2024. április 26., péntek

Piacok online

A vásárlók továbbra is nagy érdeklődést mutatnak a helyi termelők friss portékái iránt

Online oktatás, online munkavégzés, online rendelések. A betegség mellett így fogunk majd emlékezni a koronavírus-járvány okozta kijárási tilalom időszakára. Mára minden az otthonunkba költözött annak érdekében, hogy minél kevesebbet tartózkodjunk a közterületeken, a tömegben. Sokaknak ez kényelmes életvitelnek tűnhet, a gazdaság viszont nagyon megsínyli a rendkívüli állapotot, hisz a vállalkozók munkájuk szüneteltetésére kényszerülnek, bevételkiesésre számíthatnak. A turisztikai és a szolgáltatói iparágak mellett a helyi termelők, a piacokon dolgozók is igencsak rossz helyzetben vannak a múlt hétvége óta.

A legnagyobb kereslet a szalámi, az állateledel és a margarin iránt volt (Gergely Árpád archív felvétele)

A legnagyobb kereslet a szalámi, az állateledel és a margarin iránt volt (Gergely Árpád archív felvétele)

Szabadkán négy nagy piac üzemel a Tržnica bolhapiacon kívül. A Szabadkai Kommunális Közvállalat egységeiben összesen 614 asztal, 52 üzlethelyiség és 154 elárusítóhely van, ahol családok, családi vállalkozások kínálják házi termékeiket vagy foglalkoznak viszonteladással. A Bolhapiacon összesen 2125 stand és bolt van, ezek ma üresen állnak.

Ez azt jelenti, hogy csak ebben a városban közel 3000, piacokon dolgozó család megélhetése vált kérdésessé múlt szombattól, amióta a köztársasági kormány és Szabadka Város Válságkezelő Törzskara bezáratta a szerbiai piacokat a koronavírus megfékezése érdekében. A vásárlók közül sokan nem értesültek időben az intézkedésről, így vasárnap reggel kígyózó sorokban álltak a boltok előtt, néhány árust azonban megtaláltak a zárt piacok mellett, akik improvizált asztalokon kínáltak zöldséget, gyümölcsöt. Múlt vasárnap estére a helyi termelők, ki összefogva, ki egyedül, az internetet hívta segítségéül, és a különböző közösségi médiákon keresztül próbálják fenntartani magukat, és bevételre szert tenni. A rendkívüli állapothoz igazodva házhoz szállítást vállalnak vagy otthonról árulják portékájukat. Felkerestünk néhány tejpiaci árust, hogy elmeséljék, milyen kihívásokkal küzdenek, mekkora most a vásárlói közösségük.

MI LESZ A ZÖLDSALÁTÁVAL?

A Gulyás-kertészet salátafélék és fűszernövények, illetve díszvirágok termesztésével foglalkozik, mintegy ötezer négyzetméteres területen fekvő melegágyban nevelik növényeiket, amiket immár 15 éve értékesítenek a szabadkai Tejpiacon.

– Családi vállalkozásként üzemelünk, a fiam, a lányom és a feleségem is itt dolgozik velem. Ez most borzasztó helyzet, nem gondoltam volna, hogy egy hét alatt ennyire meg tud változni az ember életvitele. Most az éttermek is be vannak csukva, nekik nem vihetem a salátát. Próbálkoztam a Nagybani piacon múlt pénteken és szombaton, mert már beütemezetten zajlik nálunk a termelés és ismerjük az éttermek vásárlási szokásait is. Eddig sosem volt szükség ott árulni, akkor viszont szükségét láttuk. Valamennyit el tudtam adni, bele kell abba is rázódni, de mire ez sikerült volna, minden megváltozott. Jó lenne, ha a vásárlók kicsit nagyobb lokálpatrióták lennének, hisz az üzletekben vásárolható saláták nem szabadkai termelőktől származnak. Voltam az egyik nagyobb bevásárlóközpontban, hogy felkínáljam az árumat, de a kereskedelmi osztály vezetője közölte, hogy hozzájuk Újvidékről és Belgrádból érkeznek a termékek. A zöldség- és gyümölcs-nagykereskedésekben is ugyanez a helyzet – mutatott rá a Gulyás-kertészet tulajdonosa.

A salátát mindenki frissen szereti. A családi vállalkozásként működő kertészet vezetője most nem tudja, mit kezdjen a megmaradt áruval.

– Múlt szombaton nem értesültünk időben a zárásról, ezért felpakoltunk a vasárnapi piacozásra. Már majdnem mi is úgy voltunk vele, hogy a zárt piac mellett fogunk árulni. Mostanra a Facebookon keresztül kínáljuk a termékeinket, hétfőn már öten rendeltek tőlünk salátát. Háromhoz kiszállítottam, két rendelő házhoz jött. Dicséretet is kaptunk a termékeinkre, ami örömmel tölt el bennünket. Próbáljuk eladni azt, ami megmaradt, de a meglévő mennyiséghez képest az eladott saláták száma szinte egyenlő a semmivel. A keresetből két munkásunk bérét tudtuk kifizetni. Amit nem sikerül eladni, az az enyészetbe megy, komposztot csinálunk belőle. Sajnos ezer euró számra fogunk árut eldobni, de egyelőre még nem jutottunk oda. Megelőzésképpen minden második sor salátát kivágtunk, ezek még fiatal növények voltak, főleg olyan fajták, amik nem voltak nagyon népszerűek a piacon. Ilyen például a római vagy a piros saláta, ezeket ritkábban vásárolják. Vannak, amiket őrizgetünk, de nem tudom meddig. Salátatermelésnél két hónappal előre kell gondolkodni. Amit most elültetek, az két hónap múlva kerülhet eladásra. Most az a kérdés, hogy vessünk-e, ültessünk-e. Nem tudhatjuk, mi lesz egy-két hónap múlva. Az erkélynövényekbe is befektettem több ezer eurót, nem tudom, hogy kinek fogom eladni őket. Dobjam el mindet? Ha nem dobom ki most, akkor viszont költenem kell majd rájuk, munka van velük – osztotta meg kétségeit a Gulyás-kertészet tulajdonosa.

ÖSSZEFOGNAK A TERMELŐK

Katona Róbert királyhalmi termelő almát és burgonyát kínált a Tejpiacon. Most az összefogás erejében bízik, és hisz abban, hogy egymás megsegítésével átvészelhető ez a nehéz időszak.

Katona Róbert (Gergely Árpád felvétele)

Katona Róbert (Gergely Árpád felvétele)

– Múlt szombaton felhívtak bennünket és értesítettek a bezárásról, ezért kicsit módosítottuk az éves terveinket. A fennmaradt krumpli nagy részét elvetjük, az almát pedig feldolgozzuk és pálinkát főzünk belőle. Lassan kialakulnak azok a csatornák, amelyek keresztül az értékesítés megoldódni látszik. A régi kuncsaftok megkeresnek, telefonon hívnak és érdeklődnek a házhoz szállításról. Több termelővel összefogva, közösen áruljuk a termékeinket. Valakinek konyhakész csirkéje van, valakinek sárgarépája van, nekem almám és krumplim, így ezeket a termékeket közösen kínálva árusítjuk. Mindenki a saját kuncsaftkörének kínálja a termékeket, és egy fuvarral elszállítjuk egymás portékáját. Van aki például egy egész lakótömb lakóit megkérdezi, kinek mire van szüksége, és oda heti egy alkalommal szállítunk. Úgy látom, hogy ez működőképes. Probléma a gyorsan romló élelmiszerekkel van, mint például a hónapos retek, ami könnyen fásul. A vetéskultúrámat is átalakítottam. Nagy mennyiségű csemegekukoricát szerettem volna ültetni, most viszont fontosabb élelmiszernek tartom a krumplit, amiből még maradt is. A kukorica jó lesz jövőre is, a burgonyát meg elvetjük. Az emberek nagy része bespájzolja a burgonyát, mindenki 20–40 kilót vesz egyszerre. Ennek lesz majd hátulütője, hisz ha mindenki bevásárol belőle, akkor már kisebb lesz iránta az igény. Az újkrumpli május végére várható, az tipikusan napi táplálék, nem lehet hosszan tartalékolni, sérülékeny. Nem tudom, azzal mi lesz – mondta Katona Róbert.

A piaci asztalok bérletének megfizettetésével kapcsolatban az árusok még nem kaptak tájékoztatást.

– Akinek éves bérlete van, az vállalja, hogy egész évben fizeti az asztalt. Ez most egy furcsa helyzet, és biztosan értesítenek róla bennünket. Ha a közvállalat nem tudja számunkra biztosítani az elárusítóhelyet, akkor nem látom értelmét a további megfizettetésnek. Őszintén szólva nem tartok attól, hogy probléma lesz az értékesítéssel, bizakodó vagyok. Mi falun nem úgy éljük meg a bezártságot, mint a városiak. Látom, hogy megy a termelés, mindenki vet, próbálkozik. Ha nem lesznek problémák a repro-anyagok beszerzésével, akkor élelem is lesz. Az ígéretek szerint a mezőgazdasággal foglalkozók külön engedéllyel dolgozhatnak a kijárási tilalom ideje alatt. Az élelmiszer-termelés nem állhat le – nyilatkozta lapunknak a királyhalmi termelő.

A HATÁRZÁR MIATT FOGY A KÉSZLET

Egy másik beszélgetőtársam közel harminc éve árul különböző házi tejtermékeket a szabadkai Tejpiacon. Az eladáshoz most ő is csak az internetet hívhatja segítségül.

– Kétféle házi túró, tejföl és házi tej értékesítésével és termelésével foglalkozom. A piac bezárása nagyban nehezíti az eladást, a termelés azonban nem állhat le.

Valamennyivel csökkenteni tudom ugyan a készítési folyamatot, de teljesen nem állíthatom le. Nem tudom, mi lesz azzal a termékkel, amit nem tudok eladni, valószínűleg kidobom, egy részét esetleg oda bírom adni a malacoknak. Vasárnap kezdtük el online hirdetni a termékeinket, akkor még senki nem vásárolt, hétfőtől eddig jóformán a házi tejre volt a legnagyobb kereslet, jó páran eljöttek érte hozzánk. Valamennyit sikerül eladnom, de nem akkora mennyiségben, amekkorában kellene. Szerencsére elég nagy az érdeklődés. Az asztalok bérletének megfizettetésével kapcsolatban nem értesítettek bennünket a közvállalattól, én havonta fizetem az asztal bérlését, emellett még éves illetéket is kérnek minden év elején, amit vagy egészben, vagy két részletben kell kifizetnünk. Mi januárban egészben fizettük ki, mert akkor valamivel olcsóbb volt – magyarázta a tejtermelő.

A magyarországi termékeket árusító eladók érezték meg elsőként a szigorításokat, amikor lezárták a határokat a személyforgalom előtt. A legtöbb árus a tompai diszkontokban szerezte be viszonteladásra szánt portékáját, a határzár miatt azonban már nem tudták feltölteni készleteiket, és sokan a raktáron megmaradt termékeik drágítása mellett döntöttek. A piacok bezárása óta ők is otthonról értékesítik az árujukat. Az egyik eladó névtelenül nyilatkozva lapunknak elmondta, hogy leginkább a házi kedvencek tartós eledele iránt volt nagy a kereslet, második helyen pedig a felvágottak és készételek szerepeltek a legkelendőbb termékek között.

– Múlt pénteken még megpróbálkoztam az átjutással, de a határon közölték velem, ha visszajönnék, akkor orvosi vizsgálatra és karanténra számíthatok, ezért visszafordultam. Mikor a vásárlók is értesültek a határok lezárásáról, akkor megrohamoztak és rengeteg terméket felvásároltak. Már nem sok mindenem maradt készleten. Állateledelt vettek, a szalámit, a margarint vásárolták fel elsőként, most már csak tisztítószerek és samponok maradtak nálam, amit háznál árulok tovább. Én nem drágítottam, de sokaktól tudom, hogy mások igen, emiatt nagyon mérges vagyok. Én annyiért adtam el mindent, mint korábban. Most nem tudok miből pénzt teremteni, a tartalékolt összegből kell gazdálkodnom, abból, amit az évek alatt félre tudtam tenni. Szerencsére még van elég. Kilátástalan a helyzet, legalább tudnánk, hogy ez mennyi ideig fog tartani. A gyárak is leálltak, nem is tudnék másba kezdeni. Arra számítok, hogy ennek egyszer vége lesz. Most mindenki vár. Ha mindez befejeződik, akkor továbbra is folytatni fogom ezt a munkát – mondta reménykedve az eladó.

HÁZTÓL VESZIK A MÉZET IS

Az Agárdi-méhészet 30 éve kínálja termékeit a szabadkai Tejpiacon. A méhészet képviseletében Agárdi Gábor nyilatkozott lapunknak, aki elmondta, hogy ilyen állapot még nem volt a piac életében.

– Immunerősítés céljából minden évben az őszi időszakban indul be a mézvásárlás és az a melegebb napokig tart. Most mindennel próbálkoznak védekezni az emberek, ezért a méztermékeket is vásárolják. Különösen a propoliszt, mert az természetes antibiotikum, a virágporban pedig 12 féle vitamin van.

Előfordulhat, hogy az ijedtség miatt, de valamennyivel csökkent az eladásunk, mindenki a fertőtlenítőket, a tésztát, az élesztőt, a lisztet keresi. Mézet is vásárolnak persze, akik eddig vették, azok gondolnak leginkább az elővigyázatosságra. Hűséges vásárlóink házhoz járnak, és közvetlenül tőlünk vásárolnak. Igényeiket előzőleg telefonon jelzik, mi pedig elkészítjük nekik a rendelésüket. Az üvegek csomagolásán fel van tüntetve a telefonszámunk, így könnyen felvehetik velünk a kapcsolatot. Sokaknak bevételkiesést jelent a piacok bezárása, mert sok külföldi vevő járt a Tejpiacra, akik most nem tudnak hozzájutni az élelmiszerekhez. Csak reménykedni tudunk abban, hogy ez mihamarabb véget ér, nemcsak azért, hogy újrainduljon a piaci kereskedelem, hanem azért is, hogy vége legyen a járványnak – mondta Agárdi Gábor.

Dejan Ljubisavljević, a Szabadkai Piacok Kommunális Közvállalat igazgatója lapunknak elmondta, hogy a bérlőkkel való közös megegyezés alapján hétfő óta a közvállalat weboldalán (www.supijace.co.rs) is megtalálhatóak az árusok elérhetőségei. Így próbálják ők is elérhetővé tenni a város lakosságának a friss és egészséges alapanyagokat, mezőgazdasági- és húskészítményeket, tejtermékeket, egészséges élelmiszereket.

Nyitókép: A legnagyobb kereslet a szalámi, az állateledel és a margarin iránt volt (Gergely Árpád archív felvétele)