2024. június 21., péntek

A csatatéren nincs megoldás

Magyarország ki akar maradni az ukrajnai NATO-misszióból

önmagában aggasztó, hogy a háború ötéves elhúzódásával számolnak. Ezekhez a tervekhez valamennyi NATO-tagország részvételét tartják szükségesnek, Magyarországon is óriási nyomás van, hogy ezeket a terveket támogassa – hangsúlyozta Gulyás Gergely.

Úgy értékelt: a helyzet nehéz, mert a NATO védelmi szövetségként a tagállamai ellen irányuló támadást úgy is megállapíthatja, hogy ehhez nem kell konkrét támadásnak történnie, elég, ha egy tagállam közvetlen veszélyét érzékeli ennek.

Gulyás Gergely szerint erre vonatkozó kísérletek, tervek már most is vannak. Kijelentette: a magyar kormány viszont azon van, hogy a NATO semmiféleképpen ne avatkozzon bele ebbe a konfliktusba, de ha mégis beavatkozik, akkor Magyarországnak, lojális NATO-tagként se kelljen bármilyen ukrán katonai misszióban részt vennie. Megerősítette: Magyarország a NATO-ban lojális szövetséges, azon országok közé tartozik, amelyek – betartva a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettséget – GDP-je 2 százalékát fordítja haderőre.

ORBÁN–ZELENSZKIJ TALÁLKOZÓ

Gulyás Gergely újságírói kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor megfontolja, hogy az ukrán elnök meghívására részt vesz-e a június közepén, Svájcba tervezett békecsúcson. Ugyanakkor úgy vélte: nem sok értelme lesz annak a békecsúcsnak, ahol nincsenek ott a háborúzó felek, nem lehet érdemi előrelépést elérni, amíg a felek nem ülnek tárgyalóasztalhoz és nincs tűzszünet. Nem látja annak esélyét, hogy az európai parlamenti választás előtt létrejön az Orbán–Zelenszkij találkozó – közölte.

Az Ukrajna európai uniós csatlakozásához szükséges feltételekről azt mondta, a magyar kormány már korábban világossá tette és elvárja a 2015 előtti állapot helyreállítását. Ezek közé tartozik a nemzetiségi iskolai jogállás, a magyar nyelvű érettségi lehetősége, a magyar nyelv korlátozásmentes használata a felsőoktatásban, a kultúrában, a közigazgatásban, a közösségi életben.

Magyarország támogatja Ukrajnát, mint az orosz támadás elszenvedőjét, de nem támogatja fegyverekkel és nem támogatja, hogy a háború bármilyen formában meghosszabbodjon – szögezte le, hangsúlyozva, azt is, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatások esetén komoly probléma a korrupció, ezért az unió feladata egy, a pénzek sorsát követő rendszer kidolgozása.

AHMADINEZSÁD MAGYARORSZÁGON

A holokausztot tagadó volt iráni elnöknek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásával kapcsolatos kérdésre azt mondta: Mahmúd Ahmadinezsáddal a kormány egyetlen tagja sem találkozott, egyetemi előadásokat egy szabad országban nehéz letiltani. Hozzátette: a kormány világos Izrael-barát politikát visz.

JOGÁLLAMISÁGI ELJÁRÁS LEZÁRÁSA

Gulyás Gergely szólt arról is, hogy „minden rossz érzése és a jelenlegi európai uniós működéssel szembeni ellenérzés” dacára ma is igennel szavazna Magyarország uniós csatlakozására, mert Magyarország számára az európai együttműködésnek, közös piacnak nincs alternatívája, ahogy más közép-európai országoknak sincs.
Azt, hogy az Európai Bizottság kész lezárni a Lengyelországgal szembeni hetes cikk szerint indult eljárást, úgy kommentálta: Lengyelországban háborúpárti kormány került hatalomra, amelyet a bizottság a szövetségesének tekint, ez pedig elegendő volt az eljárás lezárására. Az unióban a jogállamisági kérdéseknek már közük sincs a joghoz, mert nettó politikai kérdésekké váltak – értékelt a miniszter.

Nyitókép: Gulyás Gergely (Fotó: MTI)