Gyógykezelés Szent István királynál

Az egykori verseci gyógyszertár bútorai ma a belgrádi Gyógyszertörténeti Múzeum állandó tárlatát képezik

Miklós Hajnalka

2019. november 26., 22:29

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Ma is nagy figyelmet fordítanak a gyógyszertár berendezésére, de a 18. és 19. században, amikor a gyógyszertárak fejlődésük csúcspontján voltak, külön figyelmet fordítottak arra, hogy aki belép a gyógyszertárba, jól érezze magát. Itt nemcsak gyógyszereket készítettek, illetve egészségügyi ellátást nyújtottak, hanem találkozóhely is volt egyben, ahol akár irodalmi eseteket és koncerteket is tartottak – magyarázta Jelena Manojlović, a belgrádi Gyógyszertörténeti Múzeum kurátora.

Gyógyszertári asztal (Fotó: Miklós Hajnalka)

Gyógyszertári asztal (Fotó: Miklós Hajnalka)

– A gyógyszerész és a páciens közötti kapcsolat nem zárult le a vény átvételével és a gyógyszer kidolgozásával. A gyógyszertár társadalmi aktivitások színhelye volt, ahol az emberek véleményt cserélhettek, irodalmi esteket tarthattak, sőt zenei estekre is sor került. A gyógyszertáraknak rendkívül gazdag könyvtáruk volt, és a fennmaradt emlékekből következtethetünk arra is, hogy a gyógyszerészek zeneileg is képzettek is voltak, hiszen számos kottára találtunk, de olyan könyveket is találtunk, amelyek a művészetekkel és a történelemmel foglalkoztak. A gyógyszertárakra kulturális oázisokként is tekinthetünk, amit a ránk maradt bútorörökségünk ezt még inkább megerősíti – hangsúlyozta Jelena Manojlović a belgrádi Collegium Hungaricumban bemutatott bútorkiállítás kapcsán.

Ismertetve a Belgrádi Egyetem Gyógyszerészeti Karának keretében működő Gyógyszertörténeti Múzeum állandó kiállítását képező bútorzatot, ami Versecen az egykori Szent István Magyar Királyi Gyógyszertár bútora volt, elmondta, a tulajdonosa 1885-ben dolgoztatta ki altdeutsch (ónémet) stílusban. A restaurátor elemzései szerint a kidolgozásból arra lehet következtetni, hogy a gyógyszertár egyben művészeti műhely is volt.

Jelena Manojlović (Fotó: Miklós Hajnalka)

Jelena Manojlović (Fotó: Miklós Hajnalka)

– A bútordarabok tölgyfából készültek, megmunkálásuk a szakemberek szerint rendkívül nehéz, hiszen keményfa. Csak a kor kiemelt mesterei tudták így kidolgozni a bútort. Az ornamentumokon elsősorban olyan díszek találhatók, amelyek a növényekre emlékeztetnek, de vannak olyan díszek is, amelyek az állatvilágot idézik. Így Stebastian Strah, aki megnyitotta ezt a gyógyszertárat, impozáns kinézetett szeretett volna a gyógyszertára számára – hangsúlyozta a kurátor majd folytatta: – A bútor központi eleme, ahol ez az óra található, valójában 3,3 méter magas, ez bizonyítja, hogy a gyógyszertár is tágas volt – mondta.

A központi elem két részből áll, a felső üvegajtós polcokból és az alsó részből, ami számos kisebb fiókot tartalmaz. Egyelőre csak a központi elemet sikerült felújítani, de miután a bútor mindkét oldalon további elemekkel bővül, illetve van egy központi pultja is, amelyen keresztül a gyógyszerész kommunikált a pácienssel, a több mint 5 méter széles elemsor restaurálása még várat magára.

Manojlovićtól megtudtuk, hogy a bútor 1946-ban került a gyógyszerészeti kar tulajdonába, a második világháború utáni kisajátítások után.

– Akkor minden gyógyszertár-tulajdonosnak le kellett mondania a saját gyógyszertáráról. Dolgozhattak továbbra is itt, de már nem lehettek azoknak a tulajdonosai. Azokat a gyógyszertárakat, amelyekről úgy tartották, hogy nincs rájuk szükség, felszámolták, így került a verseci gyógyszertár bútorzata az egyetemi kar tulajdonába. Az egyetem gyógyszerészeti generációi használták ezt a bútort éveken keresztül.

A bútor csúcsán az óra a mai napig működik (Fotó: Miklós Hajnalka)

A bútor csúcsán az óra a mai napig működik (Fotó: Miklós Hajnalka)

Fából készült dobozokban őrizték a gyógynövényeket, gógyszereket (Fotó: Miklós Hajnalka)

Fából készült dobozokban őrizték a gyógynövényeket, gógyszereket (Fotó: Miklós Hajnalka)

Több, mint 50 év után ma már ez a bútor nem része az egyetem laboratóriumának, átkerült az egyetemi karon belül 2018 óta működő Gyógyszertörténeti Múzeum tulajdonába. Egy ritka múzeumi kiállítási tárgyról van szó, amire nagyon büszkék vagyunk, már csak azért is, mert a múzeumunk az egyedüli a régióban, amely az egyetem keretében működik. És egyben mi vagyunk Belgrádban a legfiatalabb múzeum is – hangsúlyozta Manojlović. Megtudtuk, ez a bútor ihlette Belgrád sétálóutcáján, a Mihailo Kenéz utcán található városi gyógyszertár bútornának elkészítését is.

A kurátor elmondta ugyanakkor, hogy első lépésben a bútor restaurálását látták elő, ám a restaurátor munkájának köszönhetően a bútorból olyan adatokat sikerült begyűjteni, ami várhatóan lehetőséget ad majd arra, hogy felkutassák a bútor készítőit.

– Egyelőre csak abban lehetünk biztosak, hogy Sebastian Strah, még ha egy koncesszió tulajdonosa volt is Versecen, egy olyan gyógyszertárat szeretett volna megnyitni, ami az ő ízlésvilágát, elvárásait tükrözi. A bútorral kapcsolatos kutatómunka még előttünk áll – tudtuk meg.

Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának támogatásával, valamint Magyarország nagykövetségének a Collegium Hungaricum közbejárásával újíthatta fel a kar ezeket a bútorokat.

A fiókokban gyógyszerek lapulnak (Fotó: Miklós Hajnalka)

A fiókokban gyógyszerek lapulnak (Fotó: Miklós Hajnalka)

Magyar gyógyszerkönyv (Fotó: Miklós Hajnalka)

Magyar gyógyszerkönyv (Fotó: Miklós Hajnalka)

A kanál-torma dörzsölve múlékony csípős szagú, rágva égető, keserű ízű (Fotó: Miklós Hajnalka)

A kanál-torma dörzsölve múlékony csípős szagú, rágva égető, keserű ízű (Fotó: Miklós Hajnalka)


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége