A köztársasági képviselőház hétfőn megkezdett rendkívüli ülésének napirendjén 59 pont szerepel. Úri Emese, a VMSZ parlamenti képviselője tegnapi felszólalásában a lakosság mentális egészségének védelmére hívta fel a figyelmet, míg Újhelyi Ákos arra volt kíváncsi, miként fogja biztosítani az ügyvezető kormány a fiatalok első ingatlanvásárlását segítő hitelek támogatását.
A köztársasági képviselőház tegnap folytatta a hétfőn megkezdett rendkívüli ülést. A napirenden a többi között az idei évi költségvetés átütemezése is szerepel. Ennek kapcsán az ellenzék arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel az állami költségvetés módosítására az előrehozott parlamenti választások előtt kerül sor, a hatalmi párt szavazatokat szeretne vásárolni. A kormánypárti képviselők ugyanakkor az átütemezés indokoltságát hangsúlyozták, kiemelve, hogy az a legnehezebb anyagi körülmények között élőket célozza meg, miközben az állami gazdaság növekszik.
Dušan Nikezić, a Szabadság és Igazságosság Pártjának képviselője rámutatott, hogy az államadósság a Szerb Haladó Párt vezetésének elmúlt 14 éve alatt a többszörösére nőtt, és meghaladta a 42 milliárd eurót. Kiemelte: most ugyan kapnak egyszeri támogatást a polgárok, de a jövőben ennek többszörösét kell majd visszafizetniük. Az ellenzéki felszólalók kitértek az üzemanyagárakra is, amelyek a régió országaihoz képest Szerbiában a legmagasabbak, valamint felhívták a figyelmet arra, hogy a lakosság banki adóssága már meghaladja a 18 milliárd dinárt.
Nikezić emellett megjegyezte, hogy a statisztikai adatok alapján Szerbia Európában az élvonalban van mind a korrupció, mind a szegénységi mutatók terén. A kormánypárti képviselők ezzel szemben az infrastruktúra, az egészségügy és az oktatás terén megvalósított beruházásokat, a védelemre elkülönített összegeket, az új munkahelyek megnyitását, a munkanélküliség csökkenését, valamint a szeptemberben várható egyszeri támogatásokat emelték ki. Željko Rebrača, a Szerb Haladó Párt képviselője hangsúlyozta: a költségvetés módosítása nem azt jelenti, hogy az állam megváltoztatja a célját, hanem azt, hogy módosítja az ahhoz vezető utat. Mint elmondta, az állami költségvetés bevétele 112,45 milliárd dinárral magasabb a tervezettnél.
Siniša Mali pénzügyminiszter az elhangzottakra reagálva rámutatott: a kifizetések célja az energiaválság következményeinek enyhítése és a polgárokról való gondoskodás, és nem ez az első alkalom, hogy az állam egyszeri támogatást nyújt. Kitért az ország stabil gazdasági helyzetére, majd aláhúzta: a júniusi nettó átlagfizetés 120 401 dinár (1026 euró) volt, ami 9,4 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos hónapjában. Szerinte Szerbia jó úton halad a béremelések terén. Elmondta, 2012-ben az átlagfizetés az átlagos fogyasztói kosárnak mindössze a 69,4 százalékát fedezte, míg az idei év első öt hónapjában már a 108,6 százalékát.
Dr. Úri Emese/Printscreen
A köztársasági képviselőház napirendjén összesen 59 pont szerepel. A költségvetés módosítása és az energiaválság kezelése mellett a képviselők vitát folytatnak több adózási és igazságügyi törvényről, a nemzeti DNS-nyilvántartásról szóló jogszabályról, valamint a mentális zavarokkal élő személyek védelméről szóló törvényről is.
Ez utóbbi kapcsán dr. Úri Emese, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a vizsgálatok számának növelése, a diagnózis felállítása, a betegség kezelése vagy a kórházi körülmények javítása a cél, hanem a megelőzés is. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a lakosság mentális egészségére. Úri Emese rámutatott: a mentális betegek gyakran magukra maradnak. Míg a súlyos fizikai megbetegedések – mint a szív- vagy agyinfarktus, illetve a daganatos betegségek – együttérzést váltanak ki, és a család próbál segíteni, addig a mentális betegségeket sokszor félelem és megbélyegzés övezi, ami miatt a környezet és gyakran a család is eltávolodik az érintettektől. Ezért is tartja fontosnak, hogy az egészségügyi minisztérium a mentális zavarokkal élő személyek védelméről szóló törvény módosításával javítani próbál e betegek helyzetén, méltóságuk megőrzésén, illetve jogaik védelmén – különösen a gyermekek esetében.
Üdvözölte, hogy a megelőzésben, az ápolásban és a gyógykezelésben az egészségügy minden szintje részt vesz. Kiemelte: ez a jogszabály nyit utat a következő lépésekhez, hiszen nem minden pszichikai nehézség jelent egyben pszichiátriai betegséget is. Nincs szüksége pszichiáterre mindenkinek, aki lelki válságon megy keresztül. A változásokat nehezen viselő gyermek, a krízisben lévő kamasz, a válófélben lévő személy, a házastársát elveszítő ember, a gyermekét gyászoló anya, a magányos idős ember, a súlyos beteget ápoló családtag vagy a folyamatos stressznek kitett személy mind szaksegítségre szorulnak, de nem feltétlenül jelentik azt, hogy pszichiátriai esetek lennének.
Úri szerint nagy lehetőség rejlik az egészségmegőrzésben a megelőzésen, a tanácsadáson, a képzéseken és a családtámogatáson keresztül. Nem mindig a gyógyszeres kezelés az egyedüli válasz, az ugyanis nem nyújt megoldást a magányra, a családi problémákra, a gyászra, a kamaszkori szorongásra vagy a tartós stresszre.
Üdvözölte továbbá, hogy az egészségügyi minisztérium az új jogszabályokkal könnyen hozzáférhető, multidiszciplináris tanácsadást irányzott elő, és a telemedicinát is elismeri. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ezek a fejlesztések rávilágítanak a szakemberhiányra is – a szakorvosoktól kezdve a nővéreken át a többi munkatársig. Külön kitért a felsőfokú végzettségű ápolókra, akik bár nem vehetik át a pszichiáterek és pszichológusok munkáját, nagyon sok területen – különösen a megelőzésben – aktívan részt tudnának venni, ha az egészségügyi rendszer jobban elismerné a szerepüket.
A parlamenti ülés képviselői kérdésekkel kezdődött: a felszólalók a Nišava folyó szennyezésével, valamint a Kosovska Mitrovicában található Ibar-híd megnyitásával kapcsolatban tettek fel kérdéseket. Újhelyi Ákos, a VMSZ parlamenti képviselője a pénzügyminisztertől tudakolta, miként fogja biztosítani az ügyvezető kormány a fiatalok első ingatlanvásárlását segítő kedvezményes hitelek támogatását.
Rámutatott arra, hogy különleges politikai időszak előtt állunk, mivel hamarosan előrehozott parlamenti választások várhatók, azaz a kormány napokon belül ügyvezető fázisba lép. Újhelyi hangsúlyozta: a VMSZ számára az ingatlankérdés nem csupán gazdasági, hanem szociális, demográfiai és népességpolitikai kérdés is egyben. Vajdaság területén a párt már többéves tapasztalattal rendelkezik e téren, hiszen a gazdaságfejlesztési stratégián keresztül 1341 falusi ház megvásárlására került sor. A statisztikák pedig azt mutatják, hogy a lakhatási helyzet rendezésével nőtt a családalapítási kedv is.
Ezen tapasztalatok mentén támogatják a kezdetek óta azt az országos programot is, amelyre júniussal bezárólag mintegy 11 400 kérvény érkezett, és amelyből több mint 7000 szerződést már jóvá is hagytak. Mint mondta, pusztán a nyári hónapokban 1300 ingatlanvásárlási szerződést kötöttek meg, átlagban mintegy 80 ezer euró értékben.
Újhelyi Ákos/Printscreen
