2026. augusztus 26., szerda

Szerbiában 35 tűz aktív, még mindig a Delibláti-homokpusztán a legsúlyosabb a helyzet

Ma reggel 35 szabadtéri tűzesetet tartottak nyilván az országban, a helyzet továbbra is a Delibláti-homokpusztán a legsúlyosabb. A helyszínen folyamatosan dolgoznak a tűzoltó- és mentőegységek, az önkéntes tűzoltók, valamint a helyi lakosok. A jelenlegi adatok szerint sem emberéletben, sem épületekben nem esett kár, a térség településeit sikerült megvédeni a tűztől.

A védekezésben nemzetközi segítséget is igénybe vesznek. Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusának aktiválását követően cseh, román és szlovák helikopterek, valamint földi egységek érkeztek. Romániából 69 tűzoltó-mentő 15 járművel, Németországból pedig 56 tűzoltó 24 járművel vesz részt a munkában. Az oltásokban részt vevő orosz gép a szerbiai bevetések kezdete óta 22 alkalommal repült a Delibláti-homokpuszta, a Kraljevo melletti Stolovi, illetve Vranje környéki tűzfészkekhez, és összesen 924 tonna vizet juttatott a lángokra.

A Stolovi hegyen mintegy 200 hektárt érint a tűz, az oltást itt is a rendkívül nehéz és veszélyes terep akadályozza. Lukovo közelében, Vranje térségében mintegy ezer hektáron kapott lángra a fű, az aljnövényzet és az erdő. A tűzoltóknak és a helikopteres egységeknek sikerült megakadályozniuk, hogy a lakott terület felé terjedjenek a lángok. A Goč-hegységben mintegy hat hektárnyi fenyőerdő ég. A Kladovo melletti Velika Kamenica határában mintegy 200 hektár aljnövényzet égett, és sikerült megakadályozni, hogy a lángok elérjék a távvezetéket. A Lebane melletti Slišane településen mintegy 15 hektárnyi füves és aljnövényzettel borított terület égett, a tűz a Radan-hegy felé terjedt. Tizenkét házból evakuálták ideiglenesen a lakókat.

Az éjszaka lehullott csapadék egyes tűzfészkeket mérséklött, ám a meteorológiai körülmények továbbra sem kedveznek a védekezésnek: az erős szél nehezíti az oltást. A Delibláti-homokpusztán a korábbi napokban mintegy 3500 hektárt érintett a tűz, a terep sajátosságai pedig különösen megnehezítik a földi egységek munkáját. A térségben a teljes helyreállítás várhatóan hosszú folyamat lesz. Egyes szakvéleméyek szerint a különleges természeti rezervátum növény- és állatvilágában okozott károk teljes regenerációja akár három-négy évtizedet is igénybe vehet.

 

A környező országokban sem szűntek meg az erdő- és bozóttüzek. Bosznia-Hercegovinában továbbra is Trebinje térségében a legsúlyosabb a helyzet. A város környékén a tűzvonal jelentős részét sikerült eloltani, ám a nehezen megközelíthető gócok miatt továbbra is nagy erőkkel dolgoznak a lángok terjedésének megakadályozásán. Montenegróban Podgorica, Herceg Novi, Danilovgrad, Kolašin, Cetinje, Nikšić és Bijelo Polje térségében is vannak aktív tűzfészkek. A levegőből a belügyminisztérium repülőgépei és helikopterei, valamint a montenegrói hadsereg két helikoptere is részt vesz az oltásban. A minisztérium repülőgépei összesen 36 bevetést hajtottak végre, amelyek során 158 tonna vizet dobtak a tűzre. Görögországban javult a helyzet Pella térségében, a Szaloniki közelében fekvő Szalamiszon azonban továbbra is aktív a tűz. A lángok egy tengerészeti létesítmény közelében csaptak fel, de a hatóságok szerint sem a haditengerészet épületei, sem hajók nem kerültek veszélybe. Boiotiában jelenleg nincs aktív tűzfront, de több helyen még parázsló gócokat oltanak. A Jón-szigeteket szerdára a legmagasabb, vörös tűzveszélyességi fokozatba sorolták. Belgium keleti részén, a Hautes Fagnes természetvédelmi területen tizenkét nappal a tűz kitörése után is több mint száz tűzoltó és mentő dolgozik. A lángok és a parázsló gócok eddig mintegy 3000 hektárnyi természetvédelmi területet érintettek.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Pixabay.com