Az amerikai kormány „csőre töltve” készen áll a válaszadásra a Szaúd-Arábia elleni támadások után – közölte Twitter-bejegyzésében Donald Trump amerikai elnök.
„Van okunk azt hinni, hogy tudjuk, ki követte el, a bizonyítékoktól függően csőre töltve várunk, de még várjuk a (szaúdi) királyság álláspontját is arról, hogy szerintük ki hajtotta végre ezt a támadást, és milyen körülmények között haladjunk tovább” – írta a mikroblogban a szaúdi olajterminálok ellen szombaton elkövetett támadásra utalva. A támadást a jemeni húszi lázadók vállalták magukra, de Washington szerint Irán állt a háttérben. Az iráni külügyminiszter vasárnap a Twitteren határozottan cáfolta ezt.
Trump egy másik mikroblog-bejegyzésben tudatta: tekintettel arra, hogy a Szaúd-Arábia elleni támadásnak megvan a hatása az olajárakra, felhatalmazta az energetikai tárcát és az illetékes hivatalokat az amerikai stratégiai olajtartalék (SPR) megnyitására szükség esetén. Mint írta: meghatározott mennyiségű nyersolajról van szó, amely elég a piacok megfelelő ellátásához.
Az amerikai sajtó már vasárnap délelőtt az energetikai minisztérium egyik meg nem nevezett tisztségviselőjére hivatkozva közölt értesüléseket arról, hogy a kormány kész megnyitni a mintegy 645 millió hordónyi stratégiai olajtartalékának egy részét.
Nem lesz Róháni–Trump találkozó
Haszan Róháni iráni elnök nem fog találkozni amerikai hivatali partnerével az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakán New Yorkban – szögezte le tegnap Abbász Muszavi iráni külügyi szóvivő. „Nincs ilyen tervünk, és nem hiszem, hogy ilyen megtörténhet” – szögezte le a szóvivő a Teheránban tartott sajtótájékoztatóján.
Ali Rabiei teheráni kormányszóvivő ezzel szinte párhuzamosan kijelentette: Irán kész együttműködni az ENSZ-szel a jemeni rendezés és a térség békéjének az érdekében.
Donald Trump korábban többször is késznek mondta magát a találkozóra iráni vezető politikusokkal, köztük Róhánival is. Kérésére szeptember 10-én lemondott John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó, aki korábban az Irán elleni keményebb fellépést sürgette. Ezt a washingtoni döntést elemzők ugyancsak kedvezőnek ítélték meg a két ország közti kapcsolatok szempontjából.
Washington és Teherán között azonban kiújult a feszültség, miután dróntámadások érték a szaúd-arábiai Aramco állami olajvállalat két olajterminálját, köztük a világ legnagyobb olajfinomítóját. Noha a támadások elkövetőiként a jemeni húszi lázadók jelentkeztek, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az őket támogató Iránt tette felelőssé. Washingtonban úgy vélik, a húszikat Teheránból katonailag is segítik.
A dróntámadásokra több ország reagált, egyebek közt Kína is: az ázsiai ország külügyi szóvivője óva intett a „meggyőző bizonyítékok nélküli vádaskodástól”, valamint önmérsékletre intette a feleket. Rijád egyelőre még nem tette közzé a támadásokkal kapcsolatos hatósági nyomozás eredményeit.
Az iráni vezetés mindezidáig elutasított minden, a két elnök közti találkozót célzó washingtoni felvetést, egyértelművé téve, hogy erre csak az Irán elleni szankciók feloldása után lehet lehetőség.
Az ENSZ-közgyűlés idei ülésszaka ma kezdődik New Yorkban.
