SZENTTAMÁSI HATÁR

Hiányzik a csapadék, száraz a talaj

P. L.

2020. február 25., 16:22 >> 2020. február 27., 02:18

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Az idei február szokatlanul enyhe időjárása nemcsak az emberek, hanem a növények életritmusára is kihatással van. A zúzmarás, hideg, fagyos reggelek és a hó helyett lassan előbújnak az első virágok, ónos szitálás helyett inkább a nyarat idéző záporok, zivatarok vonulnak át felettünk. Mintha felborult volna a természet egyensúlya: a nyár mélyen belenyúlt az őszbe, az ősz rövid volt, a tél még rövidebb. Hogy ez a szeszélyes időjárás milyen kihatással van az őszi kalászosokra, illetve mi a teendő ilyenkor a határban, Pajdl Zsuzsannát, a szenttamási Pionir Rt. agronómusát kérdeztük.

Egérlyuk a búzaföldön (Paraczky László felvétele)

Egérlyuk a búzaföldön (Paraczky László felvétele)

− Ami az őszi kalászosokat illeti közismert tény, hogy vetéskor, vagyis tavaly októberben és novemberben kevés eső esett, ám ahol az optimális időben a földbe került a mag, ott a búza már bokrosodik. Van különbség például azok között a parcellák között, amelyeken szeptember végén, október elején vetettek, hiszen október 3-ától volt néhány esős napunk, amikor több napig nem lehetett rámenni a földekre, így az október közepén elvetett búza most úgy tűnik, hogy valamennyivel gyengébb. Nálunk a birtokon jelenleg kb. 460 hektáron van magbúza, árpa, tritikálé és rozs, a parcellák jól néznek ki. Az egyik gond az, hogy az enyhe időjárás miatt hamarosan megjelennek a betegségek és a rovarok, ezért mielőbb fel kell készülni a védekezésre. A másik gondot a rágcsálók elszaporodása jelenti, ami parcellánként változó, és ha nem fordítunk kellő figyelmet a védekezésre, nagy károkat okoznak. Voltak olyan területek, amelyeket háromszor is át kellett járni a sok egérlyuk miatt, de olyan parcellák is, amelyeken  szinte elenyésző a rágcsálók száma. Mindenesetre, akinek van búzája vagy lucernája, ajánlom, hogy több alkalommal is járja át a területeket, mert a rágcsálók hamar megtizedelik a vetést – magyarázta a szakember.

Mint mondta, ilyenkor ajánlatos elvégezni a talajminta-vételezést, azaz meg kell határozni a talajban levő nitrátokból származó nitrogén mennyiségét annak érdekében, hogy a nitrogént tartalmazó műtrágyák optimális mennyisége meglegyen, amely szükséges a termés táplálkozásához.

− A terepen dolgozó kollégáktól olyan információk érkeznek, hogy ami a nitrogén mennyiségét illeti a talajban, elég tarka a helyzet. Van, ahol kevés, néhol viszont több van, mint kellene. Szerintem, mivel az ősz és a tél folyamán kevés volt a csapadék, valószínű, hogy az ősszel kiszórt műtrágya nem jutott mélyre a talajban. Mivel a talajminta-vételezéssel sokat spórolhatunk, mindenkinek ajánlom – tette hozzá beszélgetőtársunk.

Elmondta még, hogy a Pionir birtok mérőállomásának adatai szerint tavaly októberben 35,5 liter, novemberben 50 liter, decemberben pedig 71 liter csapadék áztatta a szenttamási földeket. Az idén januárban 22 liter, február 20-áig pedig 33 liter eső esett. Mindez pedig azt jelenti, hogy a földnek csak a felső rétege nedves, lejjebb semmi tartalék nincs, vagyis nagyon nagy szükség lenne kiadós csapadékra, mert a felső réteg (30–40 cm) a tavasz érkezésével gyorsan kiszárad.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége