2021. március 6., szombat

A nemzeti újrakezdés éve

Megújult formában folytatódnak a nemzetpolitikai programok

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) döntése értelmében 2021 a nemzeti újrakezdés éve. A tematikus év keretében a 2010 óta rendszerszinten felépített nemzetpolitikai programok megújult formában, új elemekkel bővülve folytatódnak az oktatás, a kultúra, az ifjúság, a család, a gazdaság, az egyház, a sport és az egészségügy területén.

„Az elmúlt évek nemzetpolitikai döntéseinek és programjainak köszönhetően ma egységesebb és egyre erősebb a magyarság, a kormány pedig a koronavírus-járvány alatt is tovább dolgozik a magyar-magyar kapcsolatok erősítésén. Az elmúlt évek során a nemzetpolitikai programok és támogatások révén 3000 külhoni magyar intézmény és szervezet programjai váltak évről évre fenntarthatóvá. A nemzetpolitikai célú források összegét 2010 óta megtízszereztük, a támogatások, programok minden magyarlakta településre, minden magyar közösségbe eljutottak a Kárpát-medencében. A diaszpórában élő magyar közösség tagjaival is szorosra fűztük kapcsolatunkat. A nemzet határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos” – olvasható a Miniszterelnökség vasárnap kiadott közleményében.

2021-ben is folytatódik a nemzeti jelentőségű intézmények és programok támogatása, amelynek keretében a Nemzetpolitikai Államtitkárság 83 nemzeti jelentőségű intézményt, 12 nemzeti jelentőségű programot, a programokon belül pedig további 170 intézmény és szervezet programjainak fenntartható működését biztosítja.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a MÁÉRT ülésén (Forrás: Facebook/Nemzetpolitikai Államtitkárság)
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a MÁÉRT ülésén (Forrás: Facebook/Nemzetpolitikai Államtitkárság)

„Minden külhoni régióban folytatjuk az óvodák, iskolák, kollégiumok felújítását és újak kialakítását. Mintegy 1000 településen sikerült megtartanunk, illetve növelnünk a magyar oktatásban részt vevők számát a külhonban, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében több mint 140 új óvoda és bölcsőde jön létre, valamint több mint 700 intézmény újul meg szerte a Kárpát-medencében” – olvasható a Miniszterelnökség közleményében, amely kitér arra is, hogy folytatódik a Határtalanul program, amellyel már mintegy 400 ezer magyarországi iskolás juthatott el, illetve juthat el valamelyik külhoni régióba.

„A járványhelyzetre való tekintettel lehetőséget biztosítunk a múlt évben elmaradt osztálykirándulások idei évben történő megvalósítására. Az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér erősítése jegyében bővítjük a külhoni magyar vállalkozók támogatását célzó mentorprogramot, amelyet Vajdaság után a többi külhoni régióra is kiterjesztünk, valamint az idei évben is megrendezzük a külhoni magyar vállalkozók találkozóját. Folytatódnak a kulturális, közösségépítő tevékenységet támogató programok, amelyekkel az elmúlt 10 évben a határon túli magyarlakta települések 60%-ára jutott támogatás, ahol a külhoni magyar népesség 85%-a él. 2021-ben is meghirdetjük a diaszpórában élő magyarság identitásának erősítését célzó Kőrösi Csoma Sándor Programot (KCSP) és a szórványban élő magyarságot segítő Petőfi Sándor Programot (PSP), amelyek keretében 2013 óta több száz ösztöndíjas segítette a külhoni magyar közösségeket szerte a világon – áll a közleményben, amely szerint az idén is folytatódik a Kárpát-medencei testvértelepülési program, amellyel 2015 óta több mint 1200 magyarországi és külhoni magyar település kapcsolatának kialakításához és megerősítéséhez járultak hozzá. Emellett folytatódnak az egyházi és sporttámogatások is. 2010 és 2020 között 1600 külhoni templom, plébánia, parókia, egyházi közösségi ház újult meg, illetve épült, valamint számos sportfejlesztés, kiemelt sportrendezvény valósult meg határon túl, és ezek az idei évben is folytatódnak.

„A járványhelyzetben egyértelművé vált, hogy a nemzetpolitika által működtetett programok nélkülözhetetlenek a magyar--magyar kapcsolatok fenntartásában. Célunk, hogy megőrizzük és tovább erősítsük a már meglévő kapcsolatokat, valamint tovább építsük a kapcsolatokat azokkal a külhoni magyar közösségekkel, amelyeket 2020-ban az online tér adta lehetőségeken keresztül sikerült elérnünk” – olvasható a Miniszterelnökség közleményében.