A jelenlegi Európai Bizottság Magyarországot az unió fekete bárányaként kezeli, gátlástalanul zsarolnak minket jogi, politikai, pénzügyi eszközökkel és ma már az energiabeszerzési forrásainktól való leválasztásunkkal is fenyegetve annak érdekében, hogy megváltoztassuk álláspontunkat - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke kedden Bernben.
Az Országgyűlés Sajtóirodájának tájékoztatása szerint a házelnök a svájci magyar nagykövetség által, a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából megszervezett fogadáson azt mondta: a zsarolás nem esik jól, de túléljük, a fekete bárány szerepre pedig egyenesen büszkék vagyunk, hiszen a modern családpszichológiában a fekete bárány valójában pozitív szereplő. Kimondva a család kínos titkait, ő szembesíti annak tagjait a valósággal, segítve ezzel mindenkinek a szükséges változtatásokban.
Arról, hogy a magyarok miért vállalták a fekete bárány szerepét, azt mondta: azért, mert mi - az 1848-as magyar forradalom örököseiként - tudjuk, hogy Kossuth Lajos hazánkról szóló intelme Európára is igaz: nemcsak a hazánk, hanem Európa is örök, s nemcsak aziránt tartozunk felelősséggel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz.
Mi, európai népek pedig egy nagy európai család vagyunk, amelyben a magyaroknak nem igaza van, hanem igaza lesz - fogalmazott.
Rámutatott: Magyarország napjainkban Európa különféle ügyeiben hangot ad annak a józan észnek, amelyet Európa minden országának társadalmi többsége is magáénak vall, de nem mindenkinek adatik meg, hogy ezt politikai értelemben is kifejezze.
Nem minden európai nemzet olyan szerencsés, mint a svájci, amelynek tagjai a közvetlen demokrácia jegyében minden fontos dologról kifejezhetik a véleményüket, de minden európai nemzet társadalmi többsége kivétel nélkül a józan ész talaján áll. Ezért bízunk abban, hogy ez az európai többség a brüsszeli uniós bürokrata elitet is - előbb vagy utóbb - visszakényszeríti a valóság talajára - mondta.
Kövér László kiemelte: a jelenlegi Európai Bizottság "hatalmi tébolyában" az uniót a béke, a demokrácia és a jólét lehetőségéből egyre inkább a háború, a diktatúra és az elszegényedés valóságává teszi - méghozzá az egykori kelet-európai kommunistákat megszégyenítő "messianisztikus hévvel és kíméletlenséggel".
Magyarország azt mondja, hogy az illegális migráció nem megoldás Európa demográfiai és munkaerőpiaci problémáira, de az Európai Bizottság ezzel ellentétesen cselekszik.
Magyarországnak az álláspontja, hogy egy hatezer atomtöltettel rendelkező atomhatalmat nem lehet katonailag legyőzni semmilyen háborúban, csak a tárgyalóasztalnál lehet lezárni a háborút - rögzítette.
Kitért arra, hogy Ukrajnát nem szabad felvenni az Európai Unióba, mert tönkretesz bennünket, de az Európai Bizottság ennek az ellenkezőjét hirdeti és eszerinti politikát folytat.
Magyarország állítja, hogy az unió ideológiai alapokra helyezett energiapolitikájával tönkreteszi az európai ipart, a gazdaellenes agrárpolitikájával felszámolja Európa élelemiszerbiztonságát, az emberi faj biológiai alapjait megtagadó uniós genderpolitika pedig tönkreteszi az európai családokat és társadalmakat, de az Európai Bizottság ennek az ellenkezőjét hirdeti és teszi - tette hozzá.
Kövér László úgy fogalmazott: 1848. március idusán a magyar forradalom utat tört Magyarországnak a feudalizmusból a kapitalizmusba, a rendi társadalomból a modern nemzethez, utat az idegen birodalmi alávetettségből a független magyar államhoz. Ezen az úton 1848 magyar nemzedékének tagjai hétköznapi polgárokból történelmi hősökké váltak - mondta.
Győztes forradalmunk és a császári haderőt egy év leforgása alatt, de facto legyőző honvéd sereg történelmi értelemben ugyan rövid, de annál értékesebb időre átélhető valósággá tette a magyar állami függetlenség álmát - mondta.
Felidézte, hogy 1849 nyarán egy nyugati - az osztrák - és egy keleti - az orosz - birodalom egymással szövetségre lépve katonai túlerővel vérbe fojtotta a magyar szabadságharcot. Ezek után a magyar forradalom által megteremtett állami függetlenség eszménye a rideg valóság elől ismét a magyarok szívébe és álmaiba menekült, és ugyan a XX. században - 1920 és 1944 között - rövid időre és tragikus áron, ismét valósággá válhatott, de 1944 után az álmot tovább kellett rejtegetni egészen a kommunizmus összeomlásáig.
A házelnök kifejtette: a kommunizmus alatt mi, magyarok több mint négy évtizedig hidegháborús ütközőzónában, szovjet megszállás alatt, diktatúrában és szegénységben voltunk kénytelenek élni, ezért 1990-ben Európa számunkra a béke, a demokrácia és a jólét ígéretét jelentette. 2004-ben ezért léptünk be az Európai Unióba, és ma ezért vannak vitáink az unió vezetését gyakorlatilag kisajátító jelenlegi Európai Bizottsággal - mutatott rá.
Kövér László egynapos svájci látogatása során Bernben megbeszélést folytatott Pierre-André Page-zsal, a Svájci Nemzeti Tanács elnökével és Ignazio Cassis külügyminiszterrel. A házelnök találkozott a svájci Nemzeti Tanács Svájci-Magyar Baráti Csoportjának tagjaival és a svájci magyar diaszpóraszervezetek képviselőivel.
Tárgyalásain Kövér László vendéglátóinak elmondta, hogy Magyarország etalonként tekint Svájcra, amihez érdemes viszonyulni, mint egy olyan független országra, amely ebben a felbolydult világban meg tudja tartani a tradicionális értékeket és azt a szuverenitást, amit évszázadok során kivívott magának. Partnerei elmondták, hogy az EBESZ idei elnökeként Svájc elkötelezett az orosz-ukrán párbeszéd elősegítése mellett, amit minden rendelkezésükre álló eszközzel igyekeznek elősegíteni.
Az orosz-ukrán háborúról szólva a házelnök kifejtette, hogy nemcsak Magyarországnak, de Európának is az az érdeke, hogy a harcoló felek minél előbb békét kössenek, mert a kontinens nemcsak gazdaságilag, de erkölcsileg is beleroppan az elhúzódó háborúba.
