Támogatási szerződést írtak alá

A cikkhez GALÉRIA is kapcsolódik. 

A Magyar Nemzeti Tanács évről évre támogatást nyújt a külföldi felsőoktatási intézményekben 2008. január elseje után szerzett főiskolai és egyetemi oklevelek, valamint posztgraduális tudományos fokozatok szerbiai honosításának, illetve elismerésének költségeihez. A legutóbbi, 2025. szeptember 10-e és december 19-e között meghirdetett pályázati időszakban 64 kérelem részesült pozitív elbírálásban. A támogatási szerződések aláírását ma tartották meg az MNT szabadkai székházában. 

Ahogyan azt a rendezvény kezdetén hallhattuk, a honosítási folyamat sokak számára kulcsfontosságú lépés a hazatéréshez, a munkavállaláshoz és a szülőföldön való boldoguláshoz. Az MNT kiemelt figyelmet szentel a fiatal generációk felkarolására, és az itthon maradást ösztönző intézkedések megvalósítására. Ennek egyik pillére a honosítással járó anyagi költségek visszatérítése.
 

A megjelent diplomahonosítókat Fremond Árpád, az MNT elnöke köszöntötte: 

– Ez az MNT egyik legsikeresebb és legfontosabb programja. A vajdasági magyar értelmiség nagy része az elmúlt évtizedekben folyamatosan vándorolt el. Ez nem a kétezres években kezdődött, hanem még a nyolcvanas, kilencvenes években, később pedig felgyorsult. Az MNT a feladatának tekinti, hogy akik külföldön szereztek diplomát, azoknak lehetőséget teremtsen a visszatéréshez. Nem mindig volt gördülékeny ez a program. A Szekeres László Alapítványon keresztül 2008-től zajlott folyamatosan a diplomahonosítás, és ez így volt 2015-ig, amikor az MNT átvette. Akkor kezdett el működni az ENIC/NARIC rendszer, ami gyakorlatilag megkönnyítette a diplomahonosítást. Azelőtt akár egy évig is elhúzódott a folyamat, és az egyetemek mindenkit egyénileg bíráltak el. Így előfordulhatott, hogy ugyanazon a szakon, valakinek öt különbözeti vizsgát kellett tennie, míg másnak hármat. A változás azt hozta, hogy az elbírálás immár központilag történik, és az egy éves elbírálási időszak kilencven napra rövidült.

Ebben a körben 64-en pályáztak sikeresen, és több mint egymillió-hétszázezer dinárt fogunk kifizetni. Azt gondolom jó döntés volt, hogy évente kétszer írjuk ki ezeket a pályázatokat. Enne célja, hogy minél előbb kifizethessük a visszaigényelt összegeket, visszatérítsük a költségeket. 2008-tól a mai napig, több mint 1500 diplomás élt a honosítás lehetőségével, és ez nem kis szám. Mától kiírjuk a következő kört, ami április 9-étől július 9-éig tart. Bízunk benne, hogy a honosított diplomákkal, mind többen itthon érvényesülnek, és építik fel a jövőjüket. Ahogyan sok más programot, ezt is a magyar kormány támogatja, és abban is bízunk, hogy ez a támogatás az elkövetkező időszakban is megmarad – emelte ki Fremond Árpád. 
 

Az egybegyűltekkel dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is megosztotta a gondolatait: 

– Nagy öröm a számunkra, hogy ebben a körben 64-en döntöttek a diplomahonosítás mellett. A program sikerességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már évente két pályázatot kell meghirdetni és mindkét alkalommal bőven van jelentkező. Az idősebbek még minden bizonnyal emlékeznek rá, hogy több mint húsz évvel ezelőtt a vajdasági magyar közéletet egy diplomahonosítási botrány rázta meg. Még az ENIC/NARIC rendszer bevezetése előtt történt, hogy két fiatal Szegeden szerzett oklevelet, szerették volna itthon honosítani, az újvidéki magyar tanszék pedig irdatlan mennyiségű különbözeti vizsga letételét írt elő a számukra. Ebből egy több hónapig tartó egymásnak nekifeszülés alakult ki. Egyesek a honosítókat támogatták, mások az egyetemet. Most már ilyesmi nem történhet, mert teljesen átalakult a diploma honosítási rendszer, többek között annak is köszönve, hogy a VMSZ-nek régóta van az oktatási minisztériumban államtitkára, és tudtunk tenni annak érdekében, hogy egyszerűsödjön ez az eljárás.

Régebben ez egy végeláthatatlan folyamat volt, kétes kimenetellel, a diplomahonosítók pedig ki voltak téve professzorok kénje-kedvének. Most egy automatizált, gyors, egyszerű és a régebbi rendszerhez képest olcsóbb eljárásról van szó, aminek a költségeit ráadásul az MNT visszatéríti. Talán ennek is köszönhető, hogy ennyien döntenek a visszatérés mellett. A második gazdaságfejlesztési stratégiánk egyik kiemelt célkitűzése, hogy egy átfogó rendszert kínáljunk fel azoknak, akik a hazaköltözésben gondolkodnak. Akik pedig úgy döntenek, hogy itthon tanulnak, ők az MNT igencsak kiterjedt ösztöndíjrendszerére, az Európa Kollégium ellátásra és sok minden másra számíthatnak – hallottuk dr. Pásztor Bálinttól. 
 

Az eseményen Varjú Potrebity Tatjana, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja is jelen volt: 

– Örömmel vesszük tudomásul, hogy évről évre nő a honosítók száma. Gondolom ehhez azzal is hozzásegítünk, hogy évente kétszer hirdetjük meg a pályázatot. Ennek oka az, hogy miután a fiatalok megszerzik külföldön a diplomájukat, és itthon munkába szeretnének állni, ne kelljen sokat várniuk, az elhelyezkedéshez ugyanis szükség van a honosított diplomára. Az elmúlt néhány évben szinte minden pályázatunkra 60 és 70 közötti lett azok száma, akik jelentkeznek, ami azt jelenti, hogy évente mintegy 120-130 fiatal oklevelének honosítási költségeit támogatja az MNT. Úgy gondolom ezzel is bátorítjuk őket, hogy hazatérjenek, függetlenül attól, hol szerezték a diplomájukat. A legtöbben Magyarországon diplomáztak, de voltak akik, Olaszországban, Horvátországban, sőt Kínában is. Nagy örömmel vesszük az MNT-ben azt is, hogy az ENIC/NARIC ügynökség jóvoltából a honosítás már nem jár bonyolult adminisztratív procedúrával. Arra bátorítjuk a fiatalokat, hogy hívják fel az MNT-t, és mi minden szükséges információval megsegítjük őket, akár a honosítás elején, akár a későbbi folyamatban. A honosításért mást nem kell tenni, csak a megszerzett oklevelet, a hozzá tartozó iratokat, hivatásos fordítóval lefordíttatni, mellékelni a költségekről szóló számlát, és az MNT megtéríti a költéseket – mondta a lapunknak Varjú Potrebity Tatjana.