Eladó a város elfeledett ékköve

A Korzón található egykori Arany Bárány szálloda épülete, amit Hadseregotthonként ismernek a helyiek, a Szabadkára jellemző szecessziós építészet jegyeit viseli magán. Az épületet az 1980-as években átépítették, és ma már csak a homlokzata őrzi szecessziós kinézetét. Az épület tizenegy évvel ezelőtt került a város tulajdonába, és hosszú ideje használaton kívül van. A helyi önkormányzat döntése értelmében az épületet árverésre bocsátják. A kikiáltási ára 3,17 millió euró.

A szabadkai Városi Tanács pénteken megtartott ülésén döntést hozott arról, hogy az egykori hadseregotthont nyilvános érverésre bocsájtja. Ennek értelmében az ingatlan kikiáltási ára 3,17 millió euró. Góli Csilla, Szabadka Város alpolgármestere lapunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy az épület csak meghatározott funkciót kaphat.
– Az 1850-es évek táján épült Arany Bárány fogadó hosszú időn keresztül népszerű szállodaként, tiszti fogadóként, étteremként működött. Az 1980-as években átépítés történt a hadsereg akkori igényei szerint. Az épületnek többféle rendeltetése volt, éveken keresztül otthont adott a Klincijada gyermekfesztiválnak, míg egy része fitneszteremként is működött. Amióta a város tulajdonába került, nem volt érdeklődés a közel 5500 négyzetméteres felhasználható felülettel bíró épület bérbevételére. Az épület értéke becslések szerint 3,17 millió euró, és ez lesz a kikiáltási ára. Az árverés résztvevőinek ennek tíz százalékát kell foglalóként befizetniük, majd a nyertes licitálónak a teljes összeget az idén kell befizetnie a város számlájára. Ezzel a város plusz bevételhez jut, amivel nagyobb beruházások valósíthatók meg. A licitációt várhatóan márciusban meghirdetik, és az érdeklődők a tervek szerint 30 napig tehetik meg ajánlatukat. Várhatóan május elején tudni fogjuk, hogy volt-e rá érdeklődés. Mivel az épület a város központjában található, meg van határozva, hogy milyen funkciót kaphatna, például vendéglátóipari egységként, szállodaként működhetne. Az épület homlokzata védett, vagyis, ha valamilyen intervencióra van szükség, vissza kell állítani az eredeti formájába, Macskovics Titusz tervei alapján. Az épület hátsó részére hasonló szabályok vonatkoznak, mint a többi ott lévő aránylag újabb épületre: teljesen harmonizálnia kell a környezetével, meg vannak szabva a magasságok, színek, arányok – hallottuk Góli Csillától, aki azt is hozzátette, hogy a licitáció teljes kiírása egyelőre nem készült el, így az árverés résztvevőire vonatkozó feltételeket sem határozták meg.

Az ingatlan a város egyik legpatinásabb, ám hányattatott sorsú épülete. Nem csak építészeti, de kultúrtörténeti szempontból is kulcsfontosságú a város történetében. Az épület sorsának alakulásáról, valamint annak jelentőségéről a városképben Szűcs Balázs, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója nyilatkozott lapunknak. Mint mondta, műemlékvédelmi szempontból az lenne előremutató, ha az épület ismét funkcióba kerülhetne, ami az épület megmaradásának feltétele.
– Ha nem használják az ingatlant, akkor tönkremegy, ráadásul olyan szinten, hogy lehetetlen vagy túl drága lesz felújítani. Még nincs ilyen állapotban, de jó lenne funkciót találni neki. Ahelyett, hogy dísze lenne a városnak, annak fekete pontjává válhat – összegezte gondolatait Szűcs Balázs.
A szálloda 1857-ben épült, majd a későbbiekben karakteres átalakításon esett át, amely Macskovics Titusz szabadkai építész érdeme volt. Habár távolabb állt az építésztől a szecessziós stílus, az Arany Bárány épületén mégis használta annak jegyeit. A bolthajtásos, ovális árkádok és a boltsüvegek gazdag, lendületes vonalvezetésű vitrázsai adták meg a szálloda jellegét, ez utóbbi azonban az újjáépítés során teljesen eltűnt.
– Nem tudni, hogy eredetileg ki tervezte, de egyáltalán nem így nézett ki. A kezdetben egyemeletes épület az idő múlásával a várossal együtt fejlődött. A végső forma elnyerése 1904-ben történt Macskovics Titusz tervei alapján. A rá egyáltalán nem jellemző stílusban, német ornamentikával áldotta meg a homlokzatot. Erre nagyon büszke volt akkor a város, mert mérföldkőnek számított, kiszakadt a város az addig képviselt irányzatból. Igazi európai stílust kapott, a német szecesszió jegyében, és nagyon jól működött étteremként. 1985-ben a katonaság átvette és teljes körű felújítást végeztek el, lebontották a teljes épületet, csak a homlokzatot őrizték meg az utókornak. Az épület hátsó része teljesen új, selyemtéglás épület, ami akkor modernnek számított – részletezte Szűcs Balázs.
A város 2015. novemberében vásárolta meg az épületet. Ahogy azt akkor lapunk is megírta, a szerződést Jovan Vorkapić, a Köztársassági Vagyonkezelő Igazgatóság akkori igazgatója és Maglai Jenő, Szabadka akkori polgármestere írták alá. Az önkormányzat 3 millió 117 ezer euróért vásárolta meg az ingatlant.