A gyermeki fejlődés titkai

A testközépvonal

Bori Mária

2020. március 3., 17:18 >> 2020. március 3., 18:18

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Az elmúlt hetekben jó néhány gyermekfejlesztő weboldal foglalkozott a testközépvonal fontosságával, ami arra késztetett, hogy egy kicsit kutakodjak a szakirodalomban. Közben rájöttem, a természet tesz róla, hogy növelje a megszületett egyedek túlélését, és van jó néhány fejlődési jelenség, amelyre a születés pillanatától óriási szükség van, és amelyek idővel el kell hogy tűnjenek, gátlás alá kell hogy kerüljenek az egészséges fejlődés folyamán.

Ilyenek például az ún. „primitív” és „áthidaló” reflexek. Van néhány születéskor megjelenő reflex, mint amilyen az ún. markolóreflex, ha a baba tenyerét megérintjük, ingereljük, akkor bezárja kezecskéjét, és az ujjunkba kapaszkodva fel is tudjuk emelni. A markolóreflex a fogás kialakulásában is fontos, és amikor elkezd megfogni tárgyakat vagy az ujjunkat, hajunkat, szánkat, orrunkat, ruhánkat, akkor ez a reflex fokozatosan leépül. Vagy a szopó- és a kereső-szopó reflex, amelyek a táplálkozásnál fontosak, mert ha az újszülött vagy csecsemő szája környékét ingereljük simogatással, akkor a csecsemő abba az irányba fordítja arcát, és kezd el szopni, amelyik oldalon ingereljük az arcocskáját. A Babinszky-reflex abban nyilvánul meg, hogy ha ingereljük a gyerek talpát, az ingerlés hatására a talp megfeszül, és szétnyílnak a lábujjak. Ez a reflex segít leépíteni a markoló-fogó reflex talphoz kapcsolódó megjelenését. Emellett számos más reflexet is ismerünk, közöttük vannak olyanok is, amelyekre egész életünkben szükségünk van, mint például ún. poszturális reflexek, olyan segítő reflexek, amelyek egész életünk során megmaradnak, megkönnyítik a mozgásunkat, segítik, és ezáltal más folyamatokra is pozitívan hatnak.

Ha az áthidaló vagy primitív reflexek közül valamelyik vagy akár több is nem épül le, hanem továbbra is fennmarad, komoly gondokat okoz a gyermek fejlődésében, mivel nem kerültek gátlás alá. Emiatt a ráépülő reflex sem tud kialakulni, amely pedig egy fejlettebb reflex. Hasonló fontos jelenség a gyermek fejlődésében a testközépvonal is, amelynek szerepét a kutatók nemrégen fedezték fel. A természet a kiegyensúlyozott fejlődés érdekében az első életévben megtesz mindent, hogy a kisgyermek egyformán használja a bal és a jobb testfelét, például a jobb és a bal kezét, majd ennek az iskolába indulás idejére el kellene tűnnie, és ki kell fejlődnie valamelyik oldal következetes használatának. Mert az, ami előbb segített, később gátló tényezőként jelenik meg a fejlődésben.

Ha megfigyeljük a csúszást, mászást, átgördülést az egyik oldalról a másikra, a tárgyak után nyúlást stb., azt látjuk, hogy egyik oldalát sem részesíti előnyben. „Mindkét oldalas” fejlődési szakasznak is mondható. Egyfajta „védősorompót” helyezett a természet a test jobb és bal térfele közé, nehogy az egyik oldal túlságosan megelőzze a másikat. Érdekes példa erre az, amikor a három-négy éves kisgyerek álló testhelyzetben játékrepülőt röptet, vagy kisautót tologat. Azt látjuk, hogy ha a keze eléri a testközépvonalat, átveszi a másik kezébe a repülőt, és így folytatja a repülést, vagy amikor maga előtt keresztben eltolta az autót, átveszi a másik kezébe. Ugyanez a helyzet rajzoláskor is: a lap közepére érve a gyerek átveszi a ceruzát a másik kezébe, vagy elforgatja a lapot rajzoláskor. A szakemberek szerint ennek a gátnak, „védősorompónak” el kell tűnnie, le kell épülnie, mert ha iskoláskorban megmarad, akadályozhatja az írás és olvasás elsajátítását. Ebben az életkorban már ki kell alakulnia valamelyik agyfélteke dominanciájának, ami bal- vagy jobbkezességet eredményez, kialakul a laterális dominancia – a gyermek a bal vagy a jobb testfele használatát részesíti előnyben –, és ez egyaránt vonatkozik a fülre, szemre, kézre és a lábra is.

Az első hét év a tanulási képességek megalapozása, és minden a gyermekeink mozgása által fejlődik. Mozgásos élményszerzésen keresztül fejlődik a tapintásérzék, egyensúlyérzék, sajátmozgás-érzék és az életérzék (ennek az érzéknek a segítségével veszi észre, hogy éhes, szomjas, hogy pontosan mire vágyik a teste). Ezekből születnek a későbbi életkorokban a magasabb szellemi, kognitív megismerési és gondolkodási tevékenységek, folyamatok. E négy érzék működésével és együttműködésével alapozódnak meg a tanuláshoz szükséges képességek: a testséma, a téri tájékozódás, a mozgáskoordináció, a szem akkomodációja (amikor is egyik pillanatról a másikra tudjuk váltogatni a szem mozgását a két- és háromdimenziós tér között).

Ezért fontos már egészen kicsi kortól kezdve a mozgás. A testközépvonal esetében pedig a testközépvonal átlépése, kereszteződése, amikor a kezek a testközépvonalhoz kerülnek, vagy átkeresztezik azt. Nagyon jó hatással vannak például a különböző háztartásbeli és kerti munkák: söprögetés (amikor két kézzel fogjuk a seprűt, és a testközépvonalon átkeresztezve seprünk), portörlés (bútorok törlése nagy mozdulatokkal), ruhahajtogatás két kézzel, a tojás felverése, krém keverése, habverés, gereblyézés, gyomlálás stb.

A kézimunkázás is igen jó, a fonás szalaggal, vastag fonállal, a fonal gombolyítása, papírhajtogatás nagy csomagolópapírból, újságpapírból, később az origamihajtogatás. Ide tartozik például az ugrálás is: összezárt lábbal keresztülugrálni ide-oda, egyenes vagy körvonal mentén, ugrálás lábkeresztezéssel, sántaiskolázás, ugrókötelezés. Fontosak a labdajátékok is: célba dobás rongylabdával, vagy különböző nagyságú és súlyú labdák célba dobása. Játsszunk, kézműveskedjünk, hozzuk vissza a gyerekek életébe a kézimunkázást is, mert ezzel a jövőbeli sikerességüket alapozzuk meg.

Nagy a választék, kicsi jóakarat kell hozzá, és rengeteget tehetünk a gyermekünkért, gyermekeinkért.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége