2024. május 4., szombat

A nők egyenrangúak a férfiakkal?

A nemek egyenjogúsága, a kirekesztettség, a nemi erőszak állt a vitafórum fókuszában

Szerbiának két alapproblémáról kell tárgyalásokat folytatnia. Egyrészt a hatalomnak kell módosulnia, mégpedig úgy, hogy a párbeszéd jelentsen hatalmat arra, hogy a polgárok érdekében javulás valósuljon meg és joguralom állhasson fel. Másrészt probléma az olyan mérhető folyamatoknak és párbeszédeknek a hiánya Szerbiában, amik ellenőrzik és igazolják a szerbiai helyzetet, hiszen amit nem lehet mérni, azt nem is lehet kezelni, és változtatni sem lehet rajta – emelte ki Gordana Čomić emberi, kisebbségi jogi és a társadalmi párbeszédért felelős miniszter a tegnapi multiszektorális konferencián, amelynek fókuszában a nemi egyenjogúság állt.
Mint a miniszter kiemelte, a változások egyik legfontosabb eszköze a tervrendszerekkel, illetve a társadalmi párbeszéddel foglalkozó törvény, hiszen az említettek adják a joguralom alapjait. A kerekasztal-beszélgetésen, amelyre minden érintett minisztérium meghívást kapott, valamint számos civil szervezet képviselője is jelen volt, Čomić arra hívta fel a figyelmet, hogy ha valakik értik és érzik a társadalmi igazságtalanságot és az emberi jogok érvényesítésének hiányát a mindennapi életben, azok a nők. Kiemelte, nem választhatjuk meg a nemünket, ám az, hogy hogyan fogunk élni és a társadalom milyen szerepet szab ránk, a társadalom felelőssége. A társadalmi párbeszéd felelőssége pedig az, hogy a nemi szerepköröketjavítsa . Hangsúlyozta, hogy a jövő fele a nőket, a másik fele pedig a férfiakat érinti, ezért a pozitív jövőkép érdekében mindkét fél hangjának egyformán kell hallatszódnia.
Zorana Mihajlović energetikai miniszter, a kormány nemek egyenjogúságával foglalkozó koordinációs testületének elnöke kiemelte, Szerbiában a helyzet a nemek egyenjogúsága terén nem különbözik sokban az Európában vagy a világon uralkodó helyzettől. Rámutatott, Szerbiában az elmúlt időszakban számos intézmény alakult meg, megszervezték az intézmények közti párbeszédet, bekapcsolták ebbe a civil szektort is, így sikerült megfogalmazni a nemi egyenjogúsági stratégiát, illetve az akciótervet.
Maja Gojković művelődési és tájékoztatási miniszter arról beszélt, hogy az állami kulturális intézményekben 16 férfi és 11 nő tölt be vezetői tisztséget, s szerinte ez azt bizonyítja, hogy a nők bizonyítják rátermettségüket ezen a területen is. A nemi erőszak áldozatainak támogatása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az elkövetők felelhessenek tetteikért. Az áldozatok nevében a társadalom támogatását kérte. Mint mondta, küzdeni kell az áldozatok megpecsételése ellen, illetve bátorítani kell a bántalmazott nőket, hogy jelentsék fel erőszaktevőjüket. Szavai szerint csak a társadalom közös összefogásával lehet tenni az erőszak megakadályozása ellen.
Radomir Dmitrović, családtámogatási és demográfiai miniszter felszólalásában arra mutatott rá, hogy Szerbiában nem lehet arról beszélni, hogy a nők hátrányos helyzetben volnának a férfiakhoz képest, a kormány összetétele is erről tanúskodik, hiszen a miniszterek fele nő. Több intézményben többségben nők dolgoznak, így a nemek egyenjogúsága terén – véleménye szerint – több európai ország példát vehetne Szerbiáról. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a családon belüli erőszak, illetve a nők elleni erőszak nem társadalmi kategória, hanem egyéni felelősség. E kijelentése általános felháborodást váltott ki a miniszterek és a civil szervezetek körében, akik arra mutattak rá, hogy a nőkkel szembeni erőszakra csakis társadalmi összefogással, rendszerben lehet megoldást találni.
Vicsek Annamária, az oktatási minisztérium államtitkára azokra a változásokra mutatott rá, amelyek az oktatást érintik, és a nemek egyenjogúságának javítását célozzák úgy a tanügyben, mint a tankönyvekben. Kiemelte ugyanakkor, hogy nem elég csupán az, hogy a nők küzdjenek a nemek egyenjogúságáért, addig amíg vannak olyan férfiak, akik nem látják be, hogy a nemek egyenjogúsága még nem érvényesült a társadalmunkban.
A beszélgetésben részt vett Várady Tibor, a nemzeti kisebbségek és emberi jogok bizottságának elnöke, Françoise Jacob, az ENSZ szerbiai koordinátora, illetve Nadia Ćuk, az Európa Tanács belgrádi missziójának helyettes vezetője is.