Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

A Duna ölelésében

Látogatás az ország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi célpontjánál, a péterváradi erődítménynél

Fúró Dénes

2020. szeptember 13., 14:49

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Számos olyan történelmi építészeti emlék tarkítja vidékünket, amelyekről keveset tudunk, és csak hallomásból ismerjük létezésüket. Ezért fontos, hogy megismerjük azon látványosságokat, melyek körbevesznek bennünket, hiszen csak akkor döbbenünk rá, milyen csodálatos értékekkel is rendelkezünk. Elég, ha csak a Duna folyamát követjük, és máris lépten nyomon történelmi emlékekbe botlunk és szemet gyönyörködtető látványban lehet részünk.

Az erődítmény Újvidék felől (Dávid Csilla felvétele)

Az erődítmény Újvidék felől (Dávid Csilla felvétele)

A Duna alsó szakaszán Újvidékkel szemben áll egyik legjelentősebb és legjobb állapotban megőrzött történelmi emlékünk, a péterváradi erődítmény. Bizton állíthatom, hogy kevesen vannak olyanok, akik még életükben egyszer se járták volna be az erődítmény ódon falait. Újvidék felől nézve a Duna fölé tornyosuló várra, mindig elbűvölő látványt nyújt a szemlélőnek és hívogatóan hat. Újvidékhez úgy viszonyul Pétervárad, mint Pesthez a budai vár. A Belgrád rakpartról át kell gyalogolnunk a Duna felett átívelő hídon, s máris a vár tövében vagyunk. Az eredetileg 1921 és 1928 között épült híd, amelyet a második világégés során felrobbantottak, 1945-ben épült újjá, azonban 1999. április 1-jén a NATO lebombázta, erre pedig bronztábla is emlékeztet. A 2000-ben teljesen újjáépített hídról szép fényképeket lehet készíteni a hatalmas erődről, valamint az alattunk folyó Dunáról és a kilátás is szemet gyönyörködtető. Az ún. Szivárvány, vagy Váradi hídról leérve úgy érezhetjük, mintha hirtelen visszarepültünk volna az időben néhány évszázadot. A macskaköves út, a szűk utcák, valamint a több száz éves épületek, mind ezt az érzést keltik bennünk.

A Katonakórház udvarában (Dávid Csilla felvétele)

A Katonakórház udvarában (Dávid Csilla felvétele)

A vár meglátogatása előtt érdemes megtekinteni az 1783-ban épült Katonakórházat, amely a Balkán-félsziget legrégebbi, ma is működő ilyen jellegű intézménye. A járvány miatt jelenleg sajnos nem tudnánk betérni az udvarba, de érdemes lehetne megtekinteni az ott álló Szent Pál apostol tiszteletére felszentelt kápolnát, amelyet 1922-ben építettek. Ezt követően úticélunk fénypontja felé vehetjük az irányt, a hírneves erődítmény megtekintéséhez. A Tarcal-hegy szikláin, ahol a Duna egy széles kanyarban öleli a hegyvonulatot, mindenkor is állt egy erődítmény. Nemsokkal azután, hogy 1688-ban Miksa Emánuel bajor választófejedelem csapatai a törököket kiűzték a középköri falak közül, 1692-ben megkezdődött a ma is látható új erőd építése. Pétervárad, Európa egyik legnagyobb erődítménye, Savoyai Jenő kezdeményezésére épült. A 112 hektár területű, hatalmas falakkal, sáncokkal, bástyákkal megerősített vár a török elleni győzelem szimbóluma, és egyben az osztrák hadiépítészet látványos példája lett. Az építési munkálatok mintegy nyolc évtizedig húzódtak el. A Duna irányába néző bástya az óratoronnyal, a tiszti pavilonnal és az egyik kaszárnya hosszan elnyúló épületével, amelyben ma egy szálloda működik, az idegenforgalom számára igen vonzó. A péterváradi sziklákról gyönyörű kilátás nyílik a szemközti városra és a bácskai síkságra is.

Az 1711-ben épült Szent György-templom (Dávid Csilla felvétele)

Az 1711-ben épült Szent György-templom (Dávid Csilla felvétele)

A híres ,,részeges” óra (Dávid Csilla felvétele)

A híres ,,részeges” óra (Dávid Csilla felvétele)

Az 1711-ben épült Szent György-templom mellett nyíló kanyargós úton juthatunk fel gyalog a várba, összesen 214 lépcsőn, s ekkor a Ludvig-kapun lépünk be, de autóval is be lehet hajtani a Díszkapun keresztül. A várban felfelé haladva néhány börtöncellát is láthatunk, amelyekben egykoron híres történelmi személyiségek raboskodtak. Példának okáért itt tartották fogva 1813-ban Karađorđe Petrovićot, a későbbi Karađorđević-dinasztia megalapítóját, az első szerb felkelés vezérét, valamint 1914-ben egy Josip Broz nevű fiatal katonát is, veszélyes eszmék terjesztése miatt. A nyomasztó hangulatú folyósót elhagyva rögtön a Ludvig-bástyára érünk fel, ahol az ott álló barokk stílusban épült és fordított, vagy részegesnek is nevezett óratoronyhoz érdemes elsétálni. Az érdekes elnevezését a furcsa időjelzés miatt kapta, ugyanis a nagymutatója az órákat mutatja, míg a kicsi a perceket. Állítólag azért, hogy ha az ellenség betör a várba, kissé megbolonduljon, s lekésse a csatát, valójában viszont két magyarázattal szolgálhatunk: egyrészt a Dunán hajózók így könnyebben le tudták olvasni a pontos időt, másrészt a vár őrségét egész órákban cserélték, így a percek kevésbé voltak fontosak. Régebben, míg nagyobb hajóforgalom volt a Dunán, innen adták a hajóknak a tájékoztató jelzéseket. Az óra melletti kilátóteraszról gyönyörű panoráma tárul elénk. Mindenekelőtt Újvidék házrengetege foghatja meg a szemlélő figyelmét, valamint az óváros is, emellett a kanyargó Duna, és az azon átívelő hidak, köztük az 1981-ben épült, de 1999 április 3-án lebombázott impozáns, 1,3 km hosszú, 60 méter magas függőhíd. A Szabadság-hídnak nevezett kecses acélépítményt csak 2005 márciusában állították helyre, mögötte pedig szép kilátás nyílik az erdőkkel borított Tarcal-hegységre is, melynek legmagasabb pontja az 539 méter magas Vörös-bérc (Crveni čot).

Kilátás a Žeželj-hídra (Dávid Csilla felvétele)

Kilátás a Žeželj-hídra (Dávid Csilla felvétele)

A Tarcal-hegyet a török idők előtt a honfoglaló magyarok Köles-hegynek hívták, de ez a név ma már nem használatos. Megszemlélhetjük még az 1961-ben emelt Žeželj-hidat is, mely szintén az 1999-es NATO bombázások áldozatává vált, és csak 2018-ban sikerült átadni a megújult hidat a közlekedésnek. Ebben az irányban még a Mária Teréziáról elnevezett bástyákról is igen szép a kilátás.

Az óratoronytól tehetünk egy nagy kört a vöröstéglából épült várfalakon, tudván, hogy lábunk alatt 16 kilométernyi kazamatarendszer húzódik, melyek jelenlétét a lépten-nyomon látható szellőzőnyílásokról tudhatjuk. Beléjük kukkantva azonban szomorúan tapasztalhatjuk, hogy az érdektelen látogatók szemetesként használják őket. A hatalmas téglafalakon, bástyákon több helyen modern szobrokat láthatunk, de az első világháború idejéből származó osztrák–magyar lövegeket is megszemlélhetjük. A kört a felsővárban lévő Újvidéki Városi Múzeumban, az egykori Arzenál épületében fejezhetjük be, ahol szerb, német és angol nyelvű ismertetőket is vásárolhatunk a várról. A múzeumlátogatást és a kiadós sétát követően a Terasa vendéglőben érdemes megpihenni, ahol egy ital, vagy egy ízletes pizza mellett csodálhatjuk a Dunára és Újvidékre nyíló lenyűgöző panorámát. A vendéglő kellemes hangulatát egy kisebb méretű szökőkút is növeli. Az árak kissé borsosnak mondhatók, azonban a látvány, a kellemes hangulat és az ízek teljes mértékben kárpótolhatnak bennünket. Példának okáért 780 dinárért tudunk rendelni egy nagyobb méretű családi pizzát. A minőségi borok széles választéka közül is válogathatunk, azonban érdemesebb a 270 és 380 dinár között árusított nedűk közül választani.

A város legrégebbi épülete az ún. Spiler-ház (Dávid Csilla felvétele)

A város legrégebbi épülete az ún. Spiler-ház (Dávid Csilla felvétele)

Az erődítmény kétségkívül a leglátványosabb attrakciója a városnak, azonban ha már helyben vagyunk, érdemes egy sétát tennünk a település többi részén is, hiszen a vár környékén is sok látnivalóval találjuk szembe magunkat. Az erőd számos lépcsőjéről leérve és kisétálva a szűk utcából a főútra, jobbra tekintve máris szembetűnő a Belgrádi kapu, amelyen keresztül 1918. november 9-én a szerb hadsereg bevonult a városba. Ezen áthaladva elindulhatunk megkeresni az ún. Spiler-házat. Ez ugyanis a város legrégebbi épülete, még magánál Újvidéknél is idősebb, hiszen a jezsuita szerzetesek emelték a 17. század végén. A Vladimir Gortan utca 8-as szám alatt található lakóház jelenleg elég siralmas állapotban van. A nevét a múlt század első felében itt élő tulajdonosairól, a Spiler családról kapta, melynek leszármazottai még ma is a városban élnek. Az épületet 1693-ban építették, a péterváradi erődítménnyel egyidőben, és feltételezések szerint kezdetben az itt élő jezsuiták nyaralójaként működött, nem sokkal később pedig iskola kapott helyet benne. A barokk stílusban épült ház bejáratánál két jókora kőtömb is látható, amelyek egyes feltételezések szerint valójában ágyúgolyók. Az ódon épület megcsodálásával múltidéző utazásunkat befejezettnek tekinthetjük, azonban érdemes lehet egybekötni Péterváradon tett sétánkat egy Tarcal-hegyi kirándulással is, hiszen gépkocsival kevesebb mint fél óra alatt oda tudunk érni. A természetben töltött idő pedig mindenképpen teljessé teheti kirándulásunkat.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége