KALANDTÚRA

Regisztán

Czékus Borisz

2019. december 2., 15:25

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Temur Lenk mauzóleuma

Temur Lenk mauzóleuma

A Regisztán

A Regisztán

Ha én felemelkedem, a világ beleremeg – áll azon a jáde kövön, amely Timur Lenk, Belső-Ázsia valaha volt leghatalmasabb uralkodójának sírján áll. Az emír Dzsingisz kán szellemi örökségét tovább éltetve barbár hordáival feltámasztotta a mongol birodalmat Európa és Kína között. Timur minden győzelmi trófeáját – selyemszövőket, üvegfújókat, ékszerkészítőket, építészeket, csempefestőket, mozaikrakókat, bölcseket – a mai Üzbegisztán területén levő Samarkandba hurcolta és tette a várost a Selyemút gyöngyszemévé, Ázsia főterévé.

Minden felszabadító és hódító hadjárata után hatalmas pompa fogadta Timurt, harci lovasságát és lovas íjászait a város főterén, a Regisztánon. A teret és környékét selyemmel és bársonnyal borították be, és kezdődhetett a napokig tartó mulatság. Az emír hamar hozzálátott, hogy nevét hallhatatlanná tegye a Perzsa Birodalom és az egész világ előtt. Az ő elképzelése volt a Regisztán kialakítása az 1300-as évek végén, de az épületeket csak unokája, Ulug bég építtette fel. Timur nevéhez fűződik viszont a Bibi-khanum (Pénteki mecset) megépítése, melyet anyósa tiszteletére emelt, építését maga irányította. A legenda szerint száz elefánt öt évig hordta a kőtömböket, hogy felépüljön a Kelet legszebb mauzóleuma. Indiából odahurcolt csemperakó mesterek díszítették ki az épület több száz négyzetméteres felületét kívül-belül. Az építéstörténelemben először itt alkalmazott építési és díszítési módszerek alapján épült fel később többek között a Tádzs Mahal is. Timur, a sánta, rengeteg épületet és családot tönkretett a Regisztán környékén, hogy felépíthesse birodalma új fővárosát. Új karavánszerájok, mecsetek, bazárok és paloták nőttek ki a terméketlen sztyeppéből.

A Khazrat khyzr

A Khazrat khyzr

Shakhi Zinda, az iszlám építészet XI. századi épületegyüttese

Shakhi Zinda, az iszlám építészet XI. századi épületegyüttese

 

Timur Lenk birodalmát utódai tovább építették, gazdagították. Minden későbbi kán és bég alkotott valami maradandót, de mindannyian ügyeltek arra, hogy építészetük és kultúrájuk ne térjen el a Nagykán által meghatározott irányvonaltól. A Regisztán körül felépültek azok a ma is álló épületek, mint például a Ruhabad, a Khazrat khyzr, a Shakhi Zinda nekropolis, vagy az Ulugbek csillagvizsgáló. A város 2750. születésnapján felkerült az UNESCO világörökségi listájára, Samarkand – a kultúrák találkozása megnevezéssel.

 

 

 

 

Timur életének főműve mégis saját mauzóleuma, a Gúr-i Mir, azaz a Királyi sír megépítése volt. Az emír még életében figyelmeztette népét, hogy senki se merészelje megzavarni örök nyugalmát, mert ha ezt megteszik, annak hatalmas háború lesz a következménye. 536 évvel halála után szovjet régészek nyitották fel először a szarkofágot. 1941-et írtunk akkor... A szarkofág fél évezrede egy 34 m magas dinnyekupola alatt nyugszik, amelyet egy 12 m magas kapun keresztül lehet megközelíteni. A kapu felett csempékből ez van kiírva: Boldog az, aki elhagyja a világot, mielőtt a világ elhagyná őt.

                                                                                   

Samarkand, Üzbegisztán, 2019.

Samarkand, Üzbegisztán, 2019.

 

Megnevezés

Samarkand – a kultúrák találkozása

Ország

Üzbegisztán

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve

2001.

Azonosító

603

Terület

1,21 ha

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége