A jugoszláv és egyben a szerbiai kosárlabda első nemzetközileg is elismert sztárja a Zomborban 1938. november 5-én született Radivoj Korać volt, aki pontosan 51 évvel ezelőtt veszítette életét közlekedési balesetben a Szarajevóhoz közeli Kamenica falunál, az 1969-es Eb előkészületi meccse után.
A balkezes Korać, akit szőke haja miatt Žućkónak becéztek, elsősorban eredményességéről maradt emlékezetes, és a büntetődobásairól, amelyet nem a hagyományos módon, hanem guggolásból, alulról dobott. Innen ered az egyik anekdota: Korać 1967-ben a liège-i Standardba igazolt, amellyel belga bajnokságot nyert, és a liga legeredményesebbje címet is megszerezte. Népszerűsége révén egy alkalommal stúdióbeszélgetésre hívták meg a helyi tv show-műsorába. A műsorvezetőnő, amikor a büntetődobásokra került sor, megkérdezte, 100-ból hányat tud bedobni. Az válaszolta, 70-et, esetleg 80-at is. Ekkor elhúztak egy paravánt, mögötte szabályos palánk volt, és a kosarast megkérték, dobjon 100-at. Mindet bedobta, úgy, ahogy volt, abban a ruhában.
Korać 16 évesen került Belgrádba, és a BSK (később OKK Beograd) csapatában kezdett kosarazni, ahol edzője Bora Stanković volt. Négyszer nyert országos bajnokságot, zsinórban csúcsot jelentő hétszer volt a liga legeredményesebbje, Belgium után pedig az olasz paduai Petrarca színeiben is elnyerte az idény gólkirálya címet. A jugoszláv ligában 32,7 pont volt az átlaga.
A 193 centiméteres magasságával szélsőt játszott, és 1958-ban mutatkozott be a válogatottban. Négy Eb-n három ezüst- és egy bronzérmet nyert, három alkalommal gólkirály is volt, az 1961-es belgrádi Eb-n, amikor Jugoszlávia első nemzetközi érmét nyerte, a Szovjetunió ellen elveszített döntő ellenére a torna legjobbjának kiáltották ki.
Két vb-n játszott, és 1963-ban és 1967-ben is ezüstérmes volt, mint ahogyan az 1968-as mexikóvárosi olimpián is. A válogatottban 157 mérkőzésen 3153 kosarat dobott.
Korać dobócsúcsa a 99 pont volt, amit a BEK-ben a stockholmi Alvik elleni 155:57-tel végződött meccsen jegyzett, vagyis csak 1 ponttal maradt le Wilt Chamberlain hivatalos világcsúcsa mögött, amely 1962-ben a Philadelphia–New York NBA-ligás mérkőzésen született.
Korać ismert volt arról is, hogy civilben általában pulcsiban járt, megrögzött színházlátogató volt, továbbá zene- és könyvkedvelő. Állítólag ő hozta Belgrádba az első Beatles-lemezt.
Hazai pályafutását végig az OKK Beogradban töltötte. A C. zvezda erővel meg akarta szerezni, Aleksandar Gec volt ismert kosaras és akkori klubigazgató lakást és Fiat 1300-as gépkocsit ígért, de Korać visszautasította az ajánlatot.
Emlékére a FIBA 1971-ben Korać-kupa néven indított európai klubsorozatot, 2002-ben pedig, amikor az a kupa megszűnt, a szerb kupa vette át a nevet, és a trófea Žućko balja néven ismert. Utcát neveztek el róla Belgrádban, az 5-ös számú mezét pedig az OKK klubmúzeumában őrzik.
