Történelmi mélypontra, mínusz 0,49%-ra csökkent a múlt héten a háromhavi Euribor az eurózóna bankközi piacán, és ennek nyomán csökkennek a gazdaság és a lakosság egy részének euró alapú hitelei.
Júliusban a 2.590,2 milliárd dinárt (kb. 20 milliárd eurót) kitevő öszes hazai bankkölcsön 65 százaléka euró alapú volt, ebből pedig 43 százalékot az Euriborhoz, az európai irányadó bankközi kamatlábhoz kötöttek. Utóbbiak esetében az Euribor esése miatt a törlesztőrészletek csökkenésére lehet számítani – közölték a Szerb Nemzeti Bankban (NBS), ahol azt is elmondták, hogy az európai bankközi piacon megállapított irányadó kamat csökkenése nemcsak a korábban felvett kölcsönökre hat kedvezően, hanem az új hitelek törlesztőrészleteit is csökkenti.
Az Euribor alakulása nagyobb mértékben hat a gazdaság hiteleire, tekintettel arra, hogy Szerbiában ezek 83 százaléka euróhoz kötött. A lakossági hiteleknek csak a 44 százaléka euró alapú, és többnyire a lakásvásárlási kölcsönt kötik az Euriborhoz. A szerbiai jegybank illetékesei azt mondják, az Euribor csökkenése mindenképpen kihat a hitelek árára, de az is bizonyos, hogy az euróban felvett kölcsönök csökkenése kifejezettebb az Euribor esésénél, ez pedig több tényező eredménye: csökkent a kockázati prémium, javult az ország hitelképessége, és erősödött a hazai bankok közötti versengés. Az NBS szakértői szerint nehéz megjósolni, hogy a továbbiakban hogyan alakul az Euribor, mivel piaci kategóriáról van szó, melyet a kínálat és a kereslet határoz meg, de az európai bankközi kamatláb alapvetően mégis az Európai Központi Bank politikájától függ. Tény az is, hogy a pénzhígulás az Európai Unióban már hosszabb ideje az inflációs cél alatt van, továbbá hogy az EU gazdasága nem növekszik a korábban tervezett mértékben, sőt több tagállamban recesszióról beszélhetünk.
