Halálra ítélt kötelesség

A szülőnek kötelessége eltartani gyermekét, de vajon a gyermeknek milyen felelősséget kell vállalnia családtagjai iránt, ha arra szükség mutatkozik

Tóth D. Lívia

2020. január 19., 12:30 >> 2020. január 20., 01:11

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

„Anya, magyarórán bácsik és nénik jöttek hozzánk, és azt mondták, jogom van focira menni” – mondta egyik nap a hétéves fiam. Megmagyarázom neki, hogy akkor lesz joga labdába rúgni, ha előtte megcsinálja a házi feladatot. Másnap a nyolcadikos lányom érvel: „Az iskolában arra tanítottak bennünket, hogy jogunk van a szabadidőre”. Na, tessék: olajat a tűzre. A kamasz különben is húszpercenként feszegeti a családunkban felállított szabályrendszereket, így még csak az hiányzik, hogy egyenesen megtagadja a rá bízott kötelezettségeket.

A szülőtartást megelőzi a gyermek saját szükséglete

A szülőtartást megelőzi a gyermek saját szükséglete

Mert nálunk azok is vannak, nem csak jogok. És pont ilyen sorrendben: „Jogod lesz a szabadidőre lányom, természetesen. Mihelyt elmosogattál.” Vita lezárva. Apelláta nincs. És feltétel nélküli jog sem, bármit is mondanak a bácsik és a nénik. Jómagam is ebben az egészséges paraszti felfogással lebetonozott családi környezetben nőttem fel: első a kötelesség.

Manapság azonban egyre elhatalmasodik a „jogod van, gyermekem” hangulat. Környezetemben, gyermekeim társaságának körében azt tapasztalom, hogy a felnövekvő nemzedéknek csak jogai vannak. Addig sózták a szülők és gyermekeik agyát a szélsőséges jogvédők, hogy elhittük: a csemetéknek kizárólag jogaik, az őket eltartó felnőtteknek pedig csak kötelességeik vannak.

Önkéntelenül is felmerül a kérdés: húsz év múlva is ez lesz a helyzet? Vajon a csupa jogban felnövő generáció képes lesz-e kötelezettséget érezni a vénülő szülei iránt? Mi biztosítja majd a gyengülő, munkaképtelen vagy éppen beteg szülők ellátását?

Az Európai Unió 28 tagállamából 18-ban jogi normák szabályozzák a gyermekek szüleik iránti tartási kötelezettségét. De mi a helyzet nálunk?

A szerbiai Családjogi törvényről Losoncz Dávid ügyvéddel beszélgettem. Elmondta, hogy a hatályban levő rendelkezések országunkban is előírják, hogy minden gyermek köteles segíteni szüleinek.

Losoncz Dávid, ügyvéd

Losoncz Dávid, ügyvéd

– Ez a kötelezettség elsősorban a felnőttkorú gyermekre vonatkozik. Fontos azonban kiemelni, hogy a törvény rendelkezéseivel összhangban a kiskorú gyermek is köteles hozzájárulni szülei eltartásának a költségeihez, amennyiben jövedelemhez jut, a lehetőségeihez mérten. A kérdés az, hogy hogyan tudja a szülő a gyermek ezen kötelességét betartatni, ha a gyermek önszántából azt nem teljesíti? Hiába mondja ki ugyanis a Családjogi törvény, hogy a gyermek köteles segíteni a szüleit, a szülőtartási kötelezettség Szerbiában nem automatikus, ahogyan más európai országokban sem.

 

PISTA BÁCSI ESETE

Ötvennégy éves volt Pista bácsi, amikor leépítés miatt feleslegessé vált azon a munkahelyen, ahol előtte 20 évig dolgozott. A felmondás előbb lelkileg gyötörte meg, majd a folyamatos munkakeresés következtében már testi tüneteket is produkált a korábban egészséges ember. Egyetemi végzettséggel sem talált állást, így kénytelen volt alkalmi, kétkezi munkákból megélni. Miután az egyre súlyosbodó állapota miatt ezeket már nem tudta elvégezni, a gyermekei ellátására szorult...

– A szülő csak abban az esetben jogosult tartásdíjra a gyermekétől, ha a saját ellátására nem képes – ismertette a szerbiai jogrendszer rendelkezését az ügyvéd. – Ez azt jelenti, hogy akkor támaszthat tartási igényt, ha munkaképtelen és nincs elég megélhetési eszköze. Ebből a törvényi rendelkezésből egyrészt az derül ki, hogy a szülő tartási perben érvényesítheti követelését, amennyiben gyermeke önszántából nem teljesíti kötelezettségét. Másrészt, ahhoz, hogy a bíróság helyt adjon a szülő kereseti kérelmének és megállapítsa a gyermek tartási kötelezettséget, mindkét feltételnek együttesen kell teljesülnie. Meg kell említeni, hogy ezen feltételek teljesülése esetében is léteznek olyan körülmények, amelyek felmentik a gyereket a tartásdíj alól. A törvény ugyanis előírja azt is, hogy nem jogosult tartásra a szülő, ha követelésének elfogadása nyilvánvalóan méltánytalan lenne a gyermek iránt. Ilyen helyzet áll fenn például abban az esetben, ha a szülő a kiskorú gyermekét elhagyta, szülői kötelezettségeit nem teljesítette, avagy bántalmazta a gyermekét. Ezen esetekben a bíróság el fogja utasítani a szülőtartásra vonatkozó kereseti kérelmet.

 

FELNEVELTEM, MOST RAJTA A SOR!

Maris néni állapota egyre rosszabbodik: a műcsípője már tízéves, napról napra nehezebben mozog a tíz éve megözvegyült asszony. Az orvosok sem tudnak segíteni, a rosszul ketyegő szíve miatt ugyanis ki van zárva az újabb műtét lehetősége. Az asszony még sincs elkeseredve: havi jövedelme ugyan nincs, de ott vannak a földek. Azokat úgyis a gyerekek öröklik…

– Ha a gyermek nem teljesíti törvényes kötelezettségét és nem nyújt segítséget szüleinek, ez a tény önmagában nem írja felül a törvényes öröklés rendelkezéseit – figyelmeztet az ügyvéd. – A gyermek ugyanis akkor is örökölhet, ha szüleit egyáltalán nem segíti, kivéve, ha erről a szülő életében másképp nem rendelkezik.

A világ számos országában törvény kötelezi a gyerekeket a szüleik gondozására (Fotó: Pixabay)

A világ számos országában törvény kötelezi a gyerekeket a szüleik gondozására (Fotó: Pixabay)

Maris néninek tehát hiába vannak földjei. Amennyiben gyerekei nem vállalják ápolását, be kell perelnie őket...

– A tartási perben a bíróság megvizsgálja, hogy a szülő rendelkezik-e keresettel és van-e bármilyen forrásból származó jövedelme, mérlegeli a gyermek vagyoni viszonyát, illetve azt is, hogy a szülő ténylegesen munkaképtelen-e. Így például, ha a felperes szülőnek csökkent a munkaképessége, akkor is köteles a megmaradt munkaerejét hasznosítani, és abból a megélhetését biztosítani. Továbbá az is egyértelmű, hogy a szülőtartást megelőzi a gyermek saját szükséglete. Ha a felnőtt gyermek munkanélküli, betegsége miatt csökkent munkaképességű és szociális segélyből él, nem várható el tőle, hogy szülőtartást fizessen – ismertette a tényeket Losoncz Dávid, majd kitért az esetleges tartásdíj nagyságára is. – A tartásra kötelezett rendes havi pénzbevételeinek legkevesebb 15, legfeljebb viszont 50 százalékát terhelheti le a bíróság. A tartásdíjat elsősorban pénzben kell szolgáltatni, de más módot is elrendelhet a bíróság, például ápolás formájában, de csak akkor, ha erről a felek megegyeznek.

 

FÉL LÁBBAL A … HOL IS?

Egyszobás lakásának félhomályában televíziót néz Damir bácsi. Mást nem igazán tehet, hisz fél lábát évtizedekkel ezelőtt az aprítóban hagyta. Rokkantsági nyugdíjat nem ítélt meg számára az állam, ugyanis nem voltak meg a feltételei a nyugdíjba vonulásra. Sokáig fiánál élt, ám a kamionsofőrként dolgozó gyermeke is szerencsétlenül járt: a fejsérülése visszafordíthatatlan agykárosodást okozott, így jelenleg egy intézményben ápolják.

– Felmerül az a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha a szülő ténylegesen képtelen önmagát fenntartani, de gyermekének sincs arra lehetősége, hogy tartásdíjat fizessen? Ilyen esetben jár-e automatikusan a szociális segély? – veti fel a problémát az ügyvéd, aki kiemeli, hogy a válaszokat már nem a családjogi szabályozásban kell keresni. – A szociális védelemről szóló törvény értelmében a társadalmi gondozás körébe tartozó szolgáltatásokat az állam csak abban az esetben biztosítja, teljes mértékben vagy részlegesen, ha a szülő bírósági perben hozott ítélettel igazolja, hogy gyermekeinek és más tartási kötelezettséggel bíró vérrokonainak nincs lehetőségük eltartani. Ezért találkozunk a gyakorlatban olyan perekkel, ahol a szülők a szociális segély megszerzése érdekében kényszerülnek a saját gyermekeiket perelni, azzal a céllal, hogy a bíróság a keresetüket elutasítsa és megállapítsa, hogy az utódoknak nincs lehetőségük a szülőtartás fizetésére.

A Napraforgó SZSZK jelenleg 21 idősről gondoskodik

A Napraforgó SZSZK jelenleg 21 idősről gondoskodik

 

BÖZSI NÉNI MÁR NEM JÁR A PIACRA

A legszebb virágcsokrokat Bözsi néninél lehetett venni a piacon. Hiánya feltűnt, mindenkit érdekelt, miért nincsenek már liliomok, rózsák és margaréták a megszokott helyen. Az egykor egyedülálló anyát ugyanis szívesen támogatta a közösség, mindenki asztalán elfért egy-egy csokor. Később meg azért, mert az idősödő asszony gyermeke itthon nem talált állást, és kényszerhelyzetében külföldön kereste boldogulását. Bözsi néni magára maradt. A mindennapi betevő falatot a virágok értékesítésével biztosította, egyéb jövedelme nem volt. Majd a piacról is eltűnt…

A fiatalok tömeges elvándorlása alapvető társadalmi problémánkká vált, ami számtalan gondot vet fel, többek között az egyre idősödő szüleikről való gondoskodás módját is. A Bözsi nénihez és Damir bácsihoz hasonló helyzetben levő időseket Temerinben jelenleg a Napraforgó Szociális Szolgáltatási Központ idősgondozói ápolják. Dudás Andrea, az egyesület koordinátora elmondta, hogy a dél-bácskai község területén öt évvel ezelőtt kezdték felismerni a problémát: egyre több magatehetetlen és segítségre szoruló idős jelentkezett ugyanis a helyi szociális központban. Önkormányzati támogatással hat idősgondozó képzését sikerült biztosítani, akik 2016-tól elsősorban az idős, valamint felnőtt személyek számára biztosítanak házi segítségnyújtást és ápolási szolgáltatást. Segítségüket a község területén élők igényelhetik, jelenleg legfeljebb 30 személyt tudnak ellátni.

Mivel a szolgáltatás részben a helyi önkormányzat támogatásával működik, a legrászorultabb idősek és felnőttek részére ingyenes – mondta a koordinátor. A legtöbb gondozott azonban bizonyos százalékban hozzájárul a költségekhez, a szolgáltatás teljes árának 30, 50 vagy 80 százalékos kifizetésével.

Dudás Andrea vezetésével három éve működik az idősgondozás Temerinben

Dudás Andrea vezetésével három éve működik az idősgondozás Temerinben

Az önrész nagyságának meghatározásánál az idős személy havi jövedelme mellett figyelembe veszik a családtagok átlagkeresetét is, de vannak olyanok is, akik a teljes árat fizetik – részletezte Dudás Andrea, aki elmondta azt is, hogy a költségeket túlnyomórészt maguk a gondozottak állják.

Az ügyvéd szerint ennek is jogi oka van: Szerbiában ugyanis, ha a gyermek helyett más természetes vagy jogi személy gondoskodik a szülőről, az a gyermektől nem követelheti a tartásdíj megtérítését.

 

… ÉS MÉG NINCS VÉGE...

Pista bácsi, Maris néni, Damir bácsi és Bözsi néni a bizalmukba fogadtak, történetüket megosztották velem és olvasóinkkal. Személyazonosságukat azonban nem vállalták, több okból is. Ők még abban a világban nőttek fel, amikor szégyen volt a gyerekek terhére lenni. A szocializmusban ugyanis a munkaképes felnőtt korosztály a gyerekeiről gondoskodott, a szüleik eltartására viszont gyarapították a nyugdíj- és rokkantsági alapot. A napjainkra jellemző egyre növekedő élettartam és társadalmi elöregedés azonban a társadalombiztosítási rendszer lassú beomlásához vezet. A nyugdíjkorhatár kitolása pedig csak olaj a tűzre: a 60-as éveiket taposó „dolgozók” teljesítőképességének felmérésére ugyanis senki sem vetemedett...

A főhőseim nem okolják gyermekeiket sem, akik bevallásuk szerint minden tőlük telhetőt megtesznek: jól nevelték őket, tudják a kötelességüket. Kérdés azonban, hogyan alakul az idősek sorsa, amikor a manapság X, Y és Z generációnak nevezettek vezetik majd a világot? Jogosan, kötelességtudat nélkül.


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége