Merkel mély szégyenérzetről beszélt Auschwitzban

(Forrás: MTI)

2019. december 6., 16:54 >> 2019. december 8., 16:02

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A németek által az auschwitz-birkenaui náci német haláltáborban elkövetett bűntettek miatt érzett „mély szégyenéről” beszélt pénteken Angela Merkel német kancellár a dél-lengyelországi Oświęcimben, az auschwitzi emlékhelyet ápoló alapítvány létrehozásának 10. évfordulója alkalmából tett látogatásakor. Merkel a lengyel miniszterelnökkel, Mateusz Morawieckivel együtt látogatott az egykori haláltáborba az Auschwitz-Birkenau Alapítvány meghívására, a megemlékezésen a láger volt foglyai is részt vettek.

„Mély szégyenérzet fog el a németek által itt elkövetett barbár bűntettekért” – mondta Merkel. Szerinte a történtek miatt Auschwitzban csendben kellene maradni. „Hiszen milyen szavakkal írható le ez a gyász, az itt meggyilkolt, megkínzott, elpusztult emberek szenvedése?” – tette fel a retori kérdést.

Angela Merkel és Mateusz Morawiecki mécsest helyez el az auschwitzi emlékhelyen (Fotó: AP via Beta)

Angela Merkel és Mateusz Morawiecki mécsest helyez el az auschwitzi emlékhelyen (Fotó: AP via Beta)

Elmondta: a tetteseket egyértelműen néven kell nevezni, ezért fontos hangsúlyozni, hogy Auschwitz „németek által irányított német haláltábor volt”, miután a lengyelországi Oświęcim városát 1939-ben bekebelezte a harmadik birodalom. Úgy látta: az auschwitzi emlékhely arra kötelez mindenkit, hogy „mindennpjaiban figyelmes legyen és óvatos”, hogy „védje hozzátartozóinak méltóságát”. Ebben az összefüggésben arról is beszélt, hogy az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság „könnyen sérülhető”, ezért védelemre szorulnak a társadalom hétköznapjaiban és a politikai életben is.

Figyelmeztetett: napjainkban észlelhető „a rasszizmus, a gyűlölet szítása és az ezzel összefüggő támadások térnyerése”. Látjuk azt is, hogy támadják a liberális demokráciát, és gyakran helyet kap a történelmi revizionizmus – jelentette ki. Külön figyelmet szentelt „a németországi, az európai, valamint a világszerte élő zsidótársadalom életét veszélyeztető” antiszemitizmusnak, amelyet, mint hangsúlyozta, nem szabad tolerálni.

Megállapította továbbá: az emlékhely tanúságtételt jelent, és mint ilyet őrizni kell, Németország jelentősen hozzá fog járulni ehhez. Ez arra vonatkozhatott, hogy Berlin októberben bejelentette:  újabb 60 millió euróval járul hozzá az Auschwitz-Birkenau Alapítványhoz. A 2009-ben létrejött alapot 40 állam, valamint magánszemélyek támogatja, Németország korábban  szintén 60 millió eurót fizetett be.

A lengyel kormányfő beszédében aláhúzta: a lengyel állam elkötelezett arra, hogy ápolja a náci Németország áldozatainak emlékezetét. A túlélőknek, valamint a már elhunytaknak szolgáltatott  elégtételt is az áldozatok iránti igazságosság részének nevezte. Ebben az összefüggésben Morawiecki megerősítette: Lengyelország a jelenleg magánkézben lévő Mauthausen-Gusen egykori náci haláltábor területének megvásárlásáról tárgyal az osztrák kormánnyal. A táborban számos lengyel értelmiségit gyilkoltak meg, Varsó egy méltó emlékhely kialakításában érdekelt.

Morawiecki a II. világháború idején üldözött zsidókat mentő lengyel Zofia Kossak-Szczucka szavait idézte, majd a mai helyzetre átültetve kijelentette: „ma elmondhatjuk magunkról: aki közömbös a történelem meghamisításával szemben, társszerzője az ilyen hazugságoknak”. Morawiecki feltehetőleg arra is utalt, hogy a német sajtó gyakran „lengyel haláltáborként” emlegeti Auschwitzot.

A náci Németország 1940-ben eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az Auschwitz I. koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.

Az auschwitzi múzeum szakértői hozzávetőleg 1,3 millióra teszik a táborkomplexumba deportáltak számát, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legalább 1,1 millió volt.

Auchwitzban január 27-én több ország államfőjének részvételével nemzetközi megemlékezést tartanak a haláltábor felszabadításának 75. évfordulójáról.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége