2022. augusztus 7., vasárnap

Sikeresen landolt a Perseverance a Marson

Hétpercnyi pokol után szerencsésen leszállt a Mars felszínére a Perseverance („Állhatatosság”) nevű rover, amely tavaly júliusban indult el a vörös bolygó felé. A név maga egy hetedik osztályos Springfield-i diáktól, Alexander Mathertől származik, akinek az ötletét a NASA 28 ezer jelentkező közül választotta ki.

A szerkezet a 250 méter mély Jezero-kráterben szállt le, méghozzá egyedül, a földi irányítás segítsége nélkül kellett leereszkednie a bolygó felszínére. A kráterben 3,5 milliárd évvel ezelőtt még víz hullámzott. A rázós manőver nagyjából hét percig tartott. A folyamat rendkívül komplex és veszélyes, több korábbi misszió végét jelentette a hibás landolás.

A Földre küldött első felvétel a vörös bolygóról
A Földre küldött első felvétel a vörös bolygóról

A Perseverance a NASA eddigi legmodernebb marsjárója, és a legnehezebb is: a Földön több mint egy tonnát nyom, a Marson – a gravitációs különbségek miatt – ez mindössze 400 kilogramm körül van.

A rover a bolygó éghajlatát és geológiáját fogja tanulmányozni, emellett olyan mintákat is begyűjt majd, melyeket később elhozhatnak a Földre. Lehetséges, hogy a robot küldetése során olyan nyomokra fog bukkanni, amelyek igazolják: egykor jelen volt az élet a Marson. Az egytonnás, nagyjából terepjáró méretű robot egy teljes marsi évet – 687 földi napot – fog eltölteni a bolygón.

A rover megépítésére és indítására 2,4 milliárd dollárt költött a NASA, míg a tervezett 687 napos (1 marsi év) elsődleges küldetés hosszának az üzemeltetési költsége kb. 300 millió dollár – írja a spacejunkie.hu.

A mostani leszállás azért is különleges, mert amíg a korábbi NASA-roverek egy védőburokban ereszkedtek le a vörös bolygó felszínére, addig ez most egy aktív, kontrollált leszállás volt.

A marsjárót egy kúp alakú egységben helyezték el, alján egy hőpajzzsal, ennek segítségével élte túl a rover, hogy belépett a légkörbe. A hőpajzs a tetején egy olyan szervizmodul van, amelyen a napelemek, a kommunikációs rendszerek és a navigációs eszközök találhatóak. A szervizmodul automatikusan levált a légkörbe való belépés előtt.

Ekkor kezdődött a 7 percnyi tömör izgalom, amikor a légkörbe való belépés közben keletkezett plazma miatt megszakadt a kommunikáció a leszállóegységgel.

Miután az atmoszféra lelassította a belépőmodult, a fékezőernyő 11 kilométeres magasságban automatikusan kinyílt. Ezután nem sokkal levált a hőpajzs. Pontosan 5 másodperccel később a radarrendszer elkezdte a hajtóműves leszállás kezdeti időpontjának a meghatározását.

Kitörő öröm a sok évnyi munka után
Kitörő öröm a sok évnyi munka után

Körülbelül 80 másodperccel a hőpajzs leválását követően a marsjáró „kiugrott” a burkolatból és pár másodpercnyi szabadesés után begyújtja a hajtóműveit. A nyolc hajtómű egy kitérőmanővert hajtott végre, nehogy a burok nekicsapódjon landolás közben a rovernek. 200 méter magasban kezdődött az a manőver, amikor a hajtóművekkel ellátott modul egy daruként leengedte a rovert, amíg az talajt nem ért. Ezután az összekötőkábelt gyorsan eloldotta, és a hajtóművekkel azonnal ellökte magát a modul, hogy minél messzebb csapódjon a talajba.

A leszállóegységben utazott egy 1,8 kilogrammos kísérleti robothelikopter, a Ingenuity is. Ha a drón sikeres lesz, úgy az első ember alkotta szerkezetté válik, amely egy idegen bolygón repked. Ha a napenergiával hajtott, 2 kilogramm súlyú helikopter túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni a levegőből végzett vizsgálatokkal.

A NASA eddig négy szondát (Pathfinder, Spirit, Opportunity, Curiosity) küldött a Marsra.