfeketehegyre látogatott dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, dr. Juhász Bálint, a VMSZ Intéző Bizottságának elnöke és Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Útjuk elsőként a helyi temetőbe vezetett, ahol megkoszorúzták Berhidai Keresztes József egykori református lelkész felújított síremlékét, és főt hajtottak Sárközi Istvánnak, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottsága néhai elnökének sírjánál. 

Ezt követően a vendégek megtekintették a kultúrotthon felújított nagytermét, majd a terasz falán felavatták Sárközi István emléktábláját.

A temetőben a jelenlévőket Oroszi Sándor, Kishegyes község képviselő-testületének elnöke üdvözölte, majd Vajda Noa Pálma szavalt, valamint Orosz Attila református lelkész mondott hálát és áldást.  
 

Dr. Juhász Bálint elmondta, hogy lokálpatriótákra, közösségépítő emberekre emlékeztek, akik sokat tettek a bácsfeketehegyi magyar közösségért.

– Mindannyiunkban óriási űrt hagyott maga után Sárközi István. Ez az esemény az ő életútjának és befejezetlen projektjeinek beteljesítése. Sok mindennel foglalkozott, közösségépítő ember volt. Voltak olyan ügyei, mint a helytörténet, nagyapja és édesanyja nyomdokaiban járva. Nem olyan alaposan, de hasonló lelkesedéssel kutatta Bácsfeketehegy helytörténetét. Ókori templomromra bukkantak, és jött hozzám, hogy foglalkozhat-e ezzel, a tartományból lehet-e támogatást kérni az ásatásra. Ez végül az MNT támogatásából valósult meg, mint a Berhidai-sír felújítása is. Mindig igent mondtam, mert tudtam, hogy fontos ez neki, a közösségnek és nagyapja emlékének is. Sajnos sem a sír felújítását, sem az épület felújítását nem érte meg. A mai napon viszont mindkét projektum lezárult, hiszen a helyiek nagyra értékelték, és a VMSZ helyi és országos vezetősége is kiemelten kezelte. Lezártuk ezt, törlesztettük az adósságunkat. Gondolkodtunk azon, hogyan vigyük tovább nevének megőrzését és hagyatékgondozását. Első körben erre az emléktáblára esett választás – mondta dr. Juhász Bálint, majd arról is szólt, hogy az emléktábla velük együtt, és egy napon helyettük is őrzi Sárközi emlékét.

Oroszi Sándor elmondta lapunknak, hogy Berhidai Keresztes József vértanúhalált szenvedett az 1848/49-es szabadságharcot követően.

– Bácsfeketehegyen kezdte meg pályafutását, majd a pirosi református egyház lelkésze volt. 1839-ben hívták vissza Bácsfeketehegyre, s attók kezdve élete végéig ott szolgált. Nemcsak az egyház dolgaival foglalkozott, hanem igazi közösségépítő és -formáló ember volt. Nevéhez fűződik a templom felújítása, a paplak építése, létrehozott egy leányiskolát, valamint megszervezte az oktatást a leány- és fiúiskolában. A közösség erkölcsi vezetője volt, valamint segítette a rászorulókat. A szabadságharc tragikus következményei elérték ezt a térséget is, 1849. január 23-án megindultak a rác felkelő csapatok Szenttamás felől. A falut csak 12 honvéd védte, kevés eséllyel, így a lakosság úgy döntött, hogy elmenekül. Ezt hívjuk Mári-napi szaladásnak, viszont az öregek és betegek nem tudtak elmenekülni, s Berhidai is maradt. Végül egy elkóborolt sváb puskagolyó végzett vele – közölte Oroszi Sándor, majd arról is szólt, hogy Berhidai a bácsfeketehegyi megmaradás szimbóluma. A feketehegyi magyarságot sok megpróbáltatás érte, viszont még mindig jelen vannak, s a magyar nyelvet, kultúrát és hagyományokat ápolják. A községi képviselő-testület elnöke arról is szólt, hogy Sárközi István volt az, aki kezdeményezte Berhidai Keresztes József sírjának felújítását.

– Élete egyik utolsó kezdeményezése volt, amely a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával valósult meg. A tiszteletére megtartott tavalyi megemlékezésen dr. Pásztor Bálint felvetette, hogy jó lenne valamilyen emléket állítani Sárközi Istvánnak. Az emléktábla elkészült, és úgy döntöttünk, hogy a kultúrotthon épületében helyezzük el, mert az elmúlt két évtizedben sokat tett a bácsfeketehegyi kultúráért és a közösségért. Ezzel az emléktáblával adózunk az emléke előtt – nyilatkozott Oroszi Sándor.