2021. április 18., vasárnap

Boldogtalan gyerekek?

Tízezer európai fiatal nyilatkozott az őket érintő kérdésekről

Bár Európában is, minden gyerek egyedi életkörülmények között él, nagyon sok olyan probléma van, amely földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül érinti a fiatalokat. Egy online felérés keretében, 11–17 éves fiatalok válaszoltak olyan kérdésekre, amely Európai Unió Gyermekjogi Stratégiájának és Gyermek-garanciája programot alakulását befolyásolják.

Több mint 10 000 gyerek töltötte ki Európában a Mi Európánk, a mi jövőnk elnevezésű kérdőívet, amelyet az Európai Bizottság öt gyermekjogi szervezettel közösen készített el. A felmérésben nem országonként mutatják be elsősorban az adatokat, hanem egy összesített európai helyzetképre fektetik a hangsúlyt. A kérdőívet egyaránt kitöltötték az EU tagállamok országaiban és az Unión kívül élők is, hazánkból összesen 15 gyerek vett részt a felmérésben.

A gyerekeket olyan témákról kérdezték mint a diszkrimináció és erőszak, a szegénység, mennyire bíznak meg a társaikban, mennyire érzik, hogy számít a szavuk vagy, mennyire tartanak a klímaváltozástól.

A jelentés szerint az egyik legaggasztóbb adat, hogy a gyerekek egytizede boldogtalan vagy szorong a jövő miatt. Ezt bizonyos szempontból befolyásolhatta az is, hogy a jelentés a koronavírus idején készült, ami nagy hatással volt a mentális egészségükre. Bár a jelentésben sok fiatal hivatkozik arra, hogy jó volt az, hogy több időt töltöttek együtt a családjukkal, de hatalmas stresszt okozott a vírustól való félelem, a felmerülő pénzügyi problémák, a magány, a társaik hiánya és a rájuk nehezedő újfajta stressz negatívan befolyásolta az életüket.

A felmérés alapján arra jutottak, hogy gyermekjogokat érintő kérdésekben fontos lenne az érintetteket is megkérdezni, illetve belevonni a döntéshozatalba, ha ők is szeretnék. Mint az kiderült, az egyik legnagyobb probléma még mindig a gyerekek jogainak érvényesítése, valamint a szegénység kérdése.

Az oktatás kérdésköre is érdekes adatokat hozott. A 17 évesek 80 százaléka úgy véli, hogy az iskola nem biztosítja számukra a szükséges tudást, amellyel olyan tudásra tudnának szert tenni, ami felkészíti őket a jövőre. A legoptimistábbak ebben a kérdésben a 11 évesek, de a válaszadók több mint 50 százaléka nem érzi hasznosíthatónak az iskolai tananyagot. Mindemellett a gyerekek szerint több olyan tantárgy kellene, amely a mindennapi életben szükséges ismeretekre helyezi a hangsúlyt, de például sokan szeretnék, ha az iskolában több lehetőségük lenne a művészet vagy a sort területén kibontakozni, fejleszteni magukat. A szegénység itt is hatalmas akadályt jelent, a gyermekek csaknem harmadának nem tudják fizetni például iskolai kirándulásokat és könyveket, ami társadalmi kirekesztéshez vezet. De a diszkrimináció ugyanúgy megjelenik, ha valamely kisebbségben élő csoportról van szó.

A másik fontos kérdéskör a mentális egészség, amely kérdésekből kiderült, hogy a gyerekek szinte 10 százalékánál jelen vannak valamilyen mentális problémára utaló tünetek, például depresszió vagy szorongás. A megkérdezetteknél a lányoknál voltak jelen inkább ezek a problémák, akik mint a grafikonokból kiderül, az online térben is többször találkoznak olyan tartalommal, amely felkavarja őket. Minél idősebbek, annál gyakrabban jelentkeznek ilyen gondok.