Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

A Nagy Háború Szabadkája

Molnár Tibor levéltáros volt a VM4K vendége

pasz

2020. október 16., 16:15

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ Csütörtök esték másképp című rendezvénysorozatának keretében Baráth Gábor Gergely történelemtanár Molnár Tibor helytörténésszel, a Zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosával beszélgetett. A beszélgetés során Molnár Tibor többek között mesélt arról, hogy miből áll egy levéltáros munkája, ismertette az eddig megjelent könyveiben publikált kutatási eredményeit, miközben röviden felvázolta a Tisza menti települések és Szabadka legfontosabb, I. és II. világháborús történéseit.

Molnár Tibor és Baráth Gábor Gergely (Fotó: Patyi Szilárd)

A közönség az est folyamán átfogó képet kaphatott Szabadka I. világháborús hétköznapjairól. Molnár Tibor Szabadka a Nagy Háborúban című kötete alapján ismertette az akkor történteket. Elmondta, hogy Szabadka az 1910-es népszámlálás szerint 95 ezres lakossal rendelkezett. Ezzel a számmal Budapest és Szeged után Magyarország harmadik legnépesebb városa volt, bevételek tekintetében pedig a leggazdagabb. A levéltáros azt is elmondta, hogy egy ilyen nagyvárosban mindössze 50 rendőr őrködött a közbiztonság felett, de hozzátette, hogy ez a kis létszámú rendőrség példás rendet tartott fenn Szabadkán. Az I. világháború ezt a helyzetet gyökeresen megváltoztatta. Szabadkán keresztül ment át minden vonat a szerb frontra, a sebesülteket a frontról pedig a városi kórházba szállították, miközben a katonaszökevények is megjelentek. Közben a közbiztonság és a közellátás egyre romlott Szabadkán. Az egykor gazdag városban kéthavonta csökkentették a fejadagokat.

– Sokan emlékeznek még arra, hogy a 90-es években, a délszláv háborúk idején milyen állapotok uralkodtak Szabadkán. Azt kell mondanom, hogy 1914 és 1918 között is hasonló állapotok voltak a városban – mutatott rá a levéltáros.

Molnár Tibor Szabadka háborús veszteségeivel kapcsolatban elmondta, hogy könyvében 1460 elesett magyar honvéd adatait gyűjtötte össze. Hozzátette, hogy ebből ezren voltak a szabadkai születésű katonák, a többi 460 katona pedig az Osztrák–Magyar Monarchia más területeiről származott, akik a szabadkai kórházban vesztették életüket. Ezeknek a katonáknak a zömét a Zentai úti temetőben Paganini százados sírja köré temették el. A sírokat 1920-ig folyamatosan gondozták, de Trianon után az enyészetté váltak, pedig a trianoni békeszerződés is előírta, hogy a katonasírokat gondozni kell. Hozzátette, hogy az egész Tisza mentén, Horgostól Bácsföldvárig, eddig 3616 elesett honvédkatona nevét sikerült összegyűjtenie, így feltételezése szerint egy akkora nagyvárosnak, mint amilyen Szabadka, sokkal nagyobb lehet a vesztesége 1460 főnél. Annál is inkább, mert Molnár Tibor az 1919-ig nézte át a levéltári iratokat. Szerinte további kutatásra van szükség, főképp az 1919 utáni szabadkai levéltári forrásokat kellene átvizsgálni.

Az est hátralévő részében Molnár Tibor mesélt a Tisza mente II. világháborús veszteségeiről, ez irányú kutatásainak eredményeiről, valamint a zentai levéltár titói korszakról szóló kiadványairól is.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége