2024. május 10., péntek

Kritikustól a merénylőig

Az ellenzék felé intézte kritikáját, mégis úgy tüntetik fel, mint aki merényletre buzdít, az én olvasatomban legalábbis így jött le Vesna Pešić szociológus a napokban a Twitter közösségi oldalán közzé tett megnyilvánulása.

„Ugyan, hadd lássam mit tesztek, amikor örökös elnöknek kiáltja ki magát. Amíg a twitterezők gondtalanul twittelnek. Erre nem gondoltok. Putyin is épp ezt teszi. Amikor Brnabić benyújtja lemondását, tudjátok meg – készülődik az örökös Vučić. Semmi bojkott, csak fegyvercső a fejhez szegezve” – jelentette meg Vesna Pešić saját közösségi oldalán, amit hamarosan ki is törölt, ugyanis a Szerb Haladó Párt tagjai ezeket a mondatokat szörnyű fenyegetésnek nevezték, az államfő elleni merényletre való felhívásként, illetve gyűlöletbeszédként emlegették.

Pešić, miután a bejegyzését letörölte, többek között szintén a Twitter közösségi oldalán hozzáfűzte, ő nem az államfőt akarta megölni, hanem saját magát. Kiemelte ugyanakkor, szinte minden bejegyzést egyesek támadásként használnak fel, ezért ezt a bejegyzését is inkább kitörölte, hogy ne kerüljön sor téves értelmezésre, a szavak kiforgatására.

Elkésett vele. Nagyobb port kavart, mint amire számított. A Pink televízióban, akárcsak más hírcsatornákon is hírként szerepelt ez a bejegyzés, ami nem csoda, hiszen Vesna Pešić neve, politikai aktivitása háborúellenes megmozdulásainak köszönhetően szinte mindenki számára ismert. Mondatai lehetőséget adtak arra, hogy kormányközeli politikai elemzők foglalkozzanak a hírműsorokban a mondataival, és kétségbe vonják az öngyilkosság lehetőségét. Maga Aleksandar Vučić azzal reagált, hogy az objektív civil szektor szemében elismerést érdemel minden olyan kijelentés, miszerint csak a „halott Vučićok a jó Vučićok”, ám azt mondta, nem zaklatta fel a bejegyzés, és nem kíván feljelentést sem tenni. A belgrádi felsőfokú ügyészség utasítására ugyanakkor a belgrádi rendőrség kedden kihallgatta Pešićet. Magyarázatot kellett adnia, mire is gondolt pontosan.

Egy olyan országban, illetve térségben, ahol legalábbis a politikusok megállapítása szerint, a hangulat leginkább egy puskaporos hordóhoz hasonlít, ahol már végrehajtottak merényletet a kormányfő ellen, illetve ahol a családi folklórhoz tartozik a szekrényben, a fiókban, vagy a falon tárolt puska, vagy pisztoly – miközben a főbe lövöm magam, vagy megölöm magam szófordulatok is gyakran elhangzanak valós alap nélkül –, érthető, hogy a hatóságok érzékenyen reagálnak egy-egy hasonló megjegyzésre, főleg amikor ugyanabban a bejegyzésben említik az államfő nevét is, illetve a fejhez szegezett fegyvert is. Mégis szerintem túlzás egy olyan mondatot kiforgatni, ami az ellenzéknek szól, és arra vonatkozik (legalábbis szerintem), hogy a választások bojkottjával nem lehet rendszert változtatni, hiszen a politikai megmérettetéstől való visszavonulás kész (politikai) öngyilkosság.

Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a kampány már javában tart. Választások előtt állunk. A szavak (vagy azok kiforgatása) pedig ilyenkor sokkal nagyobb erővel bírnak, különösen akkor, ha valakinek a tekintélyét kell kétségbe vonni.