Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

A cserkészet pozitív függőség

Temerinben 27 éve megszakítás nélkül működik a mozgalom

Tóth D. Lívia

2020. július 2., 16:57

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

A cserkészek világnapján, 2002-ben több mint 100 tagot számlált a temerini mozgalom

A cserkészek világnapján, 2002-ben több mint 100 tagot számlált a temerini mozgalom

A közös sütést mindig élvezik a gyerekek

A közös sütést mindig élvezik a gyerekek

A vezetők különböző foglalkozások által erősítik az őrsi szellemet

A vezetők különböző foglalkozások által erősítik az őrsi szellemet

A temerini cserkészeknek zenekaruk is van

A temerini cserkészeknek zenekaruk is van

15 éves fennálásukat ünnepelték a cserkészcsapatok 2008-ban

15 éves fennálásukat ünnepelték a cserkészcsapatok 2008-ban

A csapatok közös találkozásaira külön örömmel érkeznek a tagok

A csapatok közös találkozásaira külön örömmel érkeznek a tagok

A közös munkaakciók is erősítik a csapatszellemet

A közös munkaakciók is erősítik a csapatszellemet

A temerini cserkészcsapatok azonos korúak a Muzslyáról kezdeményezett vajdasági mozgalommal, amelynek hivatalos bejegyzésére 1992-ben került sor. Szungyi László akkori helyi plébános ugyanis az elsők között karolta fel a dél-bánáti alapítók törekvéseit, akik egy keresztény erkölcsökön alapuló, széles körű közösség kialakulását tűzték ki célul a Délvidéken – mesélte a temerini Magyar Dániel, aki a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség mozgalmi vezetője is.
– A tisztelendő atya olyan helyi fiatalokat gyűjtött maga köré, akikből vezetőket lehetett képezni. Sára Szilvia, Góbor Zsuzsa és Teleki Ervin első körben elvégezték a segédtiszti képzést, a többi csatlakozó fiatal pedig őrsvezetői képesítést kapott. A temerini ifjak 1993 nyarán már megtartották az első toborzókat is. Ezekre a háborús évek közepette került sor, így a szülők elég gyanakvóan fogadták az akkor még nem eléggé ismert mozgalom céljait és törekvéseit. Jómagam ebben a hangulatban jelentkeztem először cserkésznek. Nagyon rövid idő alatt azonban, az egyházi támogatásnak köszönhetően, a szülők is megismerték a mozgalom alapelveit, így még az ugyabban az évben megtartott őszi toborzóra több mint 150 gyerek jelentkezett. Az első tömeges fogadalomtételre 1994 májusában került sor, és akkor alakultak meg az első cserkészcsapatok is: a 13-as számú csapat Árpád-házi Szent Erzsébet nevét vette fel, a 14-es számú pedig Szent Imre herceg tiszteletére tett ígéretet. Azóta még a háborús évek sem ingatták meg a lelkesedést a közösségben. Máig anekdotaként meséljük egymás között, hogy 1995-ben a Vihar (Oluja) hadművelet ideje alatt zajlott a táborunk a Matuska-tanyán. Amikor bejelentették, hogy a horvát haderők bombázni fogják Újvidéket, akkor a temerini szülők tömegesen hozták a gyerekeket a cserkésztáborba, amelynek a 140 fő körüli létszáma így csaknem megduplázódott – mesélte Dani. A mozgalom vezetője kiemelte, hogy a temeriniek mondhatják el magukról egyedül a Vajdaságban megalakult 51 csapat közül, hogy több mint két és fél évtizede megszakítás nélkül működnek a helyi cserkészcsapatok.
A folyamatos munka mellett a temeriniek arra is büszkék, hogy az ezredfordulós bizonytalan időszakban a cserkészek munkájukkal segítették a telepi Lourdes-i Boldogasszony tiszteletére felajánlott millenniumi emléktemplom építését. Azokban az években László atya a cserkészeknek felajánlotta az új templom udvarában lévő imaházat, állandó helyet biztosítva a tömeges mozgalomnak, amelynek a tagjai ettől kezdve a templomkertet is használhatták, így már minden feltétel adva volt a megmaradáshoz és fejlődéshez.
Jelenleg Temerinben 60 aktív cserkész van, és továbbra is két csapatban dolgoznak: a leányok a 13-as számú, a fiúk viszont a 14-es számú csapatot erősítik. A Kakukk nevű vegyes őrsöt a helyi felnőtt cserkészek alkotják, akik egyidejűleg tagjai az aktívan működő csapatoknak is. Egy-egy őrsöt ugyanis körülbelül 10 gyerek alkot, az őrsök viszont csapatokba tömörülnek. A számokkal és szentek nevével jelzett csapatok pedig körzeteket alkotnak: Vajdaságban 4 ilyen körzet alkotja a szövetséget – ismertette a mozgalom hierarchiáját Varga Norbert, a temerini Szent Imre herceg fiú cserkészcsapat parancsnoka.
– A közösség főként a csapatrendezvényeinkről ismer bennünket. A látványos ügyességi játékok és tudásfelmérő vetélkedők mellett ugyanis rendben tartjuk a templomkertet is, gyümölcsfákat ültetünk, de nemrég közösen újítottuk fel az imaházat is. A csapatok különböző események megtartásában is részt vesznek, így közösen ünneplik a farsangot, a betlehemezés hagyományos, házlátogatós formáját pedig a mai napig a cserkészek éltetik Temerinben. A gyerekekkel pillanatnyilag 9 ifjú foglalkozik, a többségük aktív őrsvezető. Ők különböző programok által próbálnak meghitt hangulatot teremteni az őrsön belül. Rendszeresen portyáznak a gyerekek, ami néhány órás kirándulást jelent a természetben. Az őrsi szellem erősíthető egy egyszerű népdal tanulásával vagy a cserkésztanok elsajátításával is. A vezető pedig mindeközben különböző eszközöket használ fel arra, hogy erősítse a tagok összetartását: ilyenek az őrs nevének, jelszavának és jelképének meghatározása, de esetenként csak a tagok által ismert írást vagy más kommunikációs módot is kitalálhat. Az a cél, hogy egymástól kapjunk és egymásnak közvetítsünk élményeket, amelyek által családi kötelék alakul ki az őrs tagjai között. A gyerekek sokszor testvérként tekintenek egymásra, a vezetőjüket pedig bátyként vagy nővérként tisztelik. Ezért fontos példát mutatni az őrsvezetőnek.
A cserkészmozgalom ugyanis szigorú szabályokra épül, és azok következetes betartásán alapul. A mai kor gyereke viszont megváltozott értékrendből lép be a cserkészmozgalomba, így nagyon sok olyan dolog van, ami még egy évtizede egyértelmű volt, ma viszont külön odafigyelést igényel: sok mindent meg kell beszélni, egyes jogokat pedig korhoz vagy foglalkozáshoz kötni – tette hozzá Norbi. A megváltozott értékrend mellett a cserkészvezetők az elmúlt tíz évben találkoznak az új kor kihívásaival is, amelyekhez alkalmazkodniuk kell: a természetben való megélés gyakorlását ugyanis összhangba kell hozni az olyan elvárásokkal is, hogy a gyerek vegetariánus – példázódott Dani. Kiemelte, hogy a cserkészcsapatok vezetőinek ma már ismerniük kell a modern kor betegségeinek lefolyását és enyhítését is, így ezekre a kihívásokra is fel kell készülniük – mondta a mozgalom vezetője.
A temerini cserkészek nagy hangsúlyt fordítanak az őrsvezetők képzésére is: a fiatalok 12-13 évesen jelentkezhetnek először a segédőrsvezetői képzésre, majd 14 éves kortól már őrsvezetői képzéseken is részt vehetnek. A 19 éves Merkovity Lúcia is ezt az utat járta be, így mostanra már a 13-as számú Árpád-házi Szent Erzsébet leány cserkészcsapat parancsnoka, de egyidejűleg a Csalán őrs vezetője is.
– Ma már nem tudom elképzelni az életem a cserkészet nélkül. Voltak kísértések, amelyek 12-13 évesen értek utol. A velem egykorúak ugyanis nem értették meg a mozgalomhoz való ragaszkodásomat, én viszont tudtam, hogy mennyi élményt és tudást kaptam azáltal, hogy cserkész vagyok. Bizonyos voltam és vagyok abban is, hogy itt vannak az igaz barátaim, akik nem kérdőjelezik meg, hogy mivel foglalkozom a szabadidőmben. Az egymás iránti elfogadást, a mások iránti odafigyelést és türelmet most már őrsvezetőként is szorgalmazom, hisz belőlem is a cserkészet hozta ki azt, ami ma vagyok: egy magabiztos, társaságkedvelő személyt.
A mozgalmat Norbi is életstílusként éli meg. Vallomása szerint a cserkészet az, amit őszintén megél, és a legtovább tart az életében, ugyanis egyidejűleg biztosít számára egy korlátokkal megszabott rendszert, amiben mégis a jóság, az elfogadás, a testvéri szeretet és az igazságosság uralkodik.
A mozgalom jellemnevelő törekvéseit Dani is fontosnak tartja. Szerinte a cserkészet olyan, mint a kábítószer: aki egyszer belekóstol, az nehezen mond le róla.
– A cserkészetben nem mi találjuk fel a forró vizet: azokat az értékeket próbáljuk meg átadni a gyerekeknek, amelyeket mi is örököltünk, és amik évszázadokon át működtek. Ezért van az, hogy a kivándorlás is csak számbelileg érint bennünket, de szellemileg nem. Aki ugyanis itthon cserkész volt, az mindenhol cserkész marad. A külföldre vándorolt családok gyerekei szinte kivétel nélkül csatlakoznak az új otthonuk közelében levő magyar cserkészcsapatokhoz, amelyekben folytatják az itthon megkezdett munkát. A vallásunk megélése, a hagyományaink őrzése és a magyar történelem ismerete által ugyanis identitást tudunk adni a felnövő nemzedéknek – utalt vissza a cserkészmozgalom alapelveire a temerini vezető.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége