Méhecskék, palánták, tavasz

A méhészeknek sok dolga akadt ebben a hónapban, a folyamatosan változó körülmények miatt a mezőgazdaság ezen ágazata is tele van kihívásokkal. Holló Antal ismert palicsi méhész még a múlt század 80-as éveiben kezdett el méhészkedni. Az ötlet 1986 táján merült fel, amikor feleségével olyan hobbit kerestek maguknak, amely nyugdíj-kiegészítésül szolgálhatna. Harminchat méhcsaláddal kezdték, amit aztán sikerült száz fölé növelni. Tavasztól késő őszig a hasznos kis rovarok a méhlegelőkön szorgoskodnak.

Tavasszal a Dunához viszik őket fűzfára, az akácot, a repcevirágzást és a napraforgó szolgáltatta legelőt is kihasználják. A Fruška gorára hársfavirágzáskor, a Palics és Hajdújárás közötti erdőbe pedig akácvirágzás idején költöztetik a méheket. Antal elmondása szerint a méhészkedés pillanatnyilag nem a legjövedelmezőbb mezőgazdasági ág. A fennmaradásért sok problémával meg kell küzdenünk. Az arányok is kedvezőtlen irányban változtak. Nem is olyan régen száz termelőcsaládból egy négytagú család könnyedén megélt. Ma már ehhez kétszázra, vagy ennél többre van szükség.

Az állami támogatás is sokat jelent ilyen helyzetben. Nem ritkán gondot okoznak a különböző méhbetegségek is, mint amilyen például a rothadás, a költésmeszesedés. A mézelő növények esetében új fajok és hibridek jelentek meg, melyek nem mindig előnyös változásokat jelentenek a méhészeknek. A napraforgótáblákról például egykor kaptáronként 30–50 kilogramm méz is összegyűlt, addig ma már alig 5–10 kilónyi. 

Csak a felesleges mézet lehet elvenni a kaptárokból, valamint arra is ügyelni kell, hogy a méz érett legyen, azaz a nedvességtartalma nem lehet több húszszázaléknyinál. 

Az igazi méhészek mind mikrobiológiailag, mind vegyileg tiszta, jó minőségű mézet kínálnak eladásra. Piacainkon az akácméztől az erdei mézen át a vegyes virágmézig mindenféle méz megtalálható, de sajnos a kereslet nem túl nagy iránta. Pedig mézet mindennap kellene fogyasztani, hiszen nagyon egészséges. Antal szerint akinek rendszeresen szerepel az étrendjében, annak idős korában kevesebbet kell orvosságra költenie. Hollóék a mézen kívül propolisz tinktúrát, méhpempőt és virágport is kínálnak a vásárlóknak. A propolisz tinktúrát alkoholos oldatban bocsátják forgalomba. Nagyon jótékony hatású többek között a magas, illetve az alacsony vérnyomás ellen, a belső szervek betegségeire, de fájdalomcsillapítóként is használják.

A méhpempő tele van kedvező összetételű fehérjékkel, ásványi anyagokkal, vitaminokkal, mely anyagoknak az ember ellenálló képessége erősítésében van nagy szerepük. Antal szerint a méhészkedés sikerének egyik alapfeltétele, hogy a teendőkkel nem lehet késlekedni. Mindent időben kell elvégezni. Fontos, hogy melyik hónapban mikor mit kell csinálni, és hogy milyen munkálatokat kell kivitelezni. Esetenként 2–3 nap késés már az állomány legyengülését, a méhek pusztulását okozhatja. Ha nem jutnak el megfelelő időben a legelőre, vagy ha időben nem sikerül befogni a rajokat, vagy nem csinálják meg a rajzásgátlást, nem lehet jó eredményeket elérni. Antal szerint ez alapján egyeseket csak méhtartóknak lehet titulálni, a méhész elnevezés már szakszerű hozzáállást feltételez.

A kérdésre, hogy hogyan látja jelen pillanatban a szerbiai méhészeknek a helyzetét, milyen nehézségek vannak egyrészt a klímaváltozás miatt, másrészt a piaci körülmények miatt, azt nyilatkozta, hogy az állami támogatás lényegében jelképesnek tekinthető. Kaptáranként ezer dináros támogatás jár, ami természetesen jól jön a jelenlegi helyzetben. Ugyanakkor tudomása szerint Magyarországon ez az összeg körülbelül 30 euró, tehát közel négyszerese. A klímaváltozás viszont komolyan érezteti hatását ebben az ágazatban is. Az utóbbi évek időjárása úgy alakult, hogy kedvezőtlen volt a csapadékeloszlás, időnként magas hőmérsékleteket lehetett mérni, ami a növények virágzása szempontjából kedvezőtlen, azon keresztül a méhészek is megérzik a hatásokat. A méhek nem tudják a nektárt „kibányászni”. Volt eset, amikor etetni kellett őket korábban már másik legelőn begyűjtött mézzel, vagy cukros lepénnyel. Összességében Szerbiában vannak még azért kiváló méhlegelők.

Az olajrepce és a napraforgó még mindig jónak számít. A gond esetükben a növényvédő szerek felhasználásával van. Kicsit jobban oda kellene figyelni a mezőgazdászoknak, hogy minél kevesebbet és szakszerűbben használják a vegyszereket. A növényvédő szerek használata miatt a megfigyelések szerint a méhek élettartalma rövidebb. Nem 42, hanem csak 32 napig élnek a nyári méhek. Sokat beszélnek arról, hogy külföldről bizonytalan származású, tehát akár hamisítvány is bejön. Erről Antal azt nyilatkozta, a méz az egy bizalmi áru. Természetes tulajdonsága a kristályosodás, illetve, hogy amikor egy kanál mézet felemelünk és lefolyatjuk, nem szabad, hogy megszakadjon. A palicsi méhész elmondta, hogy méhésztársaival az iskolákban és óvodákban mézes reggelivel szoktak a gyerekeknek kedveskedni. Az ilyen alkalmakkor egyben megismertetik a gyerekeket a mézfogyasztás egészségre gyakorolt hatásaival.

Ami az árakat illeti, a nagybani ára a virágméznek 3–4 euró, az akácméznek 5 euró. A piacon 800–1000 dinár a virágméz, 1200–1400 dinár az akácméz. Szerbiában évente személyenként átlagosan mindössze 0,5–1 kilogramm mézet fogyasztanak, míg tőlünk nyugatabbra ennek tízszeresét is elfogyasztják.

A TANGAZDASÁGBAN IS MINDIG TÖRTÉNIK VALAMI

A topolyai Mezőgazdasági Iskola és Diákotthon tangazdaságában a diákok és tanáraik, illetve az ott dolgozók is nagyon aktívak. Fenyvesi Attila mezőgazdasági mérnök, a tangazdaság vezetője elmondta, hogy a kajszi most van virágzásban. Ilyenkor háromszor is védekezni kell a moníliás fertőzés ellen. Zöldségfélék termesztésével, palántaneveléssel is foglalkoznak. Fejős teheneket, sertéseket, juhokat és más állatokat is tartanak.

Pecze Tamás, mezőgazdasági mérnök, a topolyai mezőgazdasági középiskolában a gyakorlati oktatás tanára elmondta, javában zajlik a palántanevelés a tangazdaságban. A diákok hasznos gyakorlati tapasztalatokra tehetnek szert. A palántanevelésre való előkészületek már az elmúlt évben elkezdődtek. Januárban a földkeverék készítésén volt a hangsúly.

– A magvetésére, illetve a cserepek töltésére földkeveréket használunk, a saját palánta előállításához, úgy az eladásra szánt palánták előadásának elkészítéséhez körülbelül 50 zsák földkeveréket kellett elkészíteni. Ez elég hosszan tartó munka volt, hiszen egy gyakorlati órán három zsákkal lehetett elkészíteni. Tőzeget, kerti földet és érett marhatrágyát kevertünk össze megfelelő arányban. El kellett azt is dönteni, mely kultúrákat preferáljuk, be kellett szerezni a vetőmagot. Következett a vetés, először a szaporító tálcára, majd a kikelt kis növényeket cserépbe ültetjük át. A palánták már olyan állapotban vannak, hogy március végéig ki lehet mindegyiket ültetni a zárt termesztő berendezésbe, tehát a fóliasátorba vagy üvegházba. A szabadföldön még nincsenek meg a feltételek a kiültetésre, de ha van lehetőség fóliaborításra, akkor a melegigényes kultúrák kiültetése is elkezdődhet. A karfiolpalánták kiültetésével kezdünk, majd utána folytatjuk a paradicsom és a paprika kiültetésével is. Ezek azok a növények, amelyekkel már évek óta foglalkozunk. Ezekről már rendelkezünk megfelelő tapasztalatokkal, ismerjük a termesztési technológiát és a fajtákat. Nem mellékesen, ezeknek az értékesítésével sincs gond. A megtermelt termés egy részét az iskola diákotthonában használjuk fel, egy részét a dolgozók megvásárolhatják, viszont van lehetőség arra is, hogy szabad eladásban bárki számára fel tudjuk kínálni a megmaradt terméket akár itt, a tangazdaságban, akár üzleteken keresztül. Tudni kell, hogy a tangazdaságban nagy gondot fordítunk az egészséges termelésre, a szakszerű növényvédelemre. A mi termékeink egészségesek, ha nem is teljesen vegyszermentesek, de a permetszerek minimális és szakszerű használatát preferáljuk – nyilatkozta.

A topolyai mezőgazdasági középiskola nagyon népszerű. Főleg amióta megnyílt a diákotthon. Vajdaság egész területéről érkeznek diákok, de volt olyan eset, hogy még külföldi tanulója is volt az iskolának. A tanulók nagy része Topolyáról és a Topolya környéki falvakból utazik, de minden évben vannak az iratkozók között a Duna mentéről, sőt Dél-Bánátból illetve Észak-Bánátból is jönnek tanulók. Az évnek azon időszaka következik, amikor már lassan el kell dönteni a végzősöknek, hogy hova iratkoznak be. Az iskola ilyenkor minden évben nyílt napot szervez.

Az idén az iskola nyílt napját április 24-én tartják. Ilyenkor egy kis traktorozásra is lehetőség nyílik, megtekinthetik az érdeklődők a birkanyírást. Ezen a napon a látogatóknak komplett programot biztosítanak, amelynek keretében megfelelő információkat szerezhetnek úgy a tanulásról, mint a kollégiumba iratkozás feltételeiről, illetve magáról az oktatásról, annak céljáról és a módjáról is.