Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Több pénz a tagjelölt államoknak

Megegyeztek a tagállamok vezetői az EU következő hétéves időszakának pénzügyi keretéről

Povázsánszki Csilla

2020. július 24., 20:39

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Többnapos tárgyalás után az Európai Unió vezetőinek sikerült megegyezésére jutniuk az EU 2021–2027 időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetésének a tervezetéről, amelynek  a megállapodás szerint részét képezi majd egy 750 milliárd euró értékű gazdasági helyreállítási csomag is. Az utóbbit az EU kötvénykibocsátás formájában akarja biztosítani. A tárgyalások során sikerült kiharcolni, hogy Magyarországnak az előzetesen tervezettel szemben 3 milliárd euróval több forrás jusson. A tagjelölt államoknak szánt előcsatlakozási alapok is növekedni fognak, ennek egyik legnagyobb nyertese Szerbia lehet. A részletekről Deli Andor európai parlamenti képviselőt kérdeztük.

Az Európai Unió tagállamainak vezetői több napon át tárgyaltak Brüsszelben az Unió hosszú távú költségvetéséről és pénzügyi jövőjéről. Pontosan miről folytak a tárgyalások, és milyen eredmény született az Unió egészére nézve?

Deli Andor Brüsszelben (Fotó: Máriás Endre)

Deli Andor Brüsszelben (Fotó: Máriás Endre)

– Az Európai Unió éves költségvetései egy úgynevezett többéves pénzügyi keretben vannak meghatározva. Ez egy hét évre szóló tervdokumentum és tartalmazza az összes uniós intézmény, uniós szakpolitikák és programok költségvetési vetületeit. Itt kerül meghatározásra, hogy mekkora összeg áll rendelkezésre például, az agrár- és a kohéziós támogatásoknál, de a tagjelölt államok számára fontos előcsatlakozási alapok keretösszege is itt kerül meghatározásra. A folyó költségvetési ciklus az idén decemberben ér véget. Ezért is vált egyre sürgetőbbé, hogy az uniós vezetők meghatározzák az új hétéves időszak pénzelési kereteit. Erről sikerült most a brüsszeli csúcson egyezségre jutni.

A következő hétéves pénzügyi keret több szempontból is rendhagyó. Nagy-Britannia kilépésével az Európai Unióból egy nettó befizető távozott, amely komoly rést vágott a bevételek oldalán. De nemcsak erre kellett megoldást találni, hiszen itt van a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság is, amelynek a kezelésére egy 750 milliárd euró értékű helyreállítási alapot hoztak létre a tagállamok. A hétéves keretösszege így összesen 1824 milliárd euró lett, amelyről elmondhatjuk, hogy ekkora összeggel az EU szintjén még soha sem gazdálkodtak. Ugyanakkor a tárgyalásokat nagyon megnehezítette, hogy Hollandia, Ausztria, Dánia, Svédország és Finnország, akiket sokszor csak „a fukarok” néven emlegettek, hevesen ellenezték ezeket a terveket, amely nem kis fejtörést okozott a tárgyalófeleknek. Összegezve az mondható el, hogy az egyezség politikai és pénzügyi stabilitást is hoz az Európai Uniónak, biztossá váltak az uniós politikák pénzelése 2027-ig, és talán a gazdasági válságra is sikerült megfelelő pénzügyi választ adni az EU-nak.

Ugyanakkor a költségvetési folyamatnak ezzel még nincs vége, ugyanis ahhoz, hogy ez a megállapodás 2021 januárjától működni tudjon, jóvá kell hagynia nemcsak az Európai Parlamentnek, hanem a helyreállítási alap vonatkozásában még mind a 27 tagállam parlamentjének is. Tehát szorít az idő, hiszen a gazdaságoknak szükségük van pénzügyi támogatások mielőbbi folyósítására.

Magyarország szempontjából milyen eredménnyel végződött a brüsszeli csúcsértekezlet?

– Amint az már említettem Nagy Britannia távozása igen komoly érvágást okozott a költségvetésben. Az előzetes projekciók alapján Magyarország jelentős forrásoktól esett volna el az új többéves pénzügyi keretben. A magyar kormány ugyanakkor végig a számszerű igazságosság mellett volt, és teljesen jogosan, amellett érvelt, hogy a hasonló fejlettségi szinttel rendelkező tagállamok azonos mértékben részesüljünk a keretköltségvetésből, így a csökkenés is azonos arányú legyen. Orbán Viktor miniszterelnök úr bölcs és hatékony tárgyalási stratégiájának köszönhetően a négynapos egyeztetések során jelentősen sikerült Magyarország pozícióit javítani, számszerűen ez 3 milliárd euró plusztámogatást jelent, amely hatalmas siker az indulópozícióhoz képest. Bátran kijelenthetjük, hogy Magyarország az egyik nagy győztese a költségvetési számháborúnak.

A magyar Országgyűlés határozatot fogadott el, amiben elutasította a jogállami mechanizmust, mint költségvetési feltételt. Mik voltak a kezdő álláspontok, és a miniszterelnök úr által vezetett küldöttségnek mit sikerült elérni ez ügyben a tárgyalások végére?

– Jól tudjuk, hogy Magyarország ellen már évek óta összehangolt boszorkányüldözés folyik, amely pár éve a Sargentini-jelentésben csúcsosodott ki. De frissen élhet az emlékezetünkben a rendkívüli jogrend bevezetése miatt kialakult hatalmas álhírtámadás is, amelyet az európai balliberális politikai elit generált a magyar ellenzék asszisztálásával. A költségvetési tárgyalások során is igyekeztek mindent megtenni, hogy Magyarországot és Lengyelországot megzsarolják. Konkrétan, az volt az eredeti elképzelés, hogy az új keretköltségvetésben az Európai Bizottságnak legyen egy jogállamisági kritériumnak álcázott büntető mechanizmusa, amely lehetővé tenné a számára, hogy abban az esetben, ha egy-egy nemzeti intézkedés nem felel meg a brüsszeli elvárásoknak, akkor akár az uniós támogatások kifizetését is felfüggeszthetnék. Ezzel ellentétben, Magyarország kormányának következetes álláspontja az volt, hogy nem lehet a költségvetést politikai nyomásgyakorlásra használni, viszont következetesen támogatta az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, de azt nem politikai, hanem szakmai, pénzügyi objektív alapokon, kettősmércék alkalmazása nélkül kell végezni. A miniszterelnök úrnak sikerült visszaverni a támadásokat, és hatalmas csatát nyert, hiszen a jogállamiság kikerült a feltételrendszerből.

Ez a helyzet hatalmas pofon volt az Európai Parlamentben is serénykedő önjelölt európai jogvédőknek. Sajnos akkora az elvakultságuk, hogy a csütörtöki plenáris vitában már arról beszéltek, hogy az Európai Parlamentnek nem szabad jóváhagynia egy olyan költségvetési megállapodást, amely nem tartalmaz a számukra is kielégítő jogállamisági ellenőrző mechanizmusokat. Az előbb pedig már említettem, hogy mennyire szűkösek az időkeretek és mekkora szükség van a támogatások mielőbbi folyósítására. Mégis úgy tűnik, hogy egyeseknek fontosabbak az üres ideológiai viták és a belső intézményközi harcok az Európai Tanács és az Európai Parlament között, mintsem az, hogy a pénzügyi tervekből mielőbb valós pénzügyi támogatás váljék, ami segíthet a gazdaságoknak, a vállalkozásoknak és nem utolsósorban a polgároknak abban, hogy megkapaszkodjanak ezekben a nehéz időkben.

Mekkora támogatásra számíthat Szerbia a többéves költségvetésből, és ez mit vetíthet előre a bővítés szempontjából?

– Jó hír a tagjelölt országok számára, így Szerbia számára is, hogy az előző többéves pénzügyi tervhez képest megközelítőleg 10%-kal nőttek az előcsatlakozási alapok is. Ez nem csak anyagi, hanem egy nagyon fontos politikai jelzés is, hiszen az uniós vezetők minden jel szerint – végre – egyhangúan egyetértettek abban, hogy a bővítésnek folytatódnia kell, sőt a forrásnövelés előrevetíti azt is, hogy a bővítési menetrend üteme fokozódni fog. Ennek egyik legnagyobb nyertese éppen Szerbia lehet, ugyanis az előcsatlakozási alapoknak (IPA III) a fő célja a tagjelölt országok felkészítése. Az új költségvetési egyezmény pedig ehhez a felkészüléshez fog egy megnövelt anyagi hátteret teremteni. Szerbia, mint élenjáró tagjelölt a megújult bővítési módszertannak köszönhetően egyre több uniós programban tud majd részt venni, és mint a térség legnagyobb és legnépesebb országa a legtöbb pénzt tudja majd ezekből lehívni, tehát az esély adott. Mindez alapján pedig egyértelműen arra következtethetünk, hogy az EU számol a bővítéssel a következő pénzügyi keret lejárta előtt, azaz 2027 előtt, ami biztató politikai üzenet mindannyiunk számára.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége