Bővül Vajdaság autópálya-rendszere

Miklós Hajnalka

2020. február 16., 16:28 >> 2020. február 16., 17:28

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Számos fontos közúti és vasúti útvonal felújítása és megépítése van folyamatban. Vajdaság területén újabb nagyberuházásokra is sor kerül az elkövetkező időszakban, amelyek elsősorban a közúti infrastruktúrát érintik, de a Tisza hajózhatósága is az állam figyelmének központjába került. Kern Imre, az építési, közlekedési és infrastrukturális minisztérium államtitkára beszélgetésünk során rámutatott, jelentős munkán van túl a minisztérium, de az idei év is számos kihívást tartogat.

Szerbia arra törekszik, hogy az elkövetkező 10 évben minden szomszédos állam felé kiépítse az infrastruktúrát (Gergely Árpád felvétele)

Szerbia arra törekszik, hogy az elkövetkező 10 évben minden szomszédos állam felé kiépítse az infrastruktúrát (Gergely Árpád felvétele)

– Vajdaság területén a nagyberuházások szempontjából három útszakasz van, ami prioritást élvez: a Belgrád–Nagybecskerek, a Nagybecskerek–Újvidék és az Újvidék–Ruma autóút a Fruska gora alatti alagúttal. Elkezdődött a Ruma–Šabac–Loznica út építése, ami Kelet-Szerbia felé biztosít gyors közlekedési folyosót. A Fruška gora-i korridor Újvidéktől keletre, az Újvidéket Nagybecskerekkel összekötő út kátyi elágazásánál kezdődik majd, és egy új Duna-hídon Péterváradot elkerülve jut ki a Fruška gora lábához, ahol egy 4 kilométer hosszú alagúton ér el Üröghöz és Rumát megkerülve jut ki a Belgrád–Zágráb autópályáig, ahol a Ruma–Šabac–Loznica autópálya-rendszer kezdődik. Ezeknek az autóutaknak a megépítésével autópályán lehet majd eljutni Nagybecskerekig, majd pedig Nagybecskerektől Belgrádig. Ezeknek az útvonalaknak a megépítése 10 éves projektum – mutatott rá az államtitkár.

A január végén aláírt memorandum, illetve az elkészült tervdokumentáció szerint a Belgrád–Nagybecskerek–Újvidék vonalon, ami nem követi a jelenlegi út vonalát, vagyis egy teljesen új nyomvonalat követel meg, három új híd épül majd, kettő a Temes folyón és egy a Tiszán, illetve 12 autóúti csomópontot alakítanak ki.

Az építési és közlekedési miniszter, Zorana Mihajlović bejelentése szerint az elkövetkező öt évben 400 kilométer új autóút épül majd, ezek között van a Ruma–Šabac–Loznica gyorsforgalmi út mellett a Fruška gora-i korridor is. Szavai szerint már az év első felében elkezdődhetnek ezen az útszakaszon, illetve a Fruška gorán át vezető alagúton a munkálatok.

Kern kiemelte, van még egy fontos vajdasági útvonal, a Belgrád–Versec–Temesvár út, amit a román illetékes minisztérium a Temesvár–Belgrád vasútvonallal együtt be szeretne vinni az úgynevezett Kína–Európai Unió összekapcsolási projektrendszerbe. Ez a terv Szerbia számára is jövedelmező lehet.

Kern Imrétől megtudtuk, hogy mivel decemberben átadták a forgalomnak a Surčin–Obrenovac 17 kilométeres szakaszt, így Belgrádot megkerülve a 120 kilométeren gyakorlatilag egy óra alatt el lehet jutni Belgrádból Čačakra. Ezzel a minisztérium az autópályákat érintő beruházások egy szakaszát lezárta, hiszen átadták az autópálya-rendszerek déli szakaszát Ništől Észak-Macedónia határáig, a keleti szakaszt Ništől a bolgár határig, és a Belgrád–Čačak közötti autópályát is.

– Nagy erőkkel folyik a Belgrádot elkerülő autópálya építése is a Száva hídtól a régi megfizettető kapuig Niš felé. Erre azért van szükség, mert Belgrádon keresztül a tranzitforgalom egyre nagyobb gondokat okoz, főleg „nyárvíz” idején, illetve hétvégente szinte nem lehet közlekedni – hangsúlyozta az államtitkár, majd hozzátette, elkezdődött Užice és Požega között is az építkezés, ami megkönnyíti majd a közlekedést a montenegrói tengerpart felé. A montenegrói tengerpart felé ugyanakkor a vasúti közlekedés felújítása is zajlik.

– Valjevóig megújult a bari vasútvonal. Valjevo és a montenegrói határ közötti szakaszra készítik a terveket az orosz kivitelezők, de ugyanígy készülnek a tervek Belgrád és a macedón, illetve Niš és a bolgár határ közötti vasútvonal felújítására is. Úgy gondoljuk hogy a Belgrád–Budapest vasútvonal csak akkor érhet el igazán jó eredményeket, ha Belgrád és a Pireusz közti vasútvonalon legkevesebb 120 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek a vonatok. Ez gyakorlatilag 10–15 éves projektum, és jelenleg úgy tűnik, hogy Észak-Macedónia a gyenge pont, hiszen a macedón gazdaságra ez a beruházás jelentős megterhelést jelent, amit uniós segítség nélkül nem tudna megvalósítani – mutatott rá az államtitkár.

A  Szabadka–Baja vasútvonal esetében egy szegedi közös határellenőrzési pont kialakítását tervezik (Gergely Árpád felvétele)

A Szabadka–Baja vasútvonal esetében egy szegedi közös határellenőrzési pont kialakítását tervezik (Gergely Árpád felvétele)

 – Ugyanakkor nemcsak a vonat sebessége, hanem a határkezelési rendszer gyorsasága is fontos. Nem titok, hogy a mi javaslatunk Magyarország felé azt, hogy legyen egy közös határellenőrzési pont Szabadkán a Belgrád–Budapest vasútvonal, valamint a Szabadka–Baja vasútvonal szempontjából, és Szegeden legyen egy közös határellenőrzési pont a Szeged–Szabadka vasútvonal számára. Nincs értelme ezeknek a projektumoknak, ha például fél óra alatt eljuthatunk Szabadkáról Szegedre, és egy-másfél órát tart a határellenőrzés, vagy ugyanígy nincs értelme a Belgrád–Budapest vasútvonalnak sem, ha 3 óra alatt juthatnánk Budapestről Belgrádba, ha a határon másfél órát kell várni. Az áruszállítás szempontjából pedig ez még fontosabb, mert a Pireusztól Budapestig a vonatok az utazási idő felét a határon töltenék – magyarázta.

Kern kiemelte, Szerbia arra törekszik, hogy az elkövetkező 10 évben minden szomszédos állam felé kiépítse az infrastruktúrát. Jelen pillanatban az infrastruktúra kiépítésre kerül Horvátország, Magyarország, Bulgária és Észak-Macedónia felé, befejezésre vár az építkezés Montenegró felé, meg kell építeni az infrastrukturális kapcsolatokat Románia felé, és az idén elkezdődik az autópálya építése Albánia felé is. Bosznia-Hercegovina kapcsán az Užice–Szarajevó közti útszakasz, ami hegyvidéken halad, hatalmas kihívást támaszt a kivitelezők elé, csakúgy mint a Niš és Priština közötti szakasz, ahol 30 alagút kell, hogy felépüljön.

– Számos kommunális infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozó vajdasági projektum szerepel a magyar–szerb keretegyezményi listán. A keretegyezmény megvalósításával megbízott igazgatóbizottság ezeket a projektumokat elfogadta. Az év elején magyar és szerb szakemberek mérik fel ezeknek a projektumoknak a megvalósíthatóságát, és azokat a projektumokat, amelyek nagyobb anyagi ráfordítás nélkül kivitelezhetők, már idén elkezdik. A Tisza hajózhatóságának a javítása, vagyis a törökbecsei új zsilip kiépítése, kiemelt projektumként szerepel a szerb–magyar keretegyezményben – fűzte hozzá az államtitkár.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége