2021. május 15., szombat

Oltási lázban

Ez már háború! Amikor már több mint 250 ezer halott van, az már nem lehet más, mint háború. (Az Egyesült Államoknak már hetek óta több halottja van, mint a II. világháborúban.) A mostani koronavírus-járványnak azonban nem csak ez a ismérve teremt rokonságot a háborúval. Ezeket az ismérveket vennénk sorra.

A járványt elsősorban az hozza párhuzamba a háborúval, hogy megváltoztatja az emberek életét. Méghozzá úgy és azzal, hogy központilag hozott intézkedésekhez kell igazodniuk. (Magyarországon 24 óra alatt 130 ember ellen indult rendőrségi eljárás a maszkviselési kötelezettség megszegése miatt.) Maguk az intézkedések is háborúra emlékeztetnek. Tilalmakból, korlátozásokból, az ember életét megváltoztató dolgokból állnak. Mintha a légiriadóra előírt intézkedések lennének.

A következő rokonvonás, hogy a társadalom olyan mozgósítását, központilag irányított társadalmi aktivitását jelenti, mintha háború volna. Az országokon most valóságos oltási láz lett úrrá. Milliókat akarnak beoltani minél gyorsabban, és minél nagyobb tömegek mozgósításával. (Adataink szerint jelenleg Nagy-Britannia és Izrael jutott legmesszebb abban az erőfeszítésben, hogy mindenkit beoltsanak.) „Hozzáláttunk a tömeges oltáshoz, amire Európában eddig nem volt példa” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Ráadásul az országok között az intézkedések és a szervezés hatékonyságában akkora különbség van, mint a háborúban a „hátország” életének megszervezésében. (Szerbiában tényleg nagyon látványos hatékonysággal és a megfelelő apparátus mozgósításával szervezték meg az oltást. És ehhez egy egész nagy apparátust kellett napokon belül létrehozni. Gondoskodni kellett a megfelelő tömegesség biztosításáról. Az apparátus megteremtéséről éppúgy, mint a a tömegek mozgósításának megszervezéséről.)

Nagyon közeli vonás, hogy épp úgy, mint a háborúban szükség volt hősökre, akik a közösség érdekében életüket áldozzák fel. (2020 márciusától 2021. február 7-éig Szerbiában a vírus áldozata lett 89 orvos, 13 fogorvos, 2 gyógyszerész és 32 ápoló.)

A legszembetűnőbb rokonság a háborúval azonban az, hogy a mostani helyzet olyan változásokat visz a nemzetközi életbe, hogy a jövőben egész másképp szerveződnek majd a nemzetközi viszonyok. A leglátványosabb változás, hogy másképp alakul a bipoláris világ. Ennek már régóta egyik pólusa volt és marad is az Egyesült Államok, a másik pólusa a Szovjetunió, majd annak örököse, Oroszország. Most az mutatkozott meg, hogy e másik pólus szerepét mindinkább Kína veszi át, és ezekben a napokban ennek jelei mutatkoztak meg.

Ahogyan a belgrádi Politika fogalmaz: „Kína ma összehasonlíthatatlanul nagyobb önbizalmat mutat és alkalmat keres – kihasználva a Nyugat szervezetlenségét és a szolidaritás hiányát –, hogy a maga javára változtatja meg a globális rendet.” A gazdasági alapot az adja meg, hogy 2028-ig Kína maga mögé szorítja az amerikai gazdaságot. Már most mind több jelét adja annak, hogy ennek megfelelően akarja átrendezni a világot, és ennek megfelelően alakítani a világrendet.

Kína Indonéziától Szerbián, Magyarországon és Törökországon át Brazíliáig vakcinák millióit küldi, beszédes jelét adva annak, hogy szerepet akar vállalni a világrend formálásában és nemzetközi szerepének növelésében. Ennek köszönhetően a következő időszakban fontos téma lesz, hogy az Egyesült Államok mit tesz vezető helyének megőrzése érdekében.

A világ változásának beszédes jele az is, hogy egy váratlan új szereplő jelent meg a koronavírussal kapcsolatban. Eddig ugyanis még senki sem figyelt fel arra, hogy esetleg új szereplők is jelentkezhetnek a világrend formálásában. Most viszont beszédesen a köztudatba robbant, hogy hamarosan számolni kell a világrend formálásában Indiával is.

A világ ugyanis csak most figyelt fel arra, hogy India a világ legnagyobb vakcinatermelője lett, mert Serum nevű vállalata a világ legnagyobb vakcinagyárává nőtt. Úgy vált azzá, hogy tavaly januárban még importálta a vakcinát, ma viszont már naponta 2,4 millió dózist gyárt. India látta el vakcinával Brazíliát, Marokkót, Bangladest és a Dél-afrikai Köztársaságot. Felhíva a világ figyelmét arra, hogy talán már holnap a világpolitikában is jobban oda kell figyelni rá.

Sajátosan alakult ugyanis a helyzet már most Oroszország felé is. A most létező kétpólusú világban keményen elítélt szentségtörés elsősorban fegyvert, de bármi mást is Oroszországtól vásárolni. Most viszont a Szputnyik V polgárjogot nyert az Európai Unióban is. (Szerbiánál ez nem volt probléma, az EU-ban viszont Magyarország törte meg a jeget elsőként vásárolva az orosz vakcinából.) Angela Merkel német kancellár kijelentette: „Jól jön minden oltóanyag.” A helyzet ugyanis az, hogy jó lesz, ha minden forrást felhasználva 2022 végéig biztosítják az egész vakcinaszükségletet.

Egyetlen különbség a mai helyzet és a háború között, hogy nem olyan egyértelmű az intézkedések jogosultságának elismerése. Tüntetnek a megszorító intézkedések ellen, és az ellenzék mindent megtesz, hogy a járvánnyal kapcsolatos helyzetet felhasználja a kormány ellen. A lapok hiába hangsúlyozzák – mint az Observateur francia lap teszi –, hogy „A koronavírus nem erővel csinált politika." A Magyar Hírlap erre megállapítja: „Ennyi ellendrukkerrel életemben nem találkoztam”. De ez – azzal együtt, hogy a járvány milyen változásokat hozhat az Európai Unióban – már más téma.